Tartalmas, csodás szabadság
Családi blog január 5th, 2009Csodálatos volt ez a 2 hét, leszámítva a pms-t, ami okozott némi borulást, a kedélyállapotom hagyott némi kívánnivalót maga után, szerencsére a zember már fel sem veszi, tudja, hogy csak 1-2nap és magától elmúlik… Ezt leszámítva, csúcs volt az elmúlt 2 hét, folyamatosan együtt voltunk, ha valaki, hát mi tudjuk ezt értékelni:))). Valami csoda folytán Apa nem is dolgozott, csak nagyon keveset, ezért aztán reggelente sokáig ágyban fekvés, hempergés,már amennyit hagytak minket a csajok, sok film nézés, pókerpartik barátokkal, mozi a gyerekekkel, mozi kettesben, volt program bőven:). Sikerült mindeközben fenntartanom a rendet, Abigél miatt kell ugye folyamatosan szinten tartani:)))
Ám itthon is sokat voltunk, ami jó, mert csak úgy tétlen keveset vagyunk itthon. Szinte tanulnunk kell, hogyan kell itthon csak úgy lenni. Pontosabban ezt nekem kell tanulni:). Zabszem effektus ugye. Idilli volt ez a szabadság, Bélával este szinte búcsúzkodtunk, hogy kezdődik a meló és derossz…
És derossz lett persze a reggel, mert elaludtunk, a francba is, fél 9kor csörgött a telefon, még jó, rohanás, idegbaj:(. Számítottam rá, hogy Bogi nagy jelenetet ad az oviban, mert napokkal ezelőtt elkezdte, h neki biz esze ágában sincs oviba menni, ő már majd csak iskolába fog járni:)). Szóval nagy kiakadás az oviban, közben a szandálja is elveszett, grrrrrr. Ovinál Bibike sírt a nagyok után, munkahelynél pedig Apa után. “APAAAAAAAAA, APACIIII, APAAAAAA” hazáig, és szó szerint zokogott a kicsikém.
Aki már remekül fel tud mászni az asztalra, ha épp nem szétrámol vmit:)))
A nap többi része már jól alakult, Apa bepörgött a munkahelyen, továbbra is imádja *, én meg itthon. Lakásnéző is volt, egész pozitív:). Délután elvittem Éva barátnőmet CTG-re, szegényke, már nagyon nehezen mozog, és régóta fekszik. Mentem a csajokért, 2 mosolygós angyalkát hoztam haza… Du főztem gombás husit tésztával, a közös vacsorát, nagy hancúr követte.
*Béla munkahely. Jól elfelejtettem csomó dologról beszámolni, többek között a cég záróbulijáról, ami remek kis mulatság volt. Készültünk, lányokra Mesi vigyázott. Mesi megbízható, ügyes, talpraesett lány, nagyon ügyesen bánik a gyerekekkel, az enyémek pedig jól ismerik, hiszen itt lakik a szomszédban:). ELőfordul, hogy vigyáz a csajokra, nagy könnyebbség, hogy lehet őt hívni… MEgfürdettük a gyerekeket, vacsorát készítettem, Mesi pedig megetette és lefektette őket szuper mód:).
Mi pedig tök nyugodtan buliztunk, ugyan nem táncoltunk, de jókat beszélgettünk és ettünk-ittunk egész este. Finom koktélok voltak, és svédasztal, nyamm, irtó jó kaják voltak… Van egy régi bútordarabnak számító kollegina, akit én is ismerek, még régről, egy tündér, veszélyeztetett kismamaként otthon kellett maradnia, vele videókapcsolat létesült az este során többször is, őrület:)
A főnök nem egy béna, álságos, szokványos beszédet mondott, frappáns volt és őszinte, tőle elvárhatóan elvont és kifejező:). Sok-sok jó fej dolgozik Bélával együtt, így igazán nem okozott gondot vegyülni. Fél kettő után léptünk le:)
megint más: 3 napja nem volt szopi:))). Mióta elkezdőtött az ovi-munka, reggel kiugrok az ágyból, gyors felöltözök, neki meg azonnal adok enni, így nem jutok eszébe:)). Ma mondta, hogy “Szciszciii” :))