Még tavaly decemberben sikerült a laminált parkettán úgy elcsúsznia esztelen ugrándozás-játék közben a szobában, hogy felhasadt az álla, össze is kellett varrni. ugye nagyon fél a szuritól, ezek a történések (lidokain szurik,majd a varrás, majd a varratszedés) horror kategória volt, tudja őt nagyon jól kezelni, imádom, ahogyan ők megértik és érzik egymást (hasonlóan vagyok én Boglival)

Itten őszi szünet, délelőtt felöltöztünk, feltakarítottam nagyjából, mosta a gép a 2.adagot, elindultunk sétálni, ovispajti hívta a csajokat játszani, ebédelni a Tescoban terveztünk, gondoltam, kirúgunk a hámból:)

A lépcsőházban beszéltem a szomszéddal pár szót, közben a lányok rendetlenkedtek, a gyagya Virág fel akart állni a műanyag kismotorjára, amikor is az (naná) kiszaladt alóla, és akkorát esett a nőszemély, mint az ólajtó:)). Felhasadt az álla, ugyanott… Gyorsa összehúztam, Apának telefon, jön velünk persze, kicsik maradtak a szomszédban, mi meg apáért, majd sebészet.

Hát, tele volt a gatya, hogy megint varrják, ám hálisten elég volt a ragacsos összehúzó:)).

Ha már ott vagyunk, felnéztünk a NICre, hogy időpontot kérjünk kardiológiára, nos, ez nem sikerült, ám Apa mesélni kezdeett Virágnak az osztály előtt sorakozó inkubátorokról (doboz), amiben ő is feküdt, mikor kicsi volt, és a köldökén keresztül táplálták, segítették lélegezni, stb… Sokat kérdezett ezekről ma, és vicces volt, ahogy Boginak visszaadta: ” , láttam olyan dobozt, amiben akkor feküdtem, mikor olyan picibaba voltam, mint ” :))) “És olyan pici szám volt, h nem tudtam hamizni, ezért a köldökömnél kaptam hamit” :))))

Ma velem fürdött, hogy ne csapkodják össze a kötését, befeküdtünk a kádba és beszélgettünk, olyan nagyosan:)), és ismét záporoztak a kérdések, én pedig ismét megfelelőnek láttam a pillanatot, néhány infómorzsa elszórásának, hogy tudjon róla, de ne fájjon, mindig annyit értsen meg a történtekből, amennyit fel tud dolgozni, ne többet és ne kevesebbet..

Szó esett tehát Regináról, aki az ő ikertestvére, aki szintén pici volt, de elkapott egy fertőzést, és nem volt elég erős, hogy le tudja győzni. “De ő létezik, ? ” -meg kell zabálni ezekért a kérdésekért.

Mivel bizonytalanul kezdtem válaszolni, rávágta a kicsikém, hogy “Meghalt? ” – érti ő, mindent ért, annyira édes. És akkor szó esett a temetőről, oda tud csak kapcsolni vele kapcsolatban.

Nos, ezen beszélgetésünket is elmesélte Boginak a vacsinál, aki így reagált:”Regina az én ikertestvérem is volt? ” -mindezt persze huncutkodva, nevetgélve, nem érezte ő ennek a súlyát semennyire, nagyon helyesen. Mondtuk neki, hogy Regina az ő testvére is volt, de nem az ikertestvére.

Akkor kicsit szomorúan, értetlenkedve: ” De hol van az én ikertestvérem? ” Mi erre:

  • Csak ritkán van egy gyereknek ikertestvére.
  • Igen? És Virág ritka?

Na, itt nagyon nevettünk, hát ilyen kérdést? :)))

  • Nem, nem ritka, hanem azon kevesek közé tartozik, akiknek ikertestvérük is volt.

-Akkor Virág kevés?

:DDDDDD

És annyira drága Virág, ahogy ez a téma érlelődik benne, agyalgat rajta, de nem rázza meg, teljesen természetes neki. gés Hétvégén rendbe tettük a kis sírt, gyönyörű a 2 krizantém, ami már 2 éve nő ilyen csodásra, anyu ültette el, egész minik voltak még akkor. És ültettem árvácskákat is, feltöltöttük földdel, most szép:)

Olyan távoliak nekem az akkori események, olyan távoliak… (hálistennek)

Cimkék: , , , ,