és , hogy mennyire különböző jellemek, hihetetlen, hogy mennyire hasonlítanak ránk, hihetetlen…

Szoktam őket lesni, lopva figyelni, akár az udvaron, akár az oviban. Bogi az oviban és itthon is mindig a társaság középpontjában van, de kulcsszereplő mindenhol. Ebből az következne, hogy magabiztos és erős, pedig nem:). Nagyon is érzékeny, nagyon is sérülékeny.

Míg Virág, aggodalomra adhat okot, mennyire nem társasági lény, egy magamfajtának ez szörnyű, gyakran attól tartok, h őt nem veszik be a játékba, nem fogadják be a társai. És az apja ilyenkor mindig rendre utasít, h nyughassak, ő ilyen, értsem meg, hogy őt nem igen érdeklik az emberek…

Míg Virág és az Apját nagyon érdekli minden, természettudományok, történések, képek, könyvek, a szivárvány, jelenségek, addig Bogit és engem mindennél jobban érdekel a többi ember. Érzem Bogiban ugyanazt a szociális érzékenységet, amit magamban, látom, ahogy fürkészi az embereket, felnőtteket, gyerekeket elmerengve, ki milyen és miért, ki mit csinál és miért, stb…

Addig Virág egyszerűen tojik mindenkire, és elmélyedve molyol valamit.Azt hinném, hogy sérülékeny, érzékeny, pedig nem. Köszöni jól van, kiegyensúlyozott, békés, teszi a dolgát, örül, aminek örülni lehet, nem bánkódik feleslegesen:)

Hogy mennyire csodás nevelni egy kis klónt, azt el nem tudom mondani. aki kívülről-belülről rám hasonlít. Akinek értem és érzem minden rezdülését, mit miért gondol és csinál. Hogy mennyire fantasztikus nevelni egy olyan kislányt, aki rejtély számomra, egyszerű és bonyolult egyben, aki életem párjának kiköpött mása, akivel élvezet minden beszélgetés, amit rám fecsérel, aki könnyedén leráz, ha olyan témát feszegetek, amiről ő magasan tesz (kivel beszélgettél séta közben az oviban, ki volt a párod, stb…) Bezzeg Bogi tudja Virág helyett is 😀

Abigélről is vannak elképzeléseink, ki felé húz, hajjajj:), de ne fessük az ördögöt a falra 😀

Cimkék: , , ,