Kiss családunk blogja

Csodás 4 napot töltöttünk Szlovákiában, tele élménnyel érkeztünk haza. A gyerekek kiválóan elvoltak a szüleimmel, bár csak itthon árulták el, hogy Apukámhoz péntek éjjel ki kellett hívni az ügyeletet, olyan komoly fejgörcse volt, hogyanyu megijedt. 200as vérnyomása volt, kapott gyógyszert, injekciókat, mindezektől jobban lett. Most kivizsgálásra jár, remélhetőleg ezután valóban szedi majd a vérnyomáscsökkentőt…

Az utunk gyors és eseménytelen volt, hamar Donovaly-ba értünk, 11kor már síeltünk:). Első nap még a kék pályás oldalon maradtunk, és együtt síelgettünk. Enikő kezdő síelő, ő gyakorolgatott végig, Attila pedig profi, ő tanítgatott mindnyájunkat. Később csak Mesternek hívtuk… Enikőt pedig hugiztuk, ugyanis egy hüttébe nem akarták beengedni, mivel azt hitték, nincs 18 éves:D. Ezzel egészen addig hecceltem, míg nem visszaszólt, hogy ne hugizzam, nem a nővérének, hanem az anyjának néztek:DDDDDDDDDDDD.

Igen, volt humora a csapatnak, így nevettünk nagyokat. És aludtunk is nagyokat… Volt olyan, hogy bebuktam a pókert és elmentem aludni, kipihent akartam lenni. És van mit behoznom alvásilag… Nem csaptunk dorbézolós estéket, vacsora után póker, filmnézés, semmi piahabzsidőzsi. Nagyon jól esett…

Félpanziós ellátásunk volt, a kaja jó volt. Általában a pályán ebédeltünk némi sült krumplit, vagy salátát, vagy ilyesmiket, a bőséges reggeli és a mégbőségesebb vacsora elég volt. Sikerült is híznom fél kg-t:(. Délután, 2 alkalommal voltunk szaunázni, úszni, pihenni, ami issssteni egy átsíelt nap után. Egy alkalommal szauna után hóban hűtöttük magunkat:)))

Első nap tehát csak a kék pályákon nyomultunk, ami nemvolt igazán kihívás, így elkezdtünk fogózni, Béla, Atti és én. Általában én voltam a fogó, na nem a sítudásom miatt, hanem mert fizikailag nem tudtam elég jó ütemben gyorsulni, hiszen a fiúk 40kg-val többet nyomnak, mint én. Elég komoly előny ez gyorsuláskor:). Persze, kaptam a cinket végig, mígnem felszívtam magam és második nap végén visszamentem a síkölcsönzőbe és kicseréltettem a lécemet. Angol tudásom ugye minimális, ökögökmakogokcsak, de annyit el tudtam mondani, hogy

“This is slow. ” mondta a srác, h igen, ez egy lassú léc, mondtam,

“change please fast skyboard” mondta, okey, és hozta a másikat. Odaszóltam, hogy ” please, double wax!!!” Röhögött nagyon. Visszahozta, ráállította a bakancsomra, kérdeztem: “Is this fast? Double wax?” Mondta, ezzel én leszek a leggyorsabb a pályán:D

Béla végig videoblogolt, így megörökített néhány igazán klassz pillanatot. Az első nap termései:

Másnap készültünk felmenni a nagy hegyre, ám sajnos zárva volt a felvonó a nagy szél miatt. Így maradtunk a kék pályás oldalnál, ami továbbra sem okozott nagy kihívást, így mentünk hegyi utat keresni, a mély hóban, hát izgalmas volt:DDDD. Mivel nem találtuk meg a régi ösvényt, nem csináltunk újat, feladtuk és hagyományosan a pályán közlekedtünk, amolyan unalmas módon:D. Na meg fogóztunk…. Itt még a gyengeléccel sajnos…

Ezen a napon nagyon esett a hó, vagyis az ónos eső, kitudjami, de hamar átázott mindenünk, így hamarabb abbahagytuk a sízést, mint terveztük.

2.napi videó:

Majd eljött A Nap, a harmadik, mikor is végre fel tudtunk menni a nagy hegyre, ahol piros pályák tömkelege várt ránk, nomeg 1 fekete szakasz, amit feltétlen meg kellett másznunk , amiről feltétlen le kellett síelni…

Amikor felmentünk először, 1350méter magasságba, és fújt a szél, és esett a hó, mint a Deltában… Gyönyörű volt és félelmetes, azt sem láttuk, tudtuk, hol a pálya, merre menjünk… De jóóóó volt, izgalmas, adrenalinfröccs volt.

Délután még a fekete pályán is lejöttünk,az új lécem remekre vizsgázott… Az én technikai tudásomon még bőven van mit csiszolni, Attila szerint ezt bátorsággal kompenzálom, így tulképp nem rettentem meg, “símán” lejöttem a fekete pályaszakaszon is:)

Buckasí a kedvencem, jól el tudom kapni a ritmust, nagyon élvezem:)

3.napi videók:

legjobb:DDD. Mikor Béla elesik az ájfónnal:DDDDD

Negyedik nap ismételten nem működött a nagy hegy, így sajnos kényszerűen ismét a kék pályarendszeren kerestük a kihívást… Volt ott kutyaszán, gyorsan Enivel mentünk egy kört, egy élménynek nem volt rossz, máskülönben nem volt nagy szám.

ugratás:

Itt meg azért esem el, mert Attila felettem a felvonón beszélt hozzám, és összeakadtak a lábaim:DDDDD

Fiúk síelnek:

Hegy tetején bohóckodás, nagyon viccesek:DDD

Nagyon-nagyon jól sikerült túra volt, minek egyik szlogenje lett a “Nincs sportértéke” , amelyet Attila használ nagy előszeretettel, ki nagyon komoly sportember, és tőle hiteles is ez a kifejezés, de ellopkodtuk mi is, mondom, már szállóige:)))))

Jövőre 2 túra lesz, elvisszük a gyerekeket is, jövőre mind síképesek lesznek:). És feltétlen megyünk egyet a csapattal  is, Franciaország, vagy Ausztria lesz. Szlovákia ellen szól néhány dolog, pl kellemetlen, ha nem megy a nagy hegy, ez ott gyakran előfordul… Továbbá a vendégszeretetből sem a javát sikerült kifognunk, találkoztunk kedves helyi emberekkel, ám sajnos a többség tolakodott, furakodott a felvonóknál, a vendéglátókban is voltak megjegyzések, amikre nem volt szükség, csak kaptuk vele a hangulatot is… Szomorú és szánalmas ez az általánosító népek közti viszály, hát honnan gondoljam én az akárkiről, hogy ő milyen, az alapján, h  épp szlovák… De hendikeppel indulunk mi is, magyarságunk okán, ezért is kapjunk az arcunkba a kedvességeket:(

Hogy én legalább ne általánosítsak, voltak kedves szlovákok is, és csak emiatt nem menne el a kedvünk, a vendégszeretet fontos, de a síterep és az ár/érték arány a legfontosabb egy ilyen túra szervezésekor. Sajnos hiába olcsó Szlovákia, igazán jókat síelni csak 1 nap tudtunk a négyből.

Azt hiszem, Béla majd még kiegészíti a posztot, időnként kicsit megváltozik majd:))))

Isten éltessen nagyon sokáig, drága kicsi lányom! Ezekben a percekben 7 éve, hogy megszülettél, és azóta teszed minden napom boldoggá! Általad, általatok lettem én anyává, aminél csodásabb szerep a világon nincs. Nőjj nagyra, maradj meg ilyen jónak, végtelen jóság lakozik benned, mosolyogj sokat!

Mindennéljobbanszeretlekbenneteket!

ps.: Nincs ps.

Rácsodálkoztunk… hogy mennyire tud valamit az a vállalkozó, aki nyitott Szegeden, nem frekventált helyen egy sí-tenisz-golf outlet-et, és híre van, hallani róla, látni a hirdetéseit. Mivel megyünk síelni, gondoltuk, oda megyünk, kell síszemüveg, síkesztyű, zokni, miegyéb…

Egy ipartelepben van, ezt tudtuk, a Vadasparkkal szemben, tudtuk, van ott egy bútorbolt, más cégek, sok-sok cég, lepukkant hangárépületek, amikben belül csodákat veszel meg, ám a költségen úgy spórol a vállalkozó, h bevállalja a lepukkant külsőt, hiszen van az az ár, az a minőség, amiért kimegy az ember ezekre a helyekre…

Na de hogy ki se táblázzák? :))) Mi csak tudtuk, hogy ott van, valahol a 15 épület között, a sok cég egyike ők, ám ennek sehol nyomát sem láttuk… egy nyíl esetleg, “erre gyere pici hal sícuccért” vagy valami, de semmi:))). Keresgéltünk, míg találtunk hátul, kanyarogva egy épületet, mire már ki volt írva, majd az ajtóra, egy A 4-es papírra, amiről már lehetett tudni, hogy fent a második emeleten síótlet. Szuper:). Felmegyünk, választunk szemüveget, meg mindent, nem olcsók ezek még az outletben sem, fontosak a kiegészítők, egy rossz zokni, kesztyű tönkre tudja tenni a síelést, szóval bevásároltunk, itt könnyű nagyobb összeget otthagyni, de nincs kártyaleolvasó… A város széléről elengedni a vásárlót. háááát. Node sebaj, 7ig nyitva vannak, mi visszamegyünk, nincs időnk-lehetőségünk körbeszaladni a várost, h ezeket egyenként beszerezve mindent a legjobb helyen megvásárolva megspóroljunk pár ezrest, bízunk benne, télleg jók az árak…Az egyik eladót ismertem régről, kérdezem, mióta dolgozol itt, mondja, ő inkább a lenti boltban van, van ott egy férfi Camel márkabolt. Mondom hol? Megnéznénk. Mondja, az épület másik oldalán. Na annak aztán télleg sehíresehamva:DDD. Megnéztük, megkerültük az épületet, pici tábla az ajtó fölött sí-tenisz-golf outlet, azaz semmi Camel, vagy ilyesmi, bementünk (!) 2 eladó volt bent, szal valszeg még forgalom is van?Nahát… nem vettünk semmit, körbenéztünk csak.

Béla vissza is ment a síboltba, háromnegyed hétre odaért. Az üzlet zárva. Bakker… mentünk vissza a pénzünkkel, ők mondták, h 7ig nyitva lesznek, mi megígértük, h megyünk, és elmennek zárás előtt??? Hol élünk, jó isten:))). Azért őszintén örülök, h van szegeden a válság közepén egy ilyen üzlet, akinek nincs szüksége tájékoztató táblákra, és a bevételről is le tud mondani :)))

Apa péntek reggel elutazott Gyulára továbbképződni, csapatépíteni, már korán elment…

Nemtommiért, de kivételesen időben beértünk a bölcsibe:D. Nem késtünk el. Hm:) (8ra be kell érni, csúnyánnéznek, ha elkésünk, ránk általában csúnyán néznek, én pedig sűrűn kérek elnézést :D)

Najó, ügyességemből elvesz erősen, h az egyik telefonomat itthon hagytam (igen, kettő van, deszar) , amit hetente 2-3 alkalommal előadok, és alsóvárosról kell érte hazajönni, Béla meg szokott dícsérni:))). Bevittem picikét a bölcsibe, nagyokat az oviba, majd hazatéptem a telefonért, és még így is ügyesen beértem dolgozni, fél 9-re (9-re kell mennem, de általában félkor bent vagyok)

Du szokott módon szedtem össze a csapatot, du eljött Katus játszani hozzánk, majd miután letettem a népeket aludni, Bea és Gabi jöttek el, h szalma estémen ne búsúlgassak egyedül. Hátnembúsúltunk:)

Szombaton mostam, és takarítottam sokat, délelőtt kirakóztunk, játszottunk sokat, majd 2kor anyuék jöttek a libusokért, és elvitték őket Tápéra, hiszen mi este báloztunk:). Ekkor még aggódtunk, h Béla hazaér e időben, vagy egyedül megyek a bálba… De hazaért, még sütöttem sütit a bálra, és összeszedtem Apát, vettünk neki villám módon egy nadrágot, majd felöltöztünk és kissé késve, de megérkeztünk a bálra, ahol a műsor ismét elragadó volt, pláne, amit az apukák adtak elő:))). Erről képek és videó nemsokára:))) Tesómék előadták a nyitótáncot, Harry Potter témában keringőztek, ismét remekül sikerült!!! Kedvet úgy csináltak, hogy a táncosok felkértek vkit, így hívták táncba a tömeget. Annamari Bélát, Gábor engem kért fel:). Táncoltunk, és sokat beszélgettünk, no meg ettünk degeszig, így telt az este. Remek volt, megyünk jövőre is. Képek lesznek.

Ma elmentem a kiccsajokért, bevásároltam, mostam, majd du elmentünk megbeszélni a síelés részleteit kedves baráti családhoz, gyerekek nagyot játszottak, mi pedig tovább lelkesedtünk síelés ügyben, hiszen csütörtökön megyünk, vasárnap jövünk:))))))))))). Valszeg Szlovákia lesz, szállásunk még nincs, de megyünk, mostmár nincs, ami megállítson minket:). A lányok 4 éjszakát fognak anyuéknál aludni, amire még nem volt eddig példa… Mély víz:). Jövőre pedig visszük őket is síelni, addigra Abigél is talán abba a korba ér…

10éve nem síeltünk Bélával, pontosabban 11 éve.. Imádtuk. És minden évben ácsingózunk, h dejólenne. Végre el is jutunk. Alig várom:)