A múlt héten még rosszul voltam az ünneptől, a boltoktól, 5lettelen voltam, nem volt kedvem a készülődéshez, pedig az eddigi évek miatt magasan a léc, de elhatároztam, hogy narancslekvár, új koszorú, díszek, sok nélkül is lesz karácsony, lelazultam. Aztán persze megjött az ihlet ugyanúgy, csajszikkal sütöttünk 2 adag mézeskalácsot, ovónéniknek kalácsot, kenyeret, szárítottunk narancsot, holnap sütjük a bejglit, feldíszítettük az ablakokat is. Ám ma jött igazán az érzés, délelőtt az oviban karácsonyoztunk, nagyon megható volt az ünnepség, végig ügyesen szerepelt, énekelt, szavalt, is beállt közéjük és énekelte, amit ismert, annyira szépek voltak:) Délután pedig, mikor hazaért a munkából, szólt a kiskarácsony (egyfolytában ezt kell hallgatni, ÁÁ), égtek a mécsesek, csajok ugráltak apán, Béla dobálta őket, napi hazaérkező rutin ez, de most jó volt nézni a konyhából, meg is hatódtam kicsit:).

Cimkék: , , ,