Kiss családunk blogja

Kezdem ott, h ezen a budapesti hétvégén sokat kellett autóznunk, egyik helyről a másikra. Én_jól tudok tájékozódni:)). Mindig összekapunk Bélával ezeken az utakon, mert Én hamar ideges leszek attól, hogy Őt sokkal jobban érdekli, h az utánunk jövők hogy érzik magukat attól, h mi picit lassabban megyünk, ezért Ő nem is megy lassabban, nem áll félre, ha mondom, a szitu a következő: Én térképezek és ordítok egyszerre, Ő pedig nagyon unja az egészet:))). Próbáltam fejből tájékozódni, mermegyazmárnekem, de inkább elővettem a térképet újra, cirka 1óra mostmárlátomhogyezleszaz után:)

Vasárnap délután meglátogattuk Remény családot :). Még mindig irtó helyesek és mocskosak a srácok. Nagyon élvezik, h végre van udvar, ahol szabadon játszhatnak, le kell vezetni azt a rengeteg energiát valahol. Én nem is tudom, a szüleik hogyan bírják ezt ép ésszel… Mondjuk Mr Reménynek fel van kötve egy boxzsák, időnként megpüföli:DDD

A kis Boldi túltesz a nagyokon is, tegnap feszt a csúzda tetejéről ugrált ki oldalt, merazjómóka:), nézni viszont szörnyű volt… Egyszer sikerült leugrania onnan, símán fejest ugrott a földbe, majd felkelt, nevetett egyet és ment (volna) még 1 kört:D A nagyok nagyon szépen beszélnek, ha az egyik kap valamit, feltétlen megemlíti a másikat is, számon tartják, melyik kié, stb… Nagyon okosak!

Így játszottak Virággal:

Majd együtt is ettek:

Virágot tisztába kellett tenni, Mr.Remény nagy lelkesen jelentkezett, vannak itt szabad kapacitások kérehheehhem:DDD Aztán Virág nem lelkesedett az 5letért, bár Virág már semmiért sem, eléggé el volt fáradva.

Ennek ellenére hazáig szórakoztatott minket. Bogi épp annyit aludt, ami ahhoz volt elég, h utána 10ig ne aludjon el, Virágot az út második felében már csak azzal lehetett a székben tartani, ha az apjával kánonban énekeltük a Mintamókust, illetve hasonló komm indulókat. El lehet képzelni:DDD

De tulajdonképpen minden terv szerint alakult, nagyon jól éreztük magunkat:)