Annyi sok-sok jópofa beszólásuk van a csajoknak, h ihaj, annyira jókat mulatunk, és mindig fel kellene jegyezni, de mindig elmarad:(. Most gyorsan feljegyzek ide néhányat:

fest. “, ez egy halacska, itt van a nyelve meg a fogai” (mutatja)

A: és nem harap meg téged?

B: Aaaanyaaaaa! EZ csak festéééék!

A: :DDD

Folyton kirakózunk, rengeteg puzzle-nk van már, és pakolják a csajok szorgosan. Egyik épp szét volt szórva, valaki félbehagyta a képet, Bogi megszólal: “Anya! Kirakjuk ezt? Mert ez össze van hajigálva. Így kupleráj van. Brrrr, ezt nem bíííííírom!!” (és a fejét közben, ahogy én szoktam. és ezek persze az én szavaim:D)

B: Anya! VEgyük fel azt a ruhát! De azt vegyük le alóla, mert így nem illeszkedik.

A: De Bogi, illik az, nézd meg, a szoknya narancssárga, ebben pedig naransárga csíkok vannak. Nézd meg a  tükörben!

B: Igeeeen?…  Jujjj, nem jó, Anyaaaa, ez nem lógik eléggé.

A: Persze, mert ez miniszoknya, ez így csinos.

B: Igeeen? – fordul kettőt a tükör előtt, majd komoly arccal konstatálja, h valóban csinos.

Apaszáj:

Szokásos szombat délelőtti dulifuli részemről a lakás állapotára vonatkozóan, miszerint ha itthon van mindenki, akkora kupi van, mi lenne, ha végre figyelnének a rendre, a ruhájukra, a munkámra. Ezt oly módon fejeztem ki éppen, no persze csak viccből, hogy “mi lenne ha végre mindenki azt csinálná, amit mondok, úgy bírnám. “

B: diktatúra.

A: És, mi ezzel a gond? Épp megfelelne:P

B: De mi anarchaszindikalista társadalomban élünk és hetente más gyakorolja a végrehajtó hatalmat. De az ő döntéseit is a 2 hetente összeülő bölcsek tanácsa ratifikálja.

ÁÁÁÁÁÁÁ

Amúgy egész jól alakult a szombat reggelünk, lévén, Virággal mi elmentünk szemüveget választani a kisasszonynak, pedig Bogival ebédet készített, nagyon jól sikerült a brassói, igazán finom lett. Fél 11kor sikerült elindulnunk, ekkorra öltözött fel mindenki, kapott új pelust Bibi, lett nagyjábóli rend:).

Cimkék: , , ,