Ma megvilágosodtam. Gondjaim vannak nekem az ütéssel, kicsi is vagyok, nem is tanultam ütni, néha “villanok” (azaz sikerül, és jól be is talál), de gyakran hibázok. Béla évek óta mondja nekem, h nyitott tenyérrel üssek, mert ahogy én ütök, irányíthatatlan a labda. Sosem fogadtam ezt el tőle, sztem remekül tudom irányítani a labdát (egyfrászt).

Ma egy régi röpistárssal melegítettem, ő is felvetette a dolgot, h miért nem nyitom szét a tenyerem, megpróbáltam, és igenésigenésigen, működik. Mai játék során ezt próbálgattam végig, klassz, tényleg, sokkal jobban megy így.

Már csak össze kell hangolni a ritmust, a lépést-ugrást-ütést, és menni fog ez.

Imitt is, Kedves, mea culpa, igenigen, konok vagyok és önfejű, te már régen megmondtad:)

Cimkék: ,