Sajnos beteg, tőlem kapta el, a héten sikerült vmi influenzaszerű korságtól oly mód szenvednem, ahogyan csak szülések után szoktam. Gyakorlatice alig bírtam felvenni Bibit, a torkom annyira fájt, h a vizet sem igen tudtam lenyelni, nemhogy ételt. Lázam is volt.. First, ágyas pálinka:), bioparox, tantum verde mind a barátom, 3 nap alatt sikerült olyan szintre jutni, h tegnapi vendégeskedésen már jót ettem:). Vagy hogy is mondjam, már nagyobb volt az élvezet, mint a kín, így ettem:))).

Béla édesapjának 60. születésnapját ültük, nagyon jól sikerült kis mulatság kerekedett, a lányok 2 kis rokonfiúcskával szaladgáltak megállás nélkül, Bogi köhögött is rendesen, de megállítani persze nem lehetett…

Mivel már konstans, hogy délután egyáltalán nem alszanak a nagyok, így ehhez igazítva tervezzük napjainkat. Ez igen fárasztó így, ugyanis a lányok nagyon igénylik a társaságunkat, játékokkal ritkán játszanak, a mesék csak Virágot kötik le hosszabb időre (és azt sem szeretjük, mert ő rábambul is ha a ház közben elmegy a feje fölül, azt sem veszi észre…) . Szóval elég kimerítő számunkra, mert a saját dolgainkkal nehezen haladunk, no meg ne feledkezzünk meg a legkisebbről, akármennyire mintababa, vele is kell foglalkoznunk. Egyre inkább ki is követeli a társaságot, mondjuk Virágot és Bogit nem kell nógatni, h énekeljenek neki vmit, vágy játszanak vele egy kicsit:))). Forog a szőnyegén a kicsi ezerrel és hatalmas vigyorokkal köszöni meg a ráfigyelést:).

Továbbra is csak szopi van, korábbi erőlködéseim és problémázásaim a “nem hízik a gyerekem” című dráma (amivel kitartóan szekírozom és akasztom ki szeretett környezetemet időrő-időre:D) most ünnepélyesen véget érnek. Ő is csak anyatejet fog kapni 6 hós koráig. Voltunk a doktornéninél, dekára pontosan annyi a súlya, mint Boginak ennyi idősen, az utóbbi 3 mérésnél mindig éppen ugyanannyi Bibi súlya, mint anno Bogié. ugye cumisüveges volt főleg, és bele sem lehetett belediktálni sosem az előírt adagot, ő sem hízta soha a tankönyvit, így harmadjára már igazán lenyugodhatok, h Bibi nem fog éhenhalni, ha 2 nővére túlélte, h én tápláltam őket:)). jelenleg 6610 gramm, az utóbbi 5 hétben 410 grammot hízott. A doktornő szerint nyugodjak meg és nézzem meg a hurkákat és tokát:). Így tettem, para off, 6 hóig nincs más. Nekem borzasztóan nagy felelősség, h a testemmel táplálom őket, emiatt félek mindig, hogy esetleg nem csinálom jól, nem vagyok ehhez elég jó, no ennyit az önbizalomról…

A napokban úgy gondoltam, felmérem a lányok érdeklődését jobban, ugyanis talán már írtam, h ők a jézuskától semmit (sem) kérnek… Ez elég szomorú, nemár, h 3-4 évesen itt tartsunk, ez nekem borzasztó elkeserítő. Beszélgettem velük, h mivel játszanak az oviban és kiderült, h Bogiék termében, ahol néha Virág is megfordul, van egy barbiház és ehhez tartozó babákkal játszanak. No nem hoz most nyomban a jézuska egy ilyen építményt, de előszedtem a babásdoboz alján meztelenül fetrengő két kurvinkát, hogy no akkor öltöztessük fel szegényeket. Találtunk hozzájuk tartozó kisebb babákat is és barbiztunk. Olyan édesek, mert az Óvó nénikről nevezték el a lányok a babákat:)) Elmentek a luvnyák állatkertbe. Elővettem a műanyag állatkákat és először táplálkozásuk szerint szortíroztuk őket (ragadozó, növényevő, vegyes), majd lakóhelyük szerint, házi-, vízi- és vAdállatokra osztottuk őket. Levettem a playmobil szupermarketet és a barbik boltba is mentek. Virág itt rá is unt a közös játékra, erről ennyit. Bogi végletekig tudott volna játszani,én is élveztem, így még vagy 1 órát boltoztak a babák. Idővel azért bevetettem egy külön játékot, kíváncsi voltam, h őhogyanreagál, h a babájának a kislánya a boltban hisztizni kezd. És előadtam a toporzékolós kislányt, aki már a boltban meg akarja inni a gyümölcslevet és csokit akar venni ésatöbbi… Nagyonmegdöbbentő volt számomra a lány megoldása. A hisztiremindent_odaadott a “kislányának”. Szóval a kislány hisztijére az ő válasza ” mint anyuka” az volt, h engedett. Én azt hittem, eljátsza majd az én szerepemet, de véletlenül sem. No de akkor a boltosnéni letolta anyukát, h miért engedte meg a kislányának, h a boltba kibontsa az árut, és erre megint megdöbbentő volt a válasz, a kis drága “visszavette” a kislánytól a gyümölcslevet (mármint ki a szájából:D). Azon túl, hogy ez képtelenség, nem is erre koncentráltam, hanem arra, h akkor újra a kislány kezdett toporzékolni és akkor neki adta vissza, majd a boltosnéni és így tovább:). Nem tudom, jól szűröm e le a lényeget, de talán még nem érti az összefüggéseket, vagy nagyon távolinak találja a kilátásba helyezett dolgokat, ha az csak 10 perc is, ő ilyen adjuramteremtőm fajta (vajh kitől örökölte:D)… Most mindenesetre a nagy következetességből engedni fogok, Boginak egyszerűen néha engedni kell, h megkaphassa, amit kigondol. Akár abban a percben is.

Sokmindenről akartam még írni, mesélni, de szigorúan ágybaparancsolom magunkat, ma még előkészítettem, és sütöttem (hókiflit, mézes-kókuszos muflont), holnap délelőtt pedig sütök csülköt, kacsacombot, almás csirkemellet, apu hoz hallevet. 3kor kezdődik a Dómban a szokásos Betlehemi játékok, szerepel Milla és Hanna is, így valszeg csak és a nagyok elmennek, h én addig Jézuska bőrébe bújjak és fát díszítsek és csomagoljak gyorsan. Ez a terv:). Ami itt gyakran megdől:D

Szeretnék minden olvasónknak, barátunknak, ismerősünknek, szerettünknek békés, boldog karácsonyt kívánni! 🙂 (sajnos nem vagyok az a nagyon figyelmes képeslapküldős, mindenki bocsássa meg nekem!)

Kingabarátnőm után szabadon egy gondolat, vagy inkább érzés: Én soha semmit nem kérek már a Jézuskától, mert mindenem megvan. Hát valóban, többet már nem is kívánhatok. Így az én kívánságom az idén, hogy mindenki, aki szeretne lenni mihamarabb azzá váljék! És most főleg arra gondolok, aki tudja, h rágondolok. Legmelegebb szeretettel:)

Angi

ps: szolgálati közlemény Aki esetleg látta, vagy kölcsönkapta tőlem a tépőzáras hajcsavaróimat, jelentkezzen, az nem létezik, h egy ekkora lakásban el tud tűnni egy szatyor hajcsavaró:DDD. Mert hosszú és barna a hajam:). (nagyon rettentően untam már a szőkét, csak ugye életem párja ragaszkodott hozzá, de be kellett látnia, h az én hajam csak olyan kínok árán lehet szőke, ami már nem éri meg. Sajnos minden alkalommal csupa heg volt a fejem a sok vegyszertől, no meg mintha egyre sötétebb lenne a nem vékony szálú hajam, így egyszerűen nem volt már elég a csak hidrogén, kellett a szőkítőpor is. Annyira sszem nincs elragadtatva, de majd megszokja:). Szőke csíkok vannak, ofkorz.

Cimkék: , , , , ,