Kiss családunk blogja

Idén hosszas keresgélés után a jól bevált tavalyi üdülőfalut vettük célba, most sem bántuk meg. Most kicsit hosszabb időre, 10napra mentünk, ez is jó döntésnek bizonyult, mindenki le tudott lazulni a 3.napra, majd úgymaradtunk a hazaútig:). Az odaút megint viccesen indult, 7kor volt a találka nálunk, kedves Gabi barátosném felhívott 6-10kor, idézem: “Jó reggelt, mi van, nem engedtek be, itt állunk a ház előtt?” Én persze még félig aludtam, de a pánik megvolt, elkezdtem rohangálni a lakásban, hablatyoltam zavartan a telefonban, meg persze kerestem egy órát, de időközben elárulta, h vicc volt:D. Kis vicces, nem baj, visszakapta:PPP Tavalyhoz hasonlóan az odaúton Tropicárium, ebéd a Camponában, bevásárlás a tescoban. LEhet, h ebből hagyomány lesz? 🙂 Tropicárium nagyon tetszett a gyerekeknek, meg a felnőtteknek is. Odaérvén kipakolás, majd rögtön fürdőzés következett. Az első fürdőzésre visszagondolva vegyes érzéseim lesznek, ugyanis összességében remekül sikerült, a gyerekek hamar megbarátkoztak a vízzel, nagyot lubickoltunk a nagy (mély) medencében úszógumival, majd a gyerekmedencében (lábáztató) ugráltak, pancsoltak… Virág a kis medence széléről ugrált bele a vízbe, apa a nagy medencében úszott, mikor Virág gondolt egyet és odaszaladt. Láttam, ahogy átfut az agyán, hogy mi lenne, ha most ebbe beleugranék, abban a pillanatban meg is tette:((. Béla kb 3méterre volt tőle, odaúszott, kiszedte az ázott kis verebet, aki szerencsére nem nyelt vizet, csak jól megijedt:(((. Meg mi is. Innentől medence közelébe csak úszógumi+karúszó kombóval lehetett menni, bár többé nem is akart beleugrani… Angi (én) gondolta, majd milyen harmonikus lesz, ha mesél este a 4gyereknek ( Bogi (1,5év), Bátor (2), Virág (3), Flóra (4) együtt és el is altatja őket, kímélve ezzel a többi szülőt. Jófejségem odáig hatolt, h megfogalmazódott bennem a gondolat szikrája, h mi lenne, ha egy szobában aludna az összes gyerek, milyen buli lenne már, de ezt idő előtt elvetettük:))). Na, szóval nagy kedvenc könyvünkből kezdtem mesélni, Pötyi kutyáról. A dolog kudarcba fulladt, én nagyon csalódott és dühös, h miéééért nem rendes kölköket hoztunk nyaralni, akik csöndben végighallgatják a mesét, majd elájulnak, amikor is olyan szépek:D. No, többet nem meséltem a 4nek együtt, meséljen nekik, akinek 3anyja van:)))). Aznap 11órakor már aludtak is, mi a szobaajtók előtt strázsáltunk és próbáltunk halkan kiabálni ki-ki a sajátjaival, h “azonnal tessék menni aludni 600zal, különben nem lesz holnap fürdés” és társaik, azért halkan ordítva, hátha a szomszéd szobában “alvó” másik testvérpár épp elalvóban van, de hát nem:))). Másnap ebéd után aznapi első felvonás, ugyanez pepitában, altatás másfél óra, tömény szívás és idegesség. Másfél óra altatás után 2óra alvás, amitől este 11ig megint minden gyerek nagyon energikus volt, így este ismét halkan ordítós altatás, szoba előtt strázsálás, ezúttal a (mégtürelmetlenebb) apukák voltak soron, ne csak nekünk legyen jó, ennél sokkal jobb program lent mosogatni:D. Összeült a nagy nyaralós kupaktanács, elég nagyok már a gyerekeink, aki álmos alszik, ahol tud napközben, rendezett fektetés csak este lesz. Ennél jobb döntést nem hozhattunk volna, lett 4 egész nap bűbájos gyerekünk (a kicsik néha autóban beájultak pár percre), akik este fél 9-re legkésőbb MIND aludtak:)). Így mi felnőttek borozgattunk és nagy Catan partik voltak (amit többnyire én nyertem, amatőr bagázs :P). A gyerekek jól kijöttek, mindenki megtalálta a maga párját:

Bár Bogi gyakran a párját ritkította, lévén, verekedős kedvében van mostanában, így szegény Bátor, sokszor csak azért kapott, mert épp ott volt… De nevéhez hűen tűrte a miniboszorkány tettlegességét, ritkán ütött vissza, igazi lovag:)).

Virág rengeteg okos dolgot tanult Flórától, a mi nagylányunkat kicserélték, elkezdett rajzolni, színezni… Mi meg csak ámulunk.

Csákváron az Eszterházy kastély lépcsőjén:

Nem gyönyörűek?

Majd az udvaron. Sajnos a kép nem adja vissza azt a gyönyörű teret, a természet végtelen csodáját, amiben ott a gyerekek apjaikkal rohangáltak, Béla reptette az összes gyereket, lepkéket kergettek, én meg szolidáltam a kismamával, a tüdőszanatórium (mert az a kastély) kertjében feltett lábbal henyéltünk és nyilván arról beszéltünk, mit kéne enni:D

A kirándulást egy nagyon klassz étteremben zártuk, bár a kiszolgálás gyorsasága ellen volt némi kifogásunk, még jó, hogy szóvá is tettem (1 kerek órát vártunk, kisgyerekekkel, szal jogos volt asszem…), korrekt hely volt, ingyen kaptunk fagyit és KVt:)))

A park területén 3 (kisebb és nagyobb) fajátszótér van, mind nagyon klasszak, sok időt is töltöttünk mindegyiken.

Ami külön jófejség a parktól, hogy vannak felnőtthinták is:D. Ez, amin alant a nyanyával nyomjuk a gyengébbik, a másik játszón rendes fahintaágy volt, na, az az igazi:))).

Bográcsozás:

Zoli OLYAN babgulyást rittyentett nekünk, h ihaj, 10ujjunkat megnyaltuk utána…

Itt asszem fürdőzni indulunk:)

Bátor megszereli a kistesót:

Gulyás után jól jön a palacsinta:

Nem, nem csak a pasik főztek:DD. Gyakorlatilag mindenki főzött, a lényeg az volt csak, hogy amint kezd elmúlni a gyomrunkban az a kellemetlen teltségérzet, gyorsan rátankoljunk vmi kaját, különben sose leszünk szép kövérek:D. De tényleg, folyamatosan ettünk és nagyon finomakat:).

Voltunk egy tanyán, ahol sok-sok állat volt, bagolytól a pónikig, így etettek a gyerekek:

Virág letevézte a pónilovat, nem volt ciki, ááá:)))

Aztán ültek hintón is a skacok, de csak állóhelyzetben, menetben drága lett volna:D

Ott a pónilovak mellett hangzott el a lányok között a következő beszélgetés: Flóra imádja a pónikat, de kifejezetten ezt a my little pony-t, (sajna Virágot is megfertőzte, nem a szíven csücske ez a rémség). Fló elmondta, melyik póninak mi a neve (a saját pónijairól nevezte el), így lett az egyik Szivárvány. Virág utánozta, “Az a Szibájbány”. Fló kijavította: Nem szibájbány, hanem SZI-VÁR-VÁNY. Virág: Szi-báj-bány. :)))