Mesélek kicsit a gyerekekről:). Ma délelőttünk remekül sikerült, semmi extra. elvitte az autót, ezért nekivágtunk a játszótérnek dupla kocsi és motor kombóval. {Azon sokat agyalok, h kellene venni egy !kutyapórázt, azt az engedőset, Virágra rákötni a mellényes hevedert (kényelmes), majd erre tenni ezt a pórázt, amit ha nem engedek tovább, nem mehet. Mert egyszerűbb lenne, mint ÁLLANDÓAN ordibálni az utcán, h “állj meg jönnek az autók”, stb… Mert irdatlan tempóban nyomja a motorral, szal veszélyes üzem. De mégsem vehetek egy kutyapórázt a gyerekre:DDD. } Szal félelemmel vegyes lelkesedéssel indultam el velük, odafelé a kocsiban akart ülni, ezzel nem volt gond. Játszótérre érvén eleredt az eső (lógott a lába azelőtt is), mindenki hazatepert a játszóról (lámák), mi maradtunk, bementünk a fedett homokóza, míg el nem állt. Aki ki akart menni, kapott kapucnit. Elállt, elment a nagy várra, függőhíd, nagy csúszda, mászóka, falmászó, miegymás. Ez elég messze van a homokozótól, békésen lapátoló Bogit ott is hagytuk. Kristóffal nyomult a váron, vagy fél órát… Mi anyukák békésen tudtunk beszélgetni, Boga néha lecsekkolt, h ott vagyok, kaptam egy széles vigyort, majd elmélyedve tovább lapátolt. Félóráiglegalább. Aztán egyszercsak elindult felém ismét széles vigyorral, valami hihetetlen angyal arccal, én közben Virágot feltettem a várra. PErsze beszélgetünk tovább, mikor Ági szól, h nézd, épp csúszik le hasonlíton (=hason csúszás, Kristófszáj:) ) a kiscsúszdán, basszus, a kicsi felmászott, majd intézős fejjel (ezt így hívjuk aptyukkal, kifejtem: szal amikor a gyerek minden mosoly nélkül, mintha ez valami szoros határidős feladat lenne, ráül pl a hitamacira, nyom rajta párat, aztán leszáll, mintha “jajj, de sokat időztem itt, vár a formaberakó” 😀 ) lejött a csúszdáról és elindult felém a messzeségbe. Annyira édes volt:)))))))))))))))) HAzafelé Virág motorral jött, de egész együttműködő volt, meg is dícsértem, miután hazaértünk. Minden délelőttünk így teljen!!! 🙂

pár Virágszáj: este: V: Nagyon fáradt vadok…” (hangsúly: fájdalmas és lemondó) : Ohh, menjünk kislányom aludni? V: Iken. (hangsúly:ugyanaz) : Azért a vacsorát még meg tudod várni? V: Iken. (hs: uaz) :DDDD

Valamelyik nap indultunk itthonról, Virág persze már reggel óta sapkában (sapkamánia gyógyítható, kinőhető? ), mikor mondom neki, h vegyük fel inkább ezt a meleg rózsaszínt, ezt felelte: “Nem, pijos csijosabb” . Mellékesen jegyzem meg, h egyedül a pirost színt ismeri, nem is értem:PP

És annyi Virágszáj van még, csak mindig elfelejtem felírni:((

Cimkék: , , , ,