Édes kis prücskeim lerobbantak teljesen:(. Illetve a fránya láz felszökött, főleg Boginál, amitől persze hervadtak és levertek… Már maga ez az állapot annyira szeretetreméltó náluk, hogy az ember minden türelmetlenséget és hangos szót megbán, bármit csináltak, bármilyen módszeresen készítik ki pl elalvás előtt a zanyjuk idegeit…

Mire hazaértem a boltból (anyunak segítettem egy órát), tüzeltek, apjuk megkapta szegény a beosztását, hogy nem vette észre 39 fokos lázát:(. Gyorsan nurofen, majd hűtőfürdő következett. Többször mondták, hogy hideg. Majd megadtam magam és kivettem őket, először Virágot, aki egyszerűen nem akart kiegyenesedni, megszólalni és nagyon levegőt venni sem:(. Nagyon megrémültem, nem is tudom, mit gondoltam, próbáltam minden higgadtságommal végiggondolni, mi lehet, talán fullad… Adtam neki ventolint (asztma gyógyszer) , szépen puffantott, de továbbra is nagyon szakaszosan vette csak a levegőt… Eléggé kétségbe estem, de ilyen helyzetekben hálisten sikerül megőrizni a higgadtságom. Gyors telefon az épp lakógyűlő apának, no, ő rájött, h csak fázik és rosszul van, más baja nincs, épp elég a láza, a hideg, a takony…

Jó most megnyugodni:) Már alszanak. Ilyen sem volt még, Bogi elaludt már a 2.mesén:). Sosem alszanak el mese alatt. Figyelnek, szövegelnek és rendetlenkednek általában:). Most csak nézett egy darabig a kis beteg szemeivel és elaludt.

Szóval azt hiszem, Virág szegény még mindig elszenvedi tőlünk a tök általános első gyerekes parát, plusz még a koraszülöttsége miatti parát, pedig azt hittem, nagyon vagányan állok én hozzá, hiszen tudom, mennyire stramm ygerek:). Aztán tessék:)

Gyógyuljatok prücskök hamar, holnap doktornéni, lesz nagy öröm, imádnak orvoshoz járni:)))

Cimkék: ,