Utolsó bejelentkezés:)
Családi blog július 28th, 2007Sajnos otthon nincs netünk átmenetileg, ezért a nagy csend és elnézést mindenkitől, hogy nem válaszolok a mélekre, üzenetekre! Most anyu gépéről írok, ahol nem találok semmit, a jelszavaimat pedig nem tudom, rendes szőke módjára:D
Remekül vagyunk, ebben a nagy melegben néha már én sem éreztem olyan jól magam, de kibírtuk, még mindig inkább ez, mint a tél GRR. Leginkább az alvással van gondom, egyszerűen nem tudok aludni, de mindig lepihenek délután a csajokkal, így kibírható…
Kiságy a helyén, miniruhák a szekrényben, pelenka van dögivel, néhány apró beszereznvaló van még, a pakkom majdnem kész, így akár szülhetünk is:). De kivárjuk azt a csütörtököt, érzem. Így, hogy az egészből hiányzik a sponteneitás, a meglepetés, nagyon más. Először emiatt nagyon csalódott voltam, veszteségérzésem volt, aztán elhatároztam, h minden hátrányból előnyt kovácsolunk, mert ez csodás szülés lesz, akármi legyen… SZóval élvezzük a tervezhetőség minden előnyét, mert van bőven ilyen. Például tudjuk, hogy a lányok mikor-hol lesznek kivel, már azt is tudjuk, h szülésem napján nézik Mamával a moziban a Lecsót, amit alig várnak:))). De leginkább a kistesót várják:). nem akarok ömlengeni, de nehéz, ugyanis hihetetlen az egész. Mint egy mese… Csodálatos dolog várni egy kisbabát, de így, értelmes nagytesókkal együtt tényleg fantasztikus érzés. Tegnap kikészítettük a kisruháját Abigélnek, amiben hazahozzuk. Ezek a pillanatok mind felejthetetlenek. Mindketten, de főleg Bogi gondoskodó, anyuka tipus, Pollát is gardírozza folyton, a hasamat simogatja, puszilgatja, odáig lesz a kicsiért is.
Nagyon nagy nyugalom van bennem, tudom, hogy mi fog történni, hogy sok-sok kellemetlenség lesz, de fel vagyok vérteződve mindenre, és először, most először minden a legnagyobb rendben lesz:). Lefoglaltuk a fizetős szobát, kértünk és kaptunk külön engedélyt, hogy bejöhessenek a lányok, így a műtét utáni 2.naptól sokat lehetünk együtt, a lányok is bejöhetnek, apával pedig nonsztop együtt babázhatunk. Bár nem tervezzük sokáig, reméljük, hogy 3.nap osonunk haza.
Az én legtündéribb barátnőim az utolsó soros John bull-os összejövetelenkkor nagyon megleptek, kapőtam ugyanis egy csodás pelenkatortát:)). Persze, hogy Gabi gyártotta, benne volt még meglepetés krém, ami csúcs, annyira megleptek, nagyon örültem. Kép készült, majd ha egyszer megint lesz netem és időm, felteszem ide:). Mondjuk lapítok, mert kötöttem én egyszer egy nagyon felelőtlen fogadást, én annyira biztos voltam benne, hogy sosem lesz 3.babánk, jól behúzott Nóri a csőbe, megállapodtunk, hogy amennyiben mégis lesz 3., mindenkit meghívok egy vacsira. Most gyűjtök rá:D
csajszik: Annyira ügyesek, sokfélét lehet velük csinálni, most épp kivágunk és ragasztunk, nagyon élvezik és egyre ügyesebbek. A kirakómánia maradt, nem győzzük anyutól hazahordani a kirakókat, 60db-os nagyméretűvel is elbánnak. 30db-os kirakó az smafu, 5 perc.
A terv tehát a következő: jövő hét kedden és szerdán anyunál lesznek sokat a lányok, itt is alszanak, hogy el tudjam végezni az utolsó simításokat és kipihenve menjen neki a szülésnek. Rendbeteszem magamat és a lakást is, ilyen még úgysem volt, nehéz egy szülés előtt ezt megtenni. Most nekem megadatik:). Csütörtökön apával besétálunk a klinikára és végre meglátjuk a kislányt, egyre türelmetlenebbül várom:). Sajnos utána a posztopra kerülök, ahol hosszan nem lehet látogatni, de ahhoz ragaszkodni fogok, h hozzák Abigélt mihamarabb és minél gyakrabban. Másnap, azaz pénteken terveim szerint lekerülünk a szobámba, ahol egyedül leszek és saját zuhanyzóm lesz, így Béla akár egész nap velünk lehet, lesz is:). Szombaton úgyszintén, remélem vasárnap kidobnak minket és jöhetnek a csajok értünk:). Kedden 3300grammra saccolták a kicsikét, Bogi ugye 4020 gramm volt, bár őt túlhordtam, 2 héttel több időt töltött odabent, így gondolom Abigél átlagos méretű kishusi lesz:)
Híreket Béla biztos közöl valahogy, iwiw, blog, mél, SMS. Köszi az érdeklődéseket, elnézést, ha válasz nélkül maradnak, igyekeztem így egyben válaszolni minden kedves ismerősnek. Szülés előtt talán lehet az ember ennyire szentimenti (:) ), ennyire teljes, boldog életet kívánnék szívem szerint mindenkinek, mint most a miénk. Semmi sem hiányzik, semmi. A családnak, anyunak, mindenkinek csak hálával tartozom, nagyon szerencsések vagyunk, h vannak nekünk…
július 29th, 2007 at 16:08
Angi, nagyon drukkolok neked most is!
július 31st, 2007 at 19:31
Angi nagy drukkok így csendesen 🙂 jelentkezz azért hamar tünde.sz (index)
augusztus 1st, 2007 at 14:29
hajrá!
t.
augusztus 2nd, 2007 at 12:28
Kedves Angi!
Már Virágék születése óta nyomonkövetem az életeteket, mert 4 gyerekes anyukaként nagyon megindított a történetetek! Rendkívűl szimpatikus család vagytok, példaértékűek és, így ismeretlenül is nagyon megkedveltelek benneteket! 🙂 Amiért most írok, hogy nagyon szép szülést kívánjak neked, kívánom, hogy végre minden úgy sikerüljön, ahogy megálmodtad! Nagyon jó egészséget kívánok az egész családnak! 🙂
Minden jót nektek!
Évi