A hét
Családi blog július 18th, 2008Klassz napjaink vannak:). Ez a hét nagyon jó volt, bejön az, h 1 nap alszanak du, 1 nap nem. De a nagyokkal már nagyon jó… Bogi mostanában nagyon szépeket rajzol. Virág folyton könyörög az egyszervoltért, úgy minden másnap ideülhet gépezni kicsit… Kijárunk a játszóra, nem másért, mint hintázni. A 2 nagy elfoglalja a 2 hintát, beülnek, és már kicsit meglökni sem kell őket, totál egyedül hintáznak. Ezzel jó sokáig elvannak, ha nem akar más hintázni. Énekelnek közben, meg dumálnak, röhögcsélnek. Próbálgatják csukott szemmel:)). Abigél közben megeszi a kavicsot, a fél játszótér volt már a szájában:D. Nagyokat kacag, ha beültetem a babahintába:)). Ha megfog egy játékot, lapátot, vödröt, a jó isten se csavarja ki a kezéből:D. Ez egy legkisebb gyerek, tudja, amit megfogott, azt szorítani kell:))). Ha el akarjuk venni tőle, reszket, és szorítja közben, és ordít, ahogy a torkán kifér, de dühösen, rekedten, haláli:D
A nagyokra néhány percre símán rá tudom bízni, főleg egyenként. Szívesen játszanak vele, szóval ez sem gond.
No, 24 órás szolgálat, szó se róla:))), de nem feszített a tempó, csak állandó. Vagy ilyesmi..
És csak akkor kiabálok a gyerekekkel, ha apjuk itthon van. És rájöttem, h miért. Tulképp én vele, vagy neki kiabálok, h vegye észre, h ennyi és vegye át. De hát férfi uyge, neki nem célozgatni kell, hanem megmondani. És most megbeszéltük, h lesznek délutánok, mikor munka ide vagy oda, ha hazaér, én lelépek tornázni, vagy bevásárolni, vagy ők lépnek le, míg én felmosok, vagy főzök, vagy akármi… Mert muszáj kicsit egyedül lennem úgy, h nem kell figyelnem rájuk. Ha nem is megyek majd el, de a tudat, h megtehetném, már jó:)
A 7vége nagyon ígéretesnek tűnik, mert most még patikát frissítünk vagy éjfélig, de holnap dolgozik Béla délelőtt, tervei szerint végez is ebédig, és onnantól vasárnap estig nem kapcsolunk gépet:). AKkor is csak megnézi, jött e munkamél. És ilyen hétvége már nagyon régen volt. Itthon-nyugiban… Vasárnap du bográcsozunk barátokkal, sütök majd egy jó tökös-mákos rétest a bulira, erre készülök már egy ideje:)
Béla munkahelye nagyon tuti, ugyan még nem szaunázott, de a masszőr megy minden csütörtökön:). Van az udvarban egy kosárpalánk, és telegraffitizték a falat, nagyon tuti lett. Béla ugye streetball-ban is nagyon menő, bevallom, nagyon vonzó tulajdonsága a zuramnak számomra, hogy minden sportban igen ügyes:). Bármihez nyúl, ahol mozogni kell, neki az megy. Én is ilyen vagyok amúgy, szerénytelenül mondom, és ő is csípi ezt bennem asszem:)). No, és az íjászat nem ment Bélának, és mikor kiértem, és ecsetelték a fijúk, hogy Béla már felszántotta nyilakkal a szőlőt, és átbökte a kerítést is, akkor csak ennyit bírtam meglepődve kinyögni: ” Te ebben nem vagy menő??? ” és azóta is ezen röhögünk:DDD
július 20th, 2008 at 08:16
Áááááá 🙂 Ez iszonyú jó meglátás. Én is elmélkedtem, hogy miért van az, hogy csak akkor kiabálok a gyerekekkel, ha a férjem itthon van… Basszus, csak nem vagyok olyan kirívó eset 😉
július 21st, 2008 at 13:33
Csókjaim :))))