Pénteken anyuval egy szuper napot töltöttünk Pesten, volt kis munka, meg ikea:). persze. Előtte Béla lelkemre kötötte, h ne költsek sokat, hm, nehéz ennek engedelmeskedni, amikor ott lépten-nyomon lát az ember olyan dolgokat, ami nélkül csoda, h addig működött az ember lányának a háztartása… hánem?

Bár, mivel tulajdonképpen egy igen gazdagon felszerelt konyhát tudhatok magamnak, épp az időnként tett ikea látogatásoknak köszönhetően, most egész ügyesen sikerült visszafognom magam:). Ám a kasszánál kígyózó sor volt, anyuval felváltva megnéztük még az akcijós cuccokat. Hátnemotttermett előttem egy műagyag “fotel”, ami épp mesenézéshez tökéletes, vicces 1500 pénzért… Csak nem hagyom ott, de nem ám:). Abból fog mesét olvasni esténként:)

Nagynehezen bepakoltuk a szajrét a kocsiba, (Angi megutaztatta a 2 gyerekülést és egy babakocsit is, mert szőke-nagyon) de még így is befért minden, pedig anyunak komoly kétségei voltak:))).

No, itthon pakolok be a lakásba. A “fotel” alja, mivel üreges, épp megfelelt, h a csudahabverők, hámozók, fagyiskanalak és további fontos dolgokat belepakoljam. Ezért fejjel lefelé hoztam be. Ember meglátta, majd félve kérdezett:

B: Ez meg mi? A: ja, eeeez, hát ez komposztáló. ilyen háztartási komposztáló, amit be lehet tenni a lakásba, én a fürdőszobába gondoltam. B: MIFAN? A: ne ijedj, meg, nyugi, az a lényeg, h beletesszük a krumplihéjat, háztartási hulladékot, lenyírt füvet, majd ezzel tudunk trágyázni. B: (kapkodja a levegőt) A: Ne ijedj meg, nem büdös annyira! B: Ez most csak vicc, ugye??? A: igen, vicc. Na, örülsz, h fotelt vettem? 😀

MA : próbálja átvinni a biciklijét a teraszon. “, NEM BÍJOM! …. Nem ikaz… ” mire odaértem volna. ” Segítettem magamnak” :)))

Cimkék: , ,