Nyár van, nyár
Családi blog június 16th, 2009Ránk szakadt a nagy VAKÁCIÓ, alakítgatom a napunkat, a napirendünket…
Egyelőre úgy néz ki, hogy reggel, míg a lányok felöltöznek, elkészülődünk, közben indítom a mosógépet, adok reggelit, összepakolok, felporszívózok. Délelőtt rögtön játszótér/vásárlás/kertben őrjöngés a program, legkésőbb 11kor bejövünk, onnantól játszhatnak, amit szeretnének, de nem kapcsolunk mesét, szgépet. Én ebédet készítek, fél 1körül ebédel a csapat, majd Abigél elmegy aludni, a nagyok pedig nézhetnek mesét, számítógépezhetnek. Ha Bibi ébred, uzsi, majd kimehetnek újra. És innentől jönnek majd még a programok, meg szeretném őket úszni vinni.Délután általában kint vannak, játszanak a többiekkel, bicikliznek, görkoriznak, homokoznak, rohangálnak, én kertezek, vagy hasonló.
Ma csirkecombot sütöttem, krumplipürét főztem hozzá és MAGAMNAK lecsót, már meg sem próbálom kínálgatni, ezt most tényleg magamnak főztem, nem nézem végig, ahogy túrogatják a világ legjobb kajáját:). Így én cukkinis lecsót ettem a csirkecomb mellé. Jó lett. Holnap kelkáposztafőzeléket akartam, de az egész városban Napfény parkban nincs kelkáposzta, pedig Virág rendelte. Sebaj, zöldban lesz.
Míg Abigél alszik, gyorsan összepakolok, aztán, ha tehetem, kifekszem a teraszra, szigorúan árnyékba, szigorúan HASRA 😀 és istenieket pihenek… olvasgatok, alszom picit, nagyon jó.
Nekem hé-pé röpi, ami bárminél jobban feltölt, és kikapcsol, nagyon kell. A többi napon, ha épp nem esik az eső 🙂 és van erőm, akkor futok 1-2 kört a lakóparkban.
Hogy ne csak mindig picsogjak a témában, leírom a pozitív változásokat is, hogy klasszikust idézzek: “Kezd egészen nőformám lenni” “Lesz még nő belőlem” ezeket Gy. írta még régen így ezekkel a szavakkal, a fejembe vésődött és most ugyanezt érzem. Jó az irány, a folyamat lehetne gyorsabb, de ne legyek elégedetlen, a részeredmény feldob. Főleg, hogy mások is észreveszik a változást.És látom a célt:). Ha ötössel fog kezdődni a súlyom, wow. Ettől 1 kiló választ el mindössze.
Az arcom szépen bebarnult, a fehér részekre nyomatom a barnítókrémet, azzal nyugtatom magam, hogy kb jövőre már nem látszik majd a kontraszt:DDD. Isten áldja a királynőt first-öt, hámlásnak előjele semmi, nem is vörös, hanem tényleg szép barna mindenhol.
És igen, a képek, erre időt fogok szakítani, rengetek olyan klassz programunk volt az elmúlt hetekben, amit itten dokumentálni kell képekben is, még a végén nem marad nyoma az utókor számára. Sajnálnám.
Meglocsoltam, holott nagyon készült jönni az eső, és az első alkalom, h végül mégsem esik, igaza lesz a szomszédnak. Bár erre csak reggel vehetünk mérget.
A teraszon pötyögök, húúú, de jó is ez, imádom ezt a teraszt, nem tudom, ha ez nem lenne, hogy nem őrülnénk meg itt…