Bogi:
megcsúszott a padlón ma, feláll, helyreteszi a copfjait, majd megszólal: “Ura vagyok a helyzetnek!”
:DDDDD
Boldog karácsonyt mindenkinek! 🙂
Itt minden remekül alakul, lesz fényképes beszámoló is:)
Annyira jó ez az élet, annyira élvezem, holott minden józan ész ellene szól, bárki ebbe belegondol, ez élvezhetetlen, és biztos el fogok fáradni, sőt, nagyon kimerült vagyok már, mégis, nem tudom másképp mondani: JÓ EZ A FELNŐTT ÉLET:). Kellett.
Nagyon tetszik a munka:). Nagyon. ELég összetett a feladatköröm, szerteágazó, ezer szálat kell a kezemben tartani, észben tartani, van hová fejlődni, demennyire.
Az én jellemem alapvetően nem kedvez ennek a munkának, itt összeszedettnek és precíznek illene lenni, belőlem ezek eléggé hiányoznak, de épp azért szerettem volna nagyon, mert úgy gondolom, a jellemfejlődésemben komoly lépcsőfok lesz ez, és valszeg nem innen fogok nyugdíjba menni, de pár évig símán jó:). Most még kihívás is, ameddig nem jövök bele, rutinná nem válik, addig feltétlen.
Követek el hibákat, hálisten egyre kevesebbet, inkább mulasztások ezek, mert minden dolgom prioritásos, minden tegnapra kell, sok határidős feladatom van, közben a mindennapi aktatologatás, adminisztráció, a problémás esetek kezelése, a számlakezelés, a csapat hív napjában többször mindenfélékkel, hogy nézzek meg a rendszerben ezt, vagy azt, jóó. Tényleg jó. Kezdek beilleszkedni. Szóval egyre inkább uralom a helyzetet, ami jó. Fog ez működni:)
Mindeközben persze a gyerekek, fél 5, mire mindenki az autóban van, ez az ára. Hál’isten ők ezt nem bánják, remekül érzi magát mindenki a helyén, ez megnyugtató. A reggeli és a délutáni körök elég strapásak… Mire mindenkin van kesztyű+overál+rendesruha+sapkasál, ésatöbbi, ebédbefizetés, óvónénikkel, bölcsisnénikkel, megbeszélni mindent, szóval rám izzad a cuccom:). Mindig:)
Apa sokat segít. Egyrészt lehetővé teszi és rossz szava nicns, h a röpiről nem mondtam le, ilyenkor az esti rutint egyedül nyomja le. A múlt héten betegek voltak, Béla is az volt, így mondta, majd ő itthon marad velük. Leszámolva, h minden nap egy felrobbant lakás, kócos, taknyos gyerekek fogadtak, istenien elvoltak:). Míg haza nem jöttem: “Tedd aztel, pakold össze, fésüld meg a hajad, stb…”
Egész hétvégén takarítottam és ismét elhatároztam, h mostmár keresek segítséget újra, hálisten ráér a régi bevált segítségem, így ő jön újra… Vagy 1 éve nem jár már. Vagy mégrégebben… Mertnemgyőzöm..
Hétköznap én símán nem főzök:))))))). Vagyis néha… ha kedvem van. tényleg. A délután a gyerekeké, és jó velük nagyon. Annyira tudok örülni nekik, mikor megyek értük du, ez hiányzott nekem, hogy hiányozzanak, h várjam a találkozást velük.
Abigél nagyon nagyon nagy franc:), szeme se áll jól, újabban harcosban nyomja, azt játsza, hogy felesel és kiabál velünk, és hát igen drága, amikor a család legkisebb tagja osztja a családot összeráncolt homlokkal: “HAJAGSZOM JÁD!!!”
Megkértem valamelyik nap, hogy
Abigél, tedd légyszives a ruhád a szennyesbe!
NEM! Nem, Anya! Szoha! SZO-HA! Szemmikoj! ÉJTED???
És közben ráncolja a homlokát és csücsörít a szájával, így demostrálja, h irtóra mérges, de ha nézzük, nézzük hosszan, akkor kipukkad a nevetés belőle, haláli csaj:)
Az autóban beszélgettek, próbálták a kicsinek elmagyarázni az évszakokat… Mondja Abigél: -Ósz. Ósz. Jehujjanak a ajevejek.
Virág felkacag hangosan.Fejére csap és úgy mondja:))
BIBI!!!! Azt nem úgy modjuk, h ÓSZ, hanem úgy, hogy ŐSZ!
Iden. Ósz.
Nem Ósz, hanem ŐŐŐŐŐŐSZ! Érteeeeeeeeeeeeeeed? (nevet)
NE BESZÉJJÉ NEKEM BIJÁG!!!!! MOSZT MÉJGESZ VADOK JÁD!!!!!
Hogy mi a búbánat ez, H1N1, vagy más, nem tudjuk, de tény, h a család nagy része valamiféle kórságban szenved, minimum taknyosság+köhögés, Boginál és Bélánál láz is volt. Bogi csúnyán, szárazan köhög, rossz hallani, amúgy elvannak, kedélyállapotuk jó, rosszcsontkodnak. Ma, miután hazaértem a melóból és fél óra alatt sikerült kiakasztaniuk, mondtam, gumicsizma+esőkabát és irány a séta, mindenkire ráfér a friss levegő:). Jól is esett a boszorkáknak, ezután kiraktuk végre az összes Mikulástól kapott kirakót, olyan ügyesen kirakóznak még mindig… És a kicsi is szívesen, elővettem a párosítókat, és azokka is ügyesen boldogul.
Apa van velük itthon, hiszen ő is nyög, szóval kicsit szerepcserésen adjuk most elő, amire hazaérek, abban nem sok köszönet van:), felrobbant lakás, kócos, taknyos purdék, legalább látom, mekkora szükség van rám:D. Mondjuk remekül mulatnak és senki nem szekírozza halálra a családot, h “AZONNAL PAKOLD ÖSSZE….” SZEDD ÖSSZE” ésatöbbi. Ülnek a kupiban nagy egyet értésben:)
Miután hazaértem, Béla elszáguldott, mondván, venni kell tejet, de vmi sejtette velem, h van a háttérben más is…
Van ugye Bertalan, a sziámi harcos hal, a gömbakváriumban, amivel mindenki halálra szekál már minket, h tegyük rendesebb helyre, mert megőrül a hal. Jelzem, a hal nem panaszkodik, remekül van.
Béla kapott Sógitól egy akváriumot, én örültem, gondoltam, ezzel a nagy költség része letudva a projektnek, ha már meg kell tűrnöm a lakásban egy vízzel teli üvegbúra legyen, amiben állatok vannak, jó, legalább nem adnak ki hangot és nem büdösek, szal egész jól meg tudom tűrni őket… No tehát Béla betegen képes volt elrontani a legközelebbi akvaristához, ahol is mindenféle kellékeket vásárolt, tereptárgyakat, meg kavicsot (amit ki kellett főzni, kőleves, hihi) , meg melegítőt, meg levegőztetőt, ofkorz, a legjobbat mindenből, több körös barchoba eredményeként tudtam meg, h mindezért közel 30ezer ft-ot sikerült ott hagyni. ÉS HOL VANNAK MÉG A HALAK??
De milyen halak? És itt a slusszpoén:)))))))))))))))))))
Bertalan, sziámi harcos hal. Még a saját párját sem sokáig tűri meg maga mellett, más halakat pedig egyenesen annyira szereti, hogy majd megzabálja:). Ergo, van 50literes akvárium, meg 30ezerér’ berendezés, meg fullextra, és 1 szem dögunalom hal, a Bertalan, aki ott fog hesszelni az 50 liternyi paradicsomban, kellemes, állandó hőmérséklet, tiszta víz, növények, bujóhelyek (nyilván sose látjuk majd:D). Hogy mennyire röhög már most ez a dög, onnan a kis gömbakváriumból, sztem símán ott is jó volt neki, de majd most milyen jó lesz:))))))
Vicces:). Vagy inkább szomorú? Hogy téboly van, hogy senki nem tudja, mit csináljon, mit gondoljon… Jóbarátnőm az ÁNTSZ-nél dolgozik, épp a vakcinákkal foglalkozik közvetlen, van némi rálátása sajtó- és oltáslobbi függetlenül is a valós történésekre, megbetegedésekre. Ő 6hete még nem oltatott, majd 1 hónapja mondta, oltat (mármint a családot) és 1 hete mondta, oltassunk, ő feltétlen javasolja. Aztán hétfőn azt mondta: “Ma Szegeden 4-en kaptak tüdővérzést”. Mivel én nemtom, mitől és hogyan lehet tüdővérzést kapni, de kellőképpen ijesztően hangzik, akkor döntöttünk úgy, h ok, vége a vacillálásnak, idenekünkavakcinát.
Ekkor kaptunk ugye időpontot 1 hét múlvára a gyerekeknek…holnap megyünk.
Eközben Bogi beteg lett, magas láza volt, köhögés, orrfolyás, pénteken a doktornő mondta, 99%, h hini, de csak Pesten lehet igazoltan kimutatni, kár a fáradtságért.
No, innen érdekes. Hogy hogyan reagálnak az emberek… A család egy része kerül bennünket, Mikulás csomagot a gyerekek lopva kapták meg a teraszra belopva, holott itthon voltunk. Pedig ablakon át nem is fertőzünk:D.
Aztán vannak, akik a teljes tagadásnál tartanak, mint az Erik a vikingben * mámiééérpont h1n1 lenne a Boginak, lehet ez bááááhármi, miért és honnan tudják, h ez h1n1??? Mondom, lehet, h abból, hogy járvány van és a jellemző tüneteket produkáljuk?
Bogi 2nap volt lázas, mostanra csak a köhögés maradt, nálunk ez egy síma vírusos hurutban merült ki. Remélem a többiek nem kapják el…