előzmény: http://www.kissvirag.hu/blog/2009/04/14/nyilt-vagy-titkos/

Korábban írtam Orsibarátnőmről, aki hosszú éveket várt kisbabára, konkrétan 10+ évet szántak rá, hogy szülessen közös gyermekük, majd úgy döntöttek, ha már életet nem adhatnak, adnak boldog életet annak, aki már megszületett. Magyarul, örökbefogadtak.. Miután minden hivatalos procedúrán túlestek, felkerültek a várólistára 200+ -ikként, eltelt 2 év is, mire Ábris vártával jelentkezett náluk a Gólyahír Egyesület. A terhesség végét végigkísérhették, majd a szülésnél is jelen lehetett Orsi, ami katartikus élmény volt a számára.Gondolom élete legboldogabb napja:)

Következett egy erőteljes varga kanyar, Ábris sokáig húzta a NICen, ám végül szerencsésen hazatérhetett a kicsifiú, akit nem győznek szeretni:).

Itt kell megjegyezni, hogy méltánytalan dolognak tartom, ahogy ez ma Magyarországon zajlik, mintha legkevésbé az volnamindenkiérdeke, hogy a megszületett kisbaba mihamarabb otthon lehessen.No persze, a gyiviben rengeteg ember dolgozik, akiknek nem volna munkája, ha nem lennének tele a gyermekotthonok. Van hová fejlődni.

Az egészségügyi személyzet hozzáállása szüléskor, azt megelőzően és azt követően sértő, lenéző volt, a segítőkészség abszolút hiánya volt jellemző. Ne felejtsük el, hogy aki életet ad, majd örökbe ad, élete legnehezebb döntését hozza meg. Tehetné, h bokorban szül, senki_nem tudná meg, ám képes a gyermeke érdekében méltósággal elköszönni tőle úgy, h közben a baba a legjobbat kapja. Ellátást, majd meleg otthont. Könnyű persze köveket dobálni, én inkább megemelem a kalapom. Van hová fejlődni.

Mikor a hazaérkezés előtt kiérkezett az utolsó (de sokadik) környezettanulmányos hölgyike, megjegyezte, hogy hangosan ugat a kutya az udvaron. Van hová fejlődni.

No, de ez nem szomorú poszt, ez vidám poszt, mert ugyan nagy sokára, hosszú, kiborító, embert próbáló út után, de hazatért a kicsifiú, immáron hivatalosan is (újabb 2hónapos agymenés –  van hová fejlődni) szülei gyermeke, édes gyermeke:). Nagy gratula, Ábris, nőjj nagyra, Orsi, legyetek nagyon-nagyon boldogok, itt volt az ideje, hogy mind hazatérjetek.

Cimkék: ,