Kiss családunk blogja

Szereti a pocakját, mutogatni is, mert irtó büszkén düllesztgeti a kádban és tényleg olyan, mint egy hordó:))). De négjobban szereti megtölteni, ekkoraként mind jó étvágyú gyerek volt, nem tudom, a kicsi kiugrik e a sorból, vagy csak újra és újra rácsodálkozom, de annyira nagyon szeretem nézni, amikor eszik, amikor esznek…

A gondoskodás fő formája nálam azt hiszem a gyerekek táplálása (de szeretném sokmindenkinek elmagyarázni, hogy a gyereket nem hízlalni kell, hanem táplálni, de ez csak mellékzönge) , imádom hallgatni, nézni, ahogy esznek, jóízűen:). Virág napok óta almaszószt kér, végre vettem hozzá almát, ma megpucoltam mind a 2 kilót, főztem neki totál hagyományos almaszószt *, hogy Apa öröme is teljes legyen. (nem dünnyög ő a barnalisztért, csak tudom, na, h ez az igazi, kivételt tettünk) , hagymás krumpli és rántott hús dukál ehhez. Abigél 3 tálkányit tolt be az étekből, csupa maszat volt, de csak azt mondogatta nagy hevesen, bólogatva: ” Méd téjsz, méd téjsz, huszit isz, úúúúúgy”

És végre békésen alszik. Délelőtt kissé nyűgös volt, úgy tűnik, egy jót akart enni, hogy megnyugodjon:). Pedig reggelizett és egész délelőtt almázott…

Hagyományosan ugye finomliszt és tejföl, én azonban vagy keményítővel készítem, vagy fele t.k.liszt, fele finomliszt, és joghurt, vagy joghurt+tejföl. MIndenképp kell bele kevés citrom leve, és/vagy héja, fahéj persze.

Jah, a rántott hús most mirelit, a Spar-okban lehet kapni a Budget márkájú panírozott csirkemellfilét, 1390ft/kg, ha akciós, tényleg_filé, végülis kiló hús árában van és nagyon finom! Mióta ezt megtaláltuk, nem szöszölök én a panírozgatással, ha épp erre éhezünk meg.

Ezt ma kaptam, vicces körmél, nagyon tetszik:

A férj hazaér a munkából és a három gyermekét pizsamában találja a kertben, a sárban hemperegve játszanak, körülöttük üres kekszes dobozok, chipszes zacsik, üdítős dobozok mindenhol szanaszét. A feleség autójának az ajtaja tárva nyitva, csakúgy mint a kert bejárata, a kutyának nyoma sincs. Amikor belép a házba még nagyobb rendetlenség fogadja. Egy csillár leszakadva törötten hever a földön, a szőnyeg a falhoz gyűrve. A nappaliban a tv teljes hangerővel üvölt és mindenhol szanaszéjjel ruhadarabok és játékok hevernek. A konyhában a mosogató dugig edényekkel, az asztalon és a tűzhelyen ételmaradékok, a hűtő ajtaja tárva nyitva, a kutyakaja szétszórva a földön, egy törött pohár az asztal alatt, kis kupac homok az ajtó mögött… Egyből rohan fel a lépcsőn (átgázolva a további játékokon, ruhadarabokon és egyéb akadályokon) aggódva keresi a feleségét, attól tartva, hogy valami baja esett. A hálószoba felé vezető úton észreveszi, hogy a fürdőszoba ajtaja alatt ömlik ki a víz a folyósóra, bent csuromvíz minden a WC papír legöngyölítve, borotvahab és fogkrém a tükörre kenve… Most már rohan a hálószobába felkészülve a legrosszabbra. És a feleségét ott találja az ágyban…édesen összekucorodva könyvvel a kezében, aki észrevéve, hogy megjött, felnéz és mosolyogva megkérdi tőle: – Szia drágám, hogy telt a napod? A férj dühösen nézi: – De mi a fene történt ma itt? A feleség ártatlanul: – Tudod, mikor hazajössz a munkából, meg szoktad kérdezni, hogy mi a fenét csinálok egész nap? HÁT, MA NEM CSINÁLTAM!