Kiss családunk blogja

A téli depresszióm már rég a múltté, jól érzem magam a bőrömben, igazán, nyilván ebben nagy szerepe van több dolognak is. Például végre  tudok mozogni, és ugyan mindig esik, mikor futni akarok (vagy akkor akarok futni, mikor esik? :D) , de eljutok röplabdázni, Béla is eljut röplabdázni, időnként fallabdázunk egyet, beindult mindenhol a kert szezon, sütögetés hegyekre vagyunk hivatalosak, időnként meg mi sütögetünk, újjabban csak a  magunk kedvéért is, este, miután letettük a csajokat, plédbe csavarózva gyertyafénynél a nagy szélben, jó is ez:)

Ma pl sütöttünk csirkemellet, cukkiniszendvicset (cukkiniszeletek között a sajt-by Szalay) , soook hagymát, a zembernek újkrumplit, nyamm. Azon töprengek, hogy már késő van elmenni futni. 10 óra. Azt hiszem, már veszélyes is, igen, én félek a sötétben. Sahhajnos ma sem fogok futni. Azért még vívódom. A lellkiismeretfurdalás a késői vacsora miatt.. az az oka a vívódásnak.

1 dolog “hibádzik”, jó lenne mindezt a saját családi házunkban tenni, egyelőre nincs semmiféle előrelépés az ügyben.

A nyaralásunk még mindig nyitott kérdés, eléggé skótok vagyunk sok pénzt költeni 1-2hét héderelésért, főleg, hogy tudjuk, hol a pénzünk helye, nomádkodni, Balatonnál punnyadni, túrázgatni meg nincs nagy kedvünk. Ha vkinek eszébe jut valami, ossza meg velem hamar!

A hetet igyekeztem lazára venni, lévén, ez az utolsó, bár logisztikailag leegyszerűsödik az életünk, nem kell reggel erőltetett menetben lelépni és nem kell délután menni a csajokért:).

Jah, úszótanfolyamot keresek a lányoknak, elvinném őket a nyáron úszni végre.

Annyira édesek, ahogy hozzákészülnek a vetítéshez este:). MEgbeszéljük, mi legyen a mese, Virág lekapcsolja a villanyt, Bogi feloltja a kicsit a vetítő mellett, hogy lássak, Abigél pedig elkezdi lerángatni Virág ágyáról Virág nagy takaróját, egyrészt mert Virág ágya fölé vetítünk és a paplan útban van, illetve arra ülnek rá mindhárman, egymás mellé, közben időnként megfogják egymást, 1-1 simogatás, csakhogy megvan e még a másik, tudom, már sokszor leírtam, sokszor mondtam, de nincs annál nagyobb boldogság, minthogy hárman jó testvérek a lányok, az embernek egészen belemelegszik a szíve… A vetítést a nagyok csendben, figyelemmel végignézik, Abigél a kerékkötője a csendes programnak, időnként eszébe jut ezaz, de már ez is kezelhető, megoldható, olyan okos ez a nem is 2 éves kicsilány, egyre inkább hallgat ránk, megteszi, amit kérünk (nem mindig persze, de egyre gyakrabban)

Én pedig szeretem észrevenni, ha haladunk valamerre, így épp hétvégén mondtam a zembernek, h imitt kell megjegyeznem, h Abigéllel KÖNNYEBB már, nem kell a nyomában lenni, már nem csak érti, amit mondok, hanem esetenként figyelembe is veszi, lassan kezdi a szabályokat betartani, alakulunk szépen:)

Jó velük lenni, nagyon! Jövő héttől nyári szünet, jó lesz.

Remek, élménydús hétvége áll mögöttünk, hálisten a jó idővel visszatértünk régi formánkba:). Apa egyrészt nem dolgozik annyit, ami abszolút tudatos, csak nagyobb munkákat vállal el, helyenként csak szakért, egyre kevesebb “niggermunkát” vállal be. A hétvége a pénteki röpivel indult, ami jóó volt, mint általában a röpi szokott lenni. Hazaérvén nagy meglepetésemre Apa gyertyafényes vacsival várt a teraszon. Úgy mentem el itthonról, h előtte megfőztem nekik, de a drága megvárt, ágyba dugta a gyerekeket és kint várt engem:). Remek esténk volt.

Szombatunkat a cseresznyének áldoztuk, anyuék hatalmas fájáról szedtük le a gyümölcs javát, majd tettük el befőttnek anyuval. Jó kis nap volt:). Este jött Mesike a szomszédból, a mi szuper segítségünk, aki a csajokra vigyázott, h dorbézolhassunk egész éjjel:)). Szalay-ékhoz mentünk rostélyozni, Zoli finomakat sütött, nagy pálinkázás volt a terv, én terv szerint teljesítettem, ehhez illően remekül is éreztük magunkat. Feszegettünk mindenféle érdekes kérdéseket, mi milyen hatással van a személyiségünkre, terelni kell a gyereket, vagy békénhagyni, érdekes volt, és persze félóránként fetrengtünk a röhögéstől 1-1 poénon:)))

ÖÖ, fél 3kor sikerült felállnunk a teraszukról, hazahoztak minket, jó későn feküdtünk le.

Ma pedig Erikáéknál töltöttük a napot, sok szülinapot és névnapot ültünk. Naná, itt is rostélyos, lesz mit leböjtölnöm a héten… El akartam menni futni ma este, de saahhaaajnos szakad az eső, így lehhhetetlen futni ugye;).

Van egy eladó ház a tesóméktól 4 háznyira, meg is néztük hamar, ilyesmit keresünk, de Bélának nem tetszik, ő a földön járó nálunk, látja, mi pénz kellene még hozzá, h jó legyen.

Van egy téma, ami nagyon foglalkoztat, napok óta forgatom magamban, most is bizonytalan vagyok, hogy írjak e róla. Érzékenyen érint  a következő cikk: http://www.nlcafe.hu/noklapja/20090603/megmenteniakoraszulotteket–milyen_aron/

Érdemes végigolvasni. A cikk minden tudományos alapot nélkülöz. Pl. nem lehet “kihúzni az inkubátort”, kikapcsolni, ez egy baromság!! Ma is van lehetőség arra, hogy a szülő írásban nyilatkozzon, hogy válságos helyzetben ne élesszék újra a gyermekét. Nem kérheti, hogy “kapcsolják ki az inkubátort”, mert nincs eutanázia Magyarországon! Így ez nem lehet kérdés.

Továbbá, ki veszi a bátorságot, hogy megkérdőjelezze, hogy egy kisbabát a maximális körültekintés, szakértelem, eszköztár felhasználásával életben tartsanak-e? Majd meghúzzák a határt? Hol? Nem lehet tudni, ki hogy éli túl, mennyire lesz beteg, vagy egészséges. De kérdezzük meg tőlük, hogy kérik e az életüket. Esély! Adjuk meg az esélyt mindüknek!

A dugulás megoldódott:). Reggel 8kor egy oriás szippantós autó végezte a dolgát, naná, h nem az építkezés okozta a dugulást, hanem mi :D. A nagy Kiss család, ugyanis 3 darab nadrágpelenkát találtak a dugulás szent helyén :D. Kommentáljam? Inkább nagyvonalúan továbblendülök:)

Délelőtt segítettem anyunak a boltban, anyu ugyanis nyit egy apró kis ajándékboltot a passage-on, a boltjától nem messze. Először nem tűnt jó ötletnek, a mai gazdasági helyzetben örüljünk annak, ami van, nem érdemes új dolgokba fogni, ám ez egy nagyon helyes kis népművészeti bolt, ami eddig is elevickélt, de nem kereskedők üzemeltették. Anyu csodás szajrét szerzett be, áraztunk, pakoltunk, és nagyon-nagyon megszerettem máris a kis ékszerdobozt:). Jó lesz, működni fog szépen.

Ebédre hoztam börger királyt a családnak, amit a teraszon toltunk be, volt öröm, bár én közben szomorúan konstatáltam, h egyre gyakrabban eszünk junk food-ot, ami nem kedvemre való:(. Mivel mindenki túlélte az ebédet, Abigél ment aludni, nagyok meséztek, Apa dolgozott, én pedig megnéztem azt a filmet, amin előző éjjel elaludtam (Will Smith – A 7 élet http://www.gamestar.hu/het-elet-seven-pounds-film.html  ), forog bennem a sztori azóta is, nagyon jó kis film, megrázó, elgondolkodtató, szomorú. Magyarul, bőgtem egy sort.

Ezután a vészjósló időjárás ellenére kitéptünk Tápéra, anyuéknál letettük a gyerekeket, mi pedig elmentünk röpizni. Lassan gyűlt össze a csapat, majd játszottunk egyet, de meg kell mondjam, frusztrál engem Béla jelenléte, elég régóta jellemző, ha együtt játszunk, nekem nem megy. Na, nem volt vészes, de érdemes lesz minimum másik csapatban játszanunk ezután, ha erre kerül sor, h együtt eljutunk. Mind1, mozogtunk, jól éreztük magunkat és ez a lényeg:). A csöpögő eső még nem vetette vissza a fanatikus csapatot, a szakadó eső azonban megtörte a lendületet, mentünk gyorsan a gyerekekért:)). Annyira esett, h beálltunk autóval az udvarba, hogy a gyerekeket könnyen beültessük, majd az őrült férjem még kiszállt és szedett egy szatyor cseresznyét, bőrig ázott, naná:)

Hazaérvén kádba dobtuk a csajokat, el is aludtak hamar. Majd Béla villám ötlete: grillezzünk a teraszon! Hm, tőle szokatlan ez az nonkomform dolog, mert kint ugye hideg van, csípnek a szúnyogok, vagy meleg van, ritkán jó. Most hideg is volt, szakadt is az eső, mégis elszántam pakolászta ki a cuccokat. Összedobtam egy salátát, ő meg sütötte a husikat, felöltöztünk jól, és isteni kis este kerekedett belőle:). Közben boroztunk, és próbáltuk kitalálni hol és hogyan volna érdemes és jó nyaralnunk. Nem sokra jutottunk:D. Magyar fenékkitörlős welnesses gyerekfelügyeletes cucchoz skótok vagyunk (vagy inkább a majdani házunkra költenénk), a tenger jó lenne, de attól kicsit tartunk. Mert az ugye hosszan utazós móka és önellátó. Egyikkel sincs gond alapvetően, de akkor fáradtabban jövünk haza, mint ahogy elmentünk:)). Nem kardinális a kérdés amúgy, majd alakul, szezonban frankón le tudom alkudni a szállás díjakat az üres szobákra:)). Ötleteket szívesen fogadok!! Balaton kilőve, elég volt tavaly az a 2-3nap.

igen-igen, a fényképek, lesznek, délután.

közérdekű: A Rossmannban is megjelentek az általam preferált ökocuccok, keressétek a megjelölt termékeket. A Dm Alverdének is van ott alternatívája, még a dizájn is hasonló (mily meglepő) , ugyanaz a német “gut, sehr gut”  jelölés található a termékeken.