[…]
Családi blog Nincs hozzászólás »[…]Ha ezt a jelet látjátok a postomban, az azt jelenti, h szomorú rész következik, általában Regináról szól. NE olvassátok el, ha úgy érzitek jobbnak. Nekünk életünk része ez is, ez a napló arra van szánva, h emléke maradjon a csajoknak, ehhez ez is hozzátartozik.
más: Ma voltunk Virággal pulmonológián. Mivel már 2 erős befulladása is volt az utóbbi 2hónapban, indokolt volt, hogy állandó puffra legyen állítva. Kár-kár, de reméljük ezzel teljesen meg tudjuk előzni a rohamokat. Virág nagyon szépen viselkedett, kettesben voltunk és annyira jólesett vele beszélgetni, a váróban meséltem neki, szal nem kellett kettészakadnom:). Béla pedig elment addig Bogival az okmányirodába, hogy átjelentsék a lakcímünket. És ők is remekük érezték magukat, Bogi a várakozást végig ülve abszolválta, ami meglepő, de így világos, h Virág miatt zizi a kicsi is, ő alapban nyugodt gyerek lenne:). Fogunk majd ilyen párosban programokat csinálni, úgy látszik, mindenkinek jólesik:)
[A pulmonológus doktornéninknek mondom ma, amire már régóta készültem, csak össze kellett szednem hozzá az erőmet… Megkérdeztem, emlékszik e még arra, amikor a lányaim születtek 3éve. Azt mondja, persze, emlékszik, és arra is, hogy az ő ügyelete alatt veszítettük el Reginát. Mondom épp erről szerettem volna önnel beszélni, szeretném megköszönni a lehetőséget, h méltó módon tudtunk tőle elbúcsúzni. Azt mondja, ez csak természetes. ÁÁ, mondom, nem az, akkor bennünket az osztályvezető úgy tájékoztatott (nem a NICről, hanem az ITO-ról van szó, Regina ott halt meg), h nem értesítenek bennünket, ha bármi történik a gyermekünkkel. “Szerencsére” ügyeleti időben, vasárnap reggel történt, és a doktornő felhívott minket (előtte este könyörögtem a nővérnek, h hívjanak fel!) , majd lehetővé tette, h megvárjuk, míg lekapcsolják körülötte a gépeket, elhalkuljon minden, majd kezünkbe foghattuk, a szüleim és a testvéremék is velünk lehettek akkor… Hihetetlen nagy dolog ez, enélkül nem hiszem, h egészségesen tovább tudtunk volna nézni/lépni… Ilyenkor olyan sokat gondolunk rá, és én most olyan fáradtnak és kimerültnek érzem magam, biztos ezért is ]