Kiss családunk blogja

Ritkán van időm jelentkezni, pedig volna mit írnom, zajlik az élet:). A múlt hétvégénk szokás szerint zajosan telt, főleg a családdal töltöttük, volt városban fagyizás, névnapozás Mamáéknál Tata finom marhapörköltjével, anyu legfinomabb húslevesével… Vendégeink voltak Siófokról, szüleim régesrégi barátainak a gyerekei, akiknek azóta van 3 már saját gyerekük:)). Így volt gyerektársaság bőven, nagyokat játszottak, rohangáltak a srácok-lányok.

Tesóm csinált rólam egy képet, ami véletlenül asszem jól sikerült:

25.hét:

Volt 2 szabadnapom, hétfőn-kedden, alaposan kitakarítottam, átültettem virágokat és még csomó dolgot csinálgattam a lakásban. Jó volt:). Aztán kedd este anyai megérzésem nem búgott szépeket Virággal kapcsolatban, láttam vmi nyákfélét a székletében, úgyhogy már este gondoltam, h másnap inkább ne menjen oviba, kivárom, lesz e ebből betegség. Szerda reggel ismét szaladósra fogta a kakálást, nem volt híg, de gyanús továbbra is. FÉltem, h camphillo, szalmonella, vagy vírus, elmentünk hát a doktornénihez. Bogika pedig vígan és gond nélkül elment az oviba:)). Julikanéni azt mondta, h mélabús a lányka egész nap, de elalszik, eszik, itthonról pedig nagy kedvvel megy, szóval nem aggódom, meg kell, h tanulják, h a másik nélkül sem áll meg az élet:). Betegen pedig főleg kijár nekik egy kicsi csak anyából, Bogival is jó volt kettesben a himlő alatt, most pedig szintén remek volt ez a 2 nap Csirgivel.. Csupa nagylányos dolgot csinálunk, üvegfestünk, festünk, labdázunk, mesét olvasunk, sokat diázunk (Virág több mesét teljesen egyedül elmesél már, ha könyvben, vagy dián nézi a képeket). Elkértem tesómtól a gyerekkori Grimm mesekönyveinket, Babszem Jankó, Piroska, Hamupipőke, stb…, hatalmas szép képekkel. Virág le sem tudja tenni:)))

Doktornéninél Virág nagyon ügyes volt, kiderült, h a tüdeje csörög-sípol, asszem elhanyagoltuk legutóbb a hurutot mindkét lánynál:(. Néhány napot itthon voltak, mert folyt az orruk és köhécseltek, de semmi komoly nem volt. Hát most ebből tanultunk:(. Doktornéni már pedzette, hogy szte csak felszakadt egy nagyobb mennyiségű váladék és az köszön vissza a székletbe és az hajtja meg. Hát nem tudom. Remélem tényleg csak ennyi a gond… Viszont a tüdejére antibiotikumot kap, ez jó az esetleges bélfertőzésre is.  

Háziorvos után elvittük a székletet a mikrobiológiára tenyésztésre, majd beugrottunk a gyerekklinikára az igazolásért, miszerint jogosultak vagyunk emelt összegű családi pótlékra. (vicces ez a MÁK, a jogosult időszak vége előtt 1 héttel küld papírt, majd befenyeget, ha nem viszed 1 héten belül az igazolást, akkor nem kapod tovább az e.ö.cs.p-ot. MEgkérnék ott egy ügyintézőt, h kérjen időpontot szakorvostól 1 héten belülre:)). Lehetetlen…) De nagyon rendes volt Katona professzor asszony, nem csak a papírt töltötte ki, hanem kis várakozás után meg is vizsgálta csibét. Nagyon büszke voltam rá… válaszolgatott szépen a kérdésekre, ügyes volt és türelmes. A szűkület nem változott, professzor asszony szerint mindenképp be kell valamikor avatkozni:(((. Eléggé elkenődtünk, reménykedtünk mindig, hogy ezt megússzuk, de sajnos csak odázni lehet a dolgot. Pedig ugye nincs tünete, nem mondanám fáradékonynak a csajt:DDD. A beavatkozás elég rutin, ballonos tágításra lenne csak szükség, de anyai szívem akkor sem nyugodt, ha a lány szíve körül matatnak…

A NIC (újszülött intenzív) előtt kellett várakoznunk, sorba voltak állítva a szerelésre váró inkubátorok. Hallottuk bentről a sípolást és az a felejthetetlen, orrfacsaró szag is megcsapta az orrom. Virágnak megmutattam, hogy ilyen dobozkában növekedett születése után sokáig:). Volt sok-sok okos édes kérdése:)))

Majd a váróban észrevettük, hogy Ákos pajtás is vár egy vizitre, micsoda véletlen:). Elkezdett beszélni, már vagy 15 szót mond és használ, lassan, de biztosan halad a koma. Nagyon büszkék vagyunk rá mind… Ez ilyen találkozós nap volt, mert bent a boltban anyunál pedig Istvánkával futottunk össze, anno ő is velünk együtt született, 4 éve, shunt-öt kapott, most ő is beszél, szalad és bringázik, csak a szemüvege emlékezteti az embert és a kis feje formája arra a picifiúra ott a NICen…

Ez ilyen emlékezős nap volt, igyekeztem nyelni a könnyeimet folyamatosan.

Ma próbaként betelefonáltam a mikrobiba, hátha mond vki leoltás után 24 órával a székletmintáról valamit, nincs benne baci egyelőre, reménykedek, h ez azt jelenti, h már nem is lesz:)).

Holnap vár minket a MÁK, imáááádok ügyeket intézni, BRRRRRR. Minden hivatalban büdös van, az ember nyakába lihegnek és kínlódni kell a gyerekkel sorban állás közben és azt kérni tőle, ami lehetetlen, hogy legyen türelmes:)

Ez itt ugyan nem a reklám helye, mégis, ha valakit érdekelne esetleg egy strapabíró terepkocsi, 3 kerekű, esővédővel, bevásárlókosárral, fékkel ellátva, szóljon! Tudok róla még több képet küldeni mélben!

Mindkét irányból tolható, de az irány egész egyszerűen változtatható, mindkét oldalon van ülés kialakítva, a háttámlát kell csak átbillenteni. Így mi sokáig úgy használtuk, h elől ült Bogi, Virág pedig hátra becsüccsent:).