Tegnap délután sétálni indultunk apával szokás szerint, elindultunk egy játszótér irányába, -testvérkocsi, plusz babakocsija a babájával (játék), azt ő tolja, meg a nagyot, igen, üres a hatalmas 2üléses babakocsi:D – útba ejtettünk egy boltot, vettünk kenyeret másnapra. Ühüm, csakhogy a kenyér guszta langyos volt, elkezdtük szétszedni, majd Béla visszaküldött “Miért csak ennyit vettél???” felkiáltással a kenyér másik feléért is:). Aztán menet közben arról kezdtünk beszélni, h milyen jó is lenne ehhez egy kis PARIZER. Ritkán eszünk parizert, gyerekeknek ilyet azért mégse adunk, de most milyen jól esne… Visszaszaladtam a boltba, vettem 15dkg parizert:). Majd a játszóra érve -hogy funkciója legyen a bazinagy babakocsinak, ha már elhoztuk- a padunk elé tettük a babakocsit, ezzel takarva az ottani svédasztalt, ami egy szétcincált kenyérből és papírban lévő parizerszeletekből állt. Kb kettő perc alatt elpusztítottu(á)k:DDD. Nekem nem is sok maradt hehe Ciki, nem ciki:)

Cimkék: , ,