Remek, élménydús hétvége
Családi blog június 7th, 2009Remek, élménydús hétvége áll mögöttünk, hálisten a jó idővel visszatértünk régi formánkba:). Apa egyrészt nem dolgozik annyit, ami abszolút tudatos, csak nagyobb munkákat vállal el, helyenként csak szakért, egyre kevesebb “niggermunkát” vállal be. A hétvége a pénteki röpivel indult, ami jóó volt, mint általában a röpi szokott lenni. Hazaérvén nagy meglepetésemre Apa gyertyafényes vacsival várt a teraszon. Úgy mentem el itthonról, h előtte megfőztem nekik, de a drága megvárt, ágyba dugta a gyerekeket és kint várt engem:). Remek esténk volt.
Szombatunkat a cseresznyének áldoztuk, anyuék hatalmas fájáról szedtük le a gyümölcs javát, majd tettük el befőttnek anyuval. Jó kis nap volt:). Este jött Mesike a szomszédból, a mi szuper segítségünk, aki a csajokra vigyázott, h dorbézolhassunk egész éjjel:)). Szalay-ékhoz mentünk rostélyozni, Zoli finomakat sütött, nagy pálinkázás volt a terv, én terv szerint teljesítettem, ehhez illően remekül is éreztük magunkat. Feszegettünk mindenféle érdekes kérdéseket, mi milyen hatással van a személyiségünkre, terelni kell a gyereket, vagy békénhagyni, érdekes volt, és persze félóránként fetrengtünk a röhögéstől 1-1 poénon:)))
ÖÖ, fél 3kor sikerült felállnunk a teraszukról, hazahoztak minket, jó későn feküdtünk le.
Ma pedig Erikáéknál töltöttük a napot, sok szülinapot és névnapot ültünk. Naná, itt is rostélyos, lesz mit leböjtölnöm a héten… El akartam menni futni ma este, de saahhaaajnos szakad az eső, így lehhhetetlen futni ugye;).
Van egy eladó ház a tesóméktól 4 háznyira, meg is néztük hamar, ilyesmit keresünk, de Bélának nem tetszik, ő a földön járó nálunk, látja, mi pénz kellene még hozzá, h jó legyen.
Van egy téma, ami nagyon foglalkoztat, napok óta forgatom magamban, most is bizonytalan vagyok, hogy írjak e róla. Érzékenyen érint a következő cikk: http://www.nlcafe.hu/noklapja/20090603/megmenteniakoraszulotteket–milyen_aron/
Érdemes végigolvasni. A cikk minden tudományos alapot nélkülöz. Pl. nem lehet “kihúzni az inkubátort”, kikapcsolni, ez egy baromság!! Ma is van lehetőség arra, hogy a szülő írásban nyilatkozzon, hogy válságos helyzetben ne élesszék újra a gyermekét. Nem kérheti, hogy “kapcsolják ki az inkubátort”, mert nincs eutanázia Magyarországon! Így ez nem lehet kérdés.
Továbbá, ki veszi a bátorságot, hogy megkérdőjelezze, hogy egy kisbabát a maximális körültekintés, szakértelem, eszköztár felhasználásával életben tartsanak-e? Majd meghúzzák a határt? Hol? Nem lehet tudni, ki hogy éli túl, mennyire lesz beteg, vagy egészséges. De kérdezzük meg tőlük, hogy kérik e az életüket. Esély! Adjuk meg az esélyt mindüknek!
június 8th, 2009 at 11:29
Engem is nagyon felkavart ez a cikk, annál is inkább, mert ezeknek a dolgoknak kevés közük van a koraszülöttséghez. Amúgy megjegyezném, hogy én a teljesen egészséges, időre született 4 évesemhez keltem, 2 hónapon át ősszel 3 óránként éjszaka. De nem jutott eszembe, hoyg ezért otthont keressek neki. Nehéz dolog gyereket nevelni, ikreket nevelni, sérült gyereket nevelni. Ez tény. De kicsit olyan érzésem van, hogy a szülők valahoyg nem érzik, hogy bizony sérülés nélkül sem fenékig tejfel gyereket nevelni. NEm terveztek valamit? Írni, vagy bármi…
június 8th, 2009 at 13:05
Én is elolvastam még napokkal ezelőtt, elszomorított 🙁
június 16th, 2009 at 14:00
Anita, te hova tüntél? Levetted a blogot vagy csak én nem vagyok képben? Írtam a blogos címedre, de visszajött 🙁 Az én címem a régi: antianya@hotmail.com, érdekelne, mi van veletek, ha tudsz, lécci, jelezz. Angi, bocs, az off-ért. Üdv, aa