Kiss családunk blogja

Voltunk ma moziban, Mama vigyázott a törpökre, ééééés mozi előtt volt néhány percünk, beléptünk a CundA-ba, ahol is vadásztunk a lányoknak 1-1 fürdőrucit, ami pónis, szal ezek ketten el fognak ájulni:)). És volt annyi rutinom, h a mellettem pakolászó eladót megkérdeztem, nem e lesznek ezek akciósak mostanság, és mondta, h DE, holnaptól, szóval jól elrakattam őket holnapig, hehe.

Magamnak viszont lőttem egy klassz fehér gatyót, hosszú, csinos, de nem ez a lényeg, hanem, hogy 38-as!!! Mondom 38-as! :)))) Nem, nem fogyok igazán, van valami lassú folyamat, kb mint a fű növése, nem, inkább annál is lassabb, ami sztem nagyszerű, mert ez tartós eredmény lesz. Remélem:)

No és voltam Pilatesen, nincs új a nap alatt kérem, ez kiköpött Calanetics. Semmi különbség, csak új marketing. No mind1, mert szerettem azt is, ez is tetszik, bírtam, h nem lógott a nyelvem, nem izzadtam, és nem úgy jöttem ki, mint akit agyonvertek. Ez azért jó, mert az olyan jellegű tornákhoz 2 hétig szokott kitartásom lenni, utána rendre találok valami kifogást, miért nem tudok elmenni:))

Közel is van, biciklivel odajutok. Nagyon kikapcsolt, koncentrálni kell a légzésre, a tartásra, a mozgásra, el sem fáradtam, ám izomlázam van, szóval csak használ:)

Jóccaka!

Balatoni, vagy más vízparti szállást keresünk augusztus utolsó hetének hétköznapjaira, hétfőtől szombat reggelig. Vmi olcsó, de kényelmes, kellemes szállást keresnénk, ahol közel a vízpart, van esti sétány, de rugalmasak vagyunk, sokminden érdekelhet minket tulképp:) Van némi üdülési csekkünk, de anélkül is jó, ha akadna magánszállás jó áron.

Köszi, ha tudtok ajánlani vmit! 🙂 Angi

Szombat reggel elmegyünk Alsópáhokra, és hétfőig maradunk ott, tehát arrafelé, vhol Dunántúlon keresgélnénk főleg…

Klassz napjaink vannak:). Ez a hét nagyon jó volt, bejön az, h 1 nap alszanak du, 1 nap nem. De a nagyokkal már nagyon jó… Bogi mostanában nagyon szépeket rajzol. Virág folyton könyörög az egyszervoltért, úgy minden másnap ideülhet gépezni kicsit… Kijárunk a játszóra, nem másért, mint hintázni. A 2 nagy elfoglalja a 2 hintát, beülnek, és már kicsit meglökni sem kell őket, totál egyedül hintáznak. Ezzel jó sokáig elvannak, ha nem akar más hintázni. Énekelnek közben, meg dumálnak, röhögcsélnek. Próbálgatják csukott szemmel:)). Abigél közben megeszi a kavicsot, a fél játszótér volt már a szájában:D. Nagyokat kacag, ha beültetem a babahintába:)). Ha megfog egy játékot, lapátot, vödröt, a jó isten se csavarja ki a kezéből:D. Ez egy legkisebb gyerek, tudja, amit megfogott, azt szorítani kell:))). Ha el akarjuk venni tőle, reszket, és szorítja közben, és ordít, ahogy a torkán kifér, de dühösen, rekedten, haláli:D

A nagyokra néhány percre símán rá tudom bízni, főleg egyenként. Szívesen játszanak vele, szóval ez sem gond.

No, 24 órás szolgálat, szó se róla:))), de nem feszített a tempó, csak állandó. Vagy ilyesmi..

És csak akkor kiabálok a gyerekekkel, ha apjuk itthon van. És rájöttem, h miért. Tulképp én vele, vagy neki kiabálok, h vegye észre, h ennyi és vegye át. De hát férfi uyge, neki nem célozgatni kell, hanem megmondani. És most megbeszéltük, h lesznek délutánok, mikor munka ide vagy oda, ha hazaér, én lelépek tornázni, vagy bevásárolni, vagy ők lépnek le, míg én felmosok, vagy főzök, vagy akármi… Mert muszáj kicsit egyedül lennem úgy, h nem kell figyelnem rájuk. Ha nem is megyek majd el, de a tudat, h megtehetném, már jó:)

A 7vége nagyon ígéretesnek tűnik, mert most még patikát frissítünk vagy éjfélig, de holnap dolgozik Béla délelőtt, tervei szerint végez is ebédig, és onnantól vasárnap estig nem kapcsolunk gépet:). AKkor is csak megnézi, jött e munkamél. És ilyen hétvége már nagyon régen volt. Itthon-nyugiban… Vasárnap du bográcsozunk barátokkal, sütök majd egy jó tökös-mákos rétest a bulira, erre készülök már egy ideje:)

Béla munkahelye nagyon tuti, ugyan még nem szaunázott, de a masszőr megy minden csütörtökön:). Van az udvarban egy kosárpalánk, és telegraffitizték a falat, nagyon tuti lett. Béla ugye streetball-ban is nagyon menő, bevallom, nagyon vonzó tulajdonsága a zuramnak számomra, hogy minden sportban igen ügyes:). Bármihez nyúl, ahol mozogni kell, neki az megy. Én is ilyen vagyok amúgy, szerénytelenül mondom, és ő is csípi ezt bennem asszem:)). No, és az íjászat nem ment Bélának, és mikor kiértem, és ecsetelték a fijúk, hogy Béla már felszántotta nyilakkal a szőlőt, és átbökte a kerítést is, akkor csak ennyit bírtam meglepődve kinyögni: ” Te ebben nem vagy menő??? ” és azóta is ezen röhögünk:DDD

Istenien sikerült vértesboglári hosszú hétvégénk, igazi feltöltődésben volt részünk amott a Dunántúlon:). Jó társaság, szép környezet, jó levegő, jó idő, akkut számítógéphiány, nem is kell más a boldogságunkhoz… Kicsit veszélyben volt az indulásunk még csütörtökön is, megjártuk a doktornénit, aki hallott ezt-azt Bibi tüdeje felől, de úgy ítélte meg, hogy nem vészes a dolog, kaptunk antibiot, hurutoldót, hörgőtágítót (Spiropent-innen most nekem úgy tűnik, h Abigél sem ússza meg az asztmát…). Ám rendes Kiss fajta ez is, nem veszi be a Zinnat-ot, így az antibiotikumot megúsztuk:). Még szerencse, hiszen spontán is szépen gyógyulgat, tulképpen sem a közérzetével, sem a kedvével nem volt gond, folyt az orra és hurutos volt, amire kapott köptetőt. Így tulképp kordában tartottuk a dolgot, nyugodtan mentünk el… A nagyok is hurutosak kicsit amúgy.

Péntek reggel 8-ra beszéltük meg Nórával a Szegedről indulást, már 10órakor el is indultunk:D. Széééép tiszta rendes autókkal keltünk útra, hiszen a fiúk idejébe még ez is belefért ezen a reggelen:D. De csak 1szer vesztünk össze reggel 7-10 között, mivel Béla leült kicsit dolgozni, ekkor azért kiakadtam picit… Elhozta a belépőkódjait, hogy majd ott azért ránéz, van e valami sürgős, végül nem nézett rá:). (persze vasárnap hazaérvén első dolga volt…) Ilyen rendes sztahanov a Zén uram:)

Fél 1kor értünk Vértesboglárra, anyuék GPS-e kiválóra vizsgázott, tökéletesen elvitt minket a célhoz. Út közben persze végig maceráltam Bélát, hogy lassabban menjen, meg vigyázzon, meg jajjj, jujjj, hajtűkanyaaaar BALRAAAAAAAAAA, és mint rendesen, az agyára mentem:). Sajna még mindig akkor érzem leginkább biztonságban magunkat az autóban, ha én vezetek. Ám ismét mire hazaértünk, megszoktam a lendületét, a stílusát, és már akár meg is nyugodhattam volna.

Edit, Péter és Réka (Bogival egyidős kis maca) várt bennünket. Néhány éve költöztek ebbe az eldugott szépséges sváb faluba, ahol megvalósították az álmukat, pici vályog parasztházat újítottak, vagy régiesítettek inkább vissza… 2000nm-es a telek, ennek jelentős részét művelik, ahol minden bio. Sok tököt hoztunk haza:). Az isteni nyári kukacos almából ilyen szépséget sütött Edit:

Szombat délben túrós csuszát ettünk, vacsorára pedig krumplis tarhonyát főztünk bográcsban. Nagyon jó lett, került bele fincsi kolbász is. A gyerekek folyamatosan oldódtak, Gergőék 2 fia, Görgi és Gellért is klasszul eljátszottak a csajszikkal. Abigél mindenkivel lehaverkodott hamar, és megevett minden apró dolgot, ami az útjába került. No persze gondoskodott róla, hogy valami mindig az útjába kerüljön:D

Bibikét időben letettük, a 3 lány picit később együtt fürödhetett:

A nagyfiúk még sétáltak egyet a mégnagyobb fiúkkal a faluban, mi addig dumáltunk a lányokkal, mint rendesen:). Sokmindent megtanultunk ismét, Edittel mindig hasznos beszélgetni. Egészség, környezetvédelem, stb…

Másnap a reggelit egy nagy fa árnyékában az udvar közepén költöttük el, ami isteni volt… Hatalmas 2 kg-s kovászos kenyeret szegtünk meg, majd vajjal és somlekvárral, meg szalámival, sajttal, mézzel toltuk a fejünkbe. Teljesen nem javultunk meg, mert mindehhez nem maradhatott el a KVnk:). Egy élmény volt a reggeli.

A délelőtt lazítósan telt, hiszen maradt sok tarhonya estéről, meg túróscsusza, és készítettünk mindehhez egy nagy adag görögsalit. Így a fiúk íjaztak, mi pedig, mint mindig, csevegtünk a lányokkal:)

Gergő céloz: Béla lő:

Angi kontárkodik: (bizony, újra tüsirövidésszőke a hajam-ami nekem nem tecc, de az embernek igen, és hát ő uram és parancsolóm, fejet, illetve hajat hajtok neki)

Görgi nagyon ügyes volt!!

Péter pedig talált…

Volt még nagy medencézés: először a gyerekek szórakoztak:

Aztán a nagyok bohóckodtak. A kicsiktől jött kívülről az erősítés:)))

A legkisebbnek a kicsit nagyobbak (Réka és Bogi) fújtak fel egy pici pancsolót, amibe kapott meleg vizet bentről. Volt öröm:))). Nagyon élvezte a kismanó a locspocsot.

Délután Visegrádra utaztunk a lovagi játékokra. A csajok kidőltek a hosszú, kalandos úton:))

Ott aztán Béla bement a nagyokkal és a többiekkel a nagyon napos arénába, ahol igen kevés árnyék volt, nekik sikerült valamicskét találni… Ez egy másfél órás program, igen fiús program, ami azt illeti. A lányoknak tetszett, a gond a legvégén volt, amikor már az ágyúk dördültek. Béla ekkor kihozta a csajokat.

Én ki tudtam hagyni a játékokat, lévén, 2 éve már végignéztük, elég is volt. Érddekes, klassz, de tényleg fiús érdekesség inkább. Béla is úgy döntött, most elég volt, már 2szer látta:). Legközelebb már talán tényleg megnézzük a Fellegvárat, vagy jobban körülnézünk a környéken, Esztergomban…

Veroval sikerült összefutnunk, aminek nagyon örültem, mert rég találkoztunk már:). Kicsi Dönci is nagyfiú már, és bőszen udvarolt Abigéllel:). Norbi irtó rendes volt, sétált Kornéllal, így mi tudtunk beszélgetni. Jó lett volna kicsit több idő, de hát ne legyünk telhetetlenek:).

Majd a csajok pónilovagoltak egyet, ami Bogi kívánsága volt, már napokkal korábban mondta, hogy lóhátra szeretne pattanni. Nos, amint felült kis pej lovára, nyivákolni kezdett:D. Béla kísérte végig, majd a végén leszállni nem akart:PP.

No, a játékok után végigsétáltunk a csodás vásáron, ahol főleg fakardot, bográcsot, íjat-nyilat, kerámiát lehetett kapni. Csajok kaptak egy zászlót, hát nagyon boldogok voltak. Persze fakardért is nyígtak, de erről sikerült őket hálisten lebeszélni:). Mégiscsak lányok. Majd elkezdtünk Petiék nyomában kisétálni az autókhoz a parkolóba. A tömeg elviselhetetlen volt, no meg a gyerekekre nagyon kellett figyelni, a kicsi már elég nyűg volt, gondoltuk, legkésőbb az autóknál összefutunk… No, mégsem, onnan telefon a többieknek, tulképp 3 irányban voltunk e pillanatban:)). Sebaj, lesétáltunk a Dunapartra, ettünk egy lángost, főleg a gyerekek, mert mi nem voltunk éhesek igazán. Aztán vagy 9 óra volt, mire sikerült elindulnunk, Bibi drága kitett magáért, mert visszafogottan méltatlankodott csak.

Fél 11re értünk haza, Virág kivételével minden gyerek elaludt az úton, csak bevinni kellett a kis mocsokfajzatokat:)))). Virág is csak eldőlt és elaludt… A gond, hogy mi is, 1-1 pohárka után eldőltünk, és nagy megdöbbenésemre csapatostul fél 9 után ébredtünk csak. Istenien kipihentük magunkat. Ekkor megint reggeli a nagy fa árnyékában, nyamm:)

Délben sikerült elindulnunk, még egy Velencei tavi fürdést terveztünk. Még délelőtt persze összerakodtunk, elrámoltuk a játékokat, kajákat, majd kicsit bútort is cipeltek a srácok, mivel Editék megint rendezgetik a házat, festés-burkolás zajlik felváltva a szobákban. Szép ez a tó nagyon, no meg a környék házai mesések, csupa zsuptetős ház, álom. A fürdés is jól sikerült, a víz ugyan hideg volt, de csak belemenni volt nehéz. Hazaút előtt toltunk egy hekket, a lányok fagyit, KV és go home.

Hazafelé kicsi kaland, Gergőék féklámpája kiégett, mivel utánuk mentünk, észleltük szerencsére, fokozott figyelemmel kísértük őket Szegedig. Nem túl fáradtan érkeztünk haza, még dolgozni is volt ideje Bélának, hát nem nagyszerű? 😀

Már nem is tudom, hová és mikor utaztunk éppen, amikor Bogi hisztériázni kezdett valamiért. Ez nála gyakran előfordul, amit általában higgadtan kezelünk, de előfordul, hogy a csap alatt végzi szélvész kisasszony. Na, ekkor már kritikus ponthoz ért, mert aludniuk lett volna időszerű, Abigél pedig aludt is, így nem volt célszerű felébreszteni, Bogi viszont visított. És akkor hátraszóltam századjára, már türelmetlenül, hogy hagyja már abba, és nem igaz, h mindig muszáj ezt, aludjon és (már csak csendben odavetettem Bélának, h “nem igaz, h 2 mondatot nem tudunk nyugodtan beszélni, hát kuss legyen már- no erre nem vagyok büszke, de kiszaladt ). Bogi persze meghallotta és odaszólt nekem, nem ismeri amúgy ezt a szót egyáltalán: “kuss legyen neked!” … ” És nem fogok úgysem reggel hozzádbújni az ágyadban”… “majd alhatsz egyedül” durca arc bevág, kéz karbatesz, száj lebiggyeszt:D. A kis piszok, annyira ismer és tudja, mivel befolyásolhat legjobban, vagy mivel bánt:). Szeretem ugyanis, hogy hajnalban mellém bújik.

És Bogláron lerajzolta APÁt. Igen részletesen, ami azt illeti. Egyrészről meglepett a rajz részletessége, másrészről pedig khm, apa nem gyakran mászkál előttünk meztelen, talán épp ettől ennyire érdekes:)

Engem is lerajzolt, sajnos az nincs már meg, nekem cicim és köldököm volt:)))

Virág kérdezi hazafelé jövet: “Melyik tóban is fürödtünk ma? ” – a Velencei tóban -Medencei tóban? :DDD

Mi Halász Jutkát csak Jutkanéni néven emlegetjük, de Béla az autóban csak odaszólt nekem, h ne a Halász Jutkát tedd már be, hanem a Vilmost. Erre Bogi visszakérdez: “Halál Jutka” ????

Szóval remek kis hétvégét tudhatunk magunk mögött:). Igazán feltöltődtünk. Kár, hogy a verkli folytatódik, apa tegnap fél 9re ért haza, majd éjfélig dolgozott. Ma is minimum addig fog, már látom…

Ez a kép ma készült, sajna nem olyan jó, de az látszik, hogy eszik a legkisebb copfos 2 kanállal rántott húst sült krumplival:DDDD És a 2 rendetlen:)