Pilates
Isteni… Továbbra is imádom. Mióta járok, híztam 1 kg-t:D. No, ez persze nem a tornának köszönhető, hanem a kajafronton elkurvulásnak, most újra figyelés on.
(és persze sosem gondoltam, h a tornától fogyni fogok, mert tornától nem lehet fogyni!!! )
Ha már kaja.
Miért van az, hogy a legtöbb szülő szájából naponta elhangzik százszor a gyerek evését noszogató mindenféle, hogy pl “ameddig nem eszed meg a krumplistésztát, addig nem kapsz barackot”, és “tessék hozzá kenyeret enni, mert megfájdul a hasad”, hogy jó ég, nálunk a gyerek bármikor ehet gyümölcsöt, és sosem tuszmákolom bele az olyan kaját, ami zsíros-tele szénhidráttal és nincs benne zöldség-érték, szóval miért van az a teljesen fals szemlélet, hogy 1 a lényeg, tömjük tele a gyereket, hogy szép nagy legyen?
Nem tudom, érthetően írtam e le a dilemmámat, hogy én ezt egész másképp csinálom. Én nem hízlalom a gyerekeimet, ! nem is fogyasztom:D !, hanem csupán úgy és olyannal táplálom őket, amit szívesen megesznek és lehetőség szerint egészséges is. No, ha nem akarja megenni, én aztán nem diktálom bele. 1 szabály van, mindent meg kell kóstolni, de lehet olyan, hogy nem ízlik. Lehet csak a krumplit, vagy csak a húst kienni, mert hiszek abban, hogy a gyerekekmégtudják, hogy a szervezetüknek épp mire van szüksége, fehérjére a növekedéshez, CH-ra az agyi fejlődéshez, még nem korcsosult el ez a dolog, mint a felnőtteknél.
Mindig hidegrázást kapok, ha vhol látom, hogy tömik a gyereket, mert épp ebédidő, főleg, mikor egy amúgy is sztem duci gyereket tömnek az ebéddel, hááát.
Jó példa, a gyerekek soha nem ették meg nálunk a paprikát-paradicsomot. 2 napja Bogi megevett 1 egész paprikát:D. És azóta is folyton kéri. Csak magában is… Ha korábban belediktálom, tutira nem kér tőlem majd 4 évesen paprikát.
Okoskodok már tovább, más témában is.
Figyelem magunk körül az embereket… Hogy élnek családok. Tele szabadidővel, szabadsággal, délután hazaérnek a munkából, mégsem csinálnakegyüttsemmit. Miért nem tudják értékelni azt, hogy van idejük? Mi tudnánk:))
Kaptunk egy megjegyzést erre nemrég, nem akarom részletesen leírni, de benne volt, hogy Béla sokat dolgozik és nincs a családjával eleget. Ez igaz… Ám ha együtt vagyunk, akkor_igyekszünk tényleg együtt lenni, élményeket szerezni. Nagy bánatunk, hogy a gyerekeket alig lehet behajtani az udvarról, a társaság néha csalogatóbb, mint mi, mondjuk ilyenkor könyörtelenül behozzuk őket, mert egyszerűen kell, hogy beszélgessünk, együtt együnk, stb… ŐSztől ez könnyebb lesz, nem lesz ekkora élet az udvaron:)). Ami amúgy nagyon tuti..
A hétvégénk istenien telt, nagyon kellett már ez:). Béla úgy szervezte, hogy csak vasárnap (ma) dolgozzon, azt is csak délutántól (kifulladásig).
Pénteken csodálatos vihar volt este, ami nem jött, hanem egyik pillanatról a másikra itt volt… Abigélt már letettük aludni, a nagyokat plédbe csavartuk és kiültünk a teraszra velük… Rendeltünk vacsorát, amit mi, hát, szinte soha nem teszünk:)), én erre skót vagyok nagyon. De most nem:). És vártuk, hogy megjöjjön a kaja, és néztük, ahogy szakad az eső, isteni volt… A lányoknak nagyon izgi volt, hogy bácsi autóval hozta a vacsorát:DDD. Még a fogkeféket is odakészítettem, h a csajok vacsi után gyors ivás-fogmosás-pisi kör után fussanak aludni. Így is lett. A vihar folytatódott, az erdő fáit majd kicsavarta, mi meg összebújtunk Bélával plédbe csavarva, és megnéztünk egy filmet a teraszon latopon. Szuper este volt!!
Szombaton anyuval dolgoztam a boltban, vagyis dolgoztam volna, mert uborkaszezon van, alig volt vevő sajna:(. Mondjuk végigdumáltuk a délelőttöt, ami jó volt! Sok elmaradt dolgot megbeszéltünk, persze lett volna még mit:D
Anyu vendégei voltunk egy ebédre, a Szote menzát vettük célba, régi nagy kedvencünk, mikor Virág a NICen volt, akkor jártunk oda… Nosztalgia ide, vagy oda, ugyanott a teraszon, 3 lányt etettünk most, akik tündériek voltak végig:). Jó volt na…
Még egy séta+fagyi kör, aztán haza, Béla a bringámmal tekert haza, én az autóval:)
Délutáni alvás szóba sem jött persze, sütöttem egy sütit, vacsira szendvicseket készítettem csak, és megint a teraszon ettünk, megint készülődött a vihar:)
Este eldőltek a csajok, mi megint filmeztünk, húú, de hiányoznak az ehhez hasonló beszélgetős-borozós-filmezős esték nekünk. Kevés közös esténk van sajnos.
Mai nap anyuékhoz mentünk, volt húsleves, bográcsban csirke:). Dinyne, jégkrém, anyu sütött túrós lepényt, sós kiflit, hát nem maradtunk éhesek:D. Szokásos társas, apu aludt Totival, Pollával, a lányok a nagyokkal nagyon jól eljátszanak, mi meg a tesómmal Bibit altattuk:DDD, azaz házakat néztünk ezen tevékenység ürügyén. sétáltunk egy kicsit.
Sajna jönnünk kellett hamar, temető megint elmaradt (egyre gyakrabban marad el… ami azt hiszem, inkább jó, mint nem jó) , Béla munka, én pakolás, gyerekek játék.
Nemrég tesóméknál nyaralt Kata, aki egy zalai kislány, unokatestvérünk kisebb lánya. Millával egyidős, ezért jött a meghívás részükről, ápoljuk a rokoni kötelékeket, igyekszünk figyelni erre. Bár nehéz. A gyerekekkel talán könnyebb. No, ennél jobban nem sülhetett volna el, mert annyira összenőtt a 2 lány, hogy kikönyörögtek még 1 hetet, Kata 2 hetet töltött Szegeden, majd zokogva, egymás nyakába borulva búcsúztak az édesek egymástól:).
1 éjszakára elkértem őket, hát irtó édesek. Igyekeztem meglepni őket, rendeltem nekik pizzát, húúúú, de nagyon boldogok voltak ettől:))), főztem kukoricát, és Milla névnapjára megleptem egy süthető gyurmakészlettel, kiegészítőkkel. És éjfélig csináltuk a gyöngyöket, el voltak ájulva tőle:)). Jól sült el nagyon a nálunk töltött este…
Találtunk szállást, Balatonberénybe megyünk, egy nagyon klassz kis házba. Reméljük közelről is olan klassz lesz, mint a képeken:)
