Jól vagyok. Kifényesedett az út előttem, aminek nem kicsit örülök:). Tegnap telefonált a cégvezető, akikhez szegődni szeretnék, ez egy rugalmas munka, a saját beosztásomban dolgozhatok majd. Még (szerencsére) nem indulunk, talán tavaszra felkészülnek egy Dél-keletmagyarországi indulásra, számítanak rám ebben. Végtelenül örülök, én ajánlottam magam, megtetszettek, nálunk még nincs, hát jelentkeztem, h csinálnám. És lőn:). Részleteket még nem mondok.

Abigélnek találtam klassz bölcsit, májusban kiderül, h helye is lesz e, hát nagyon remélem és bizakodom. Az ovitól 3 sarokra van, ami tuti. Szeptemberben kezd, ha mindenki úgy akarja:)

maelőszörláztalan_. Bakker, 5napig volt lázas, már nagyon megijedtem:(. Persze csörög a telefonja egész nap, amibe végig köhög, beszélni nehezére esik, de már látom, h megmarad:)). Most ebédnél finoman elővezette, hogy valszeg pénteken bemegy dolgozni, ha ilyen jól lesz, ehh. Végülis, igaz, már vagy 12órája láztalan… Na, megértem én, nem is ellenkeztem, ha jól lesz, mehet.

Azaz alapvetően kisütött a nap, mihez kellett még az is, hogy tegnap életemben először találkoztam egy kineziológussal, már évek óta készültem erre, sok defektem van (mint mindenkinek gondolom), amiken javítani szeretnék. Ami vicces, h elég reálisan látom a saját pszihózisomat, ez nem véletlen, mert nem csak a sajátomat, hanem másokét is, én ezt tudom, és ő ezt nagyon kiemelte, mint lényeges tulajdonságom. Ő ebben látta az én jövőmet, de nem segít, az utat nekem kell megtalálnom, vagy keresnem… Érdekes volt és igazán feltöltött!

A fő téma az volt, hogy a gondozása pusztán már nem elégít ki, ellenben lelkiismeretfurdalást okoz, ha nem az lebeg CSAK a szemem előtt, hogy nekik a legjobb legyen. Na EZT sürgősen fel kell oldani (most ezen vagyok), mert ha nincs bennem egyensúly (-nő-ember), akkor bedől az egész. (ahogy be is dőlt, vagy dőlök időnként).

Na, ennyi nagyon kivonatosan:)

Cimkék: , , ,