Kiss családunk blogja

Már rég meg akartam írni, hogy olvassátok ti is, no meg, h nehogy elfelejtsük azt az édes sztorit, ami akkor zajlott, mikor kiderült, hogy Bibike pocakban van. ELőtte néhány héttel elkezdtem inni a lányokkal együtt az aloe verának a géljét, ami okozhat enyhe hasmenést, ugyanis épp az emésztés rendberakása a cél. Nos, nekem folyamatos hányingerem volt tőle. Lépten nyomon panaszkodtam mindenkinek, h milyen rosszul vagyok, hogy ez a gél kitolt velem… Többen megjegyezték viccesen, hogy biztos terhes vagyok. Ezen mindig jót vidultunk. 😀 Kati, a szomszédasszonyom, akitől a gélt vettem és jártas ő mindenféle egészségügyi dolgokban, többször panaszoltam neki a hányingerem, h ez a hülye gél és ugye mostmár el fog múlni, de mindig nagy kerek szemekkel nézett rám, h izé, ő még nem hallotta, h bárkinek hányingere lenne tőle, főleg, h hányjon miatta…

Aztán volt még érdekesség… csütörtöki röpire mentünk apával, sikerült együtt eljutnunk és ettől nagyon feldobottak voltunk:). Elvittük apuhoz a 2 lányt, majd irány a röpi. Odafelé mondtam Bélának, h azonnal menjünk be egy boltba, én parizeres zsömlét kérek. Nem is értette, mi van, én sem igazán, ritkán eszem ilyet, azt is otthon ugye, suliskorunkban csináltuk azt, h kivájtuk a zsömle belsejét és betomtük felvágottal, na, én azt és úgy kívántam meg. Béla is vett magának, én is egyet. No de beleharamtam kettőt, majd fintorogva odaadtam Bélának, h egye meg… Akkor hirtelen már nem is esett jól, sőt, kishijján ki is hánytam.

DE MÉG EKKOR SEM GYANAKODTUNK, MERT FEL SEM MERÜLT BENNÜNK, H ILYEN ELŐFORDULHAT! 🙂 (Ilyen csak a bénákkal fordul elő:D)

Mikor már vagy 5 napja késett, na, akkor vettünk tesztet, de Béla még ekkor sem akart. Én emlékszem arra a bizonyos 5.napra, mikor összeraktam a képet és a halvány gyanú elindult és mennyire-mennyire megijesztett. Mikor a teszt beigazolta, összeomlás, csend, kétség és félelem, rettegés lett urrá rajtunk, így együtt.

De hogy mi a túrótól féltünk ennyire? :DDDD

[Vidám után egy kicsit szomorú is. Regina halálának évfordulója lesz holnap. Ilyenkor akaratlanul is újraélem ezeket a napokat. Időnként szomorkodom kicsit. Ilyen ez. Holnap viszünk neki vmi szép virágot, díszt. ]

Sajnos ritkán jut időm írni továbbra is. Menet közben volt itthon Virág 2 napot, “vártuk”, h lerobban, orrfolyás és köhögés utalt erre, de végül némi hurutoldóval teljesen jól van… Itt mától tavaszi szünet van, csak húsvét után mennek újra:). Ma apa elment röplabdameccsre Szarvasra, először csípőből nemet mondott rá, de rábeszéltem, h menjen el, ennyi neki is jár. Sajna elég keveset vagyunk együtt, úgy igazán, apa állandóan dolgozik, és igen sok a teendő is ugye, de összességében remekül vagyunk hálisten:) Időközben volt egy családi szülinap is, amiről majd teszek fel képeket, remekül sikerült, finomakat főztem, mindenki elégedett volt. A tortagyártásba nagyon belejöttem, ezentúl én sütöm a tortákat, van fantázia benne bőven:)

A tavaszi szünet egyik nagy feladata lesz, h Virág is megtanuljon teljesen egyedül öltözni, ugyanis nagyon lusta a kisasszony és sokat kell neki segíteni. És 5 éves már, Bogi a kikészített bugyitól kabátig szinte teljesen egyedül öltözik, gombol és zipzároz rutinosan!! Ma először bekeményítettem ezzel kapcsolatban, volt is sírás Virág részéről, de máskor erre nincs idő, hogy kivárjuk nagyságát, 2 ruhadarab között bambul percekig. Most megmondtam, h csak akkor lehet mesézni, festeni, udvarra menni, ha felöltözött és nem segítek neki, no meg Bogi sem segíthet. Bogi gyakran segít neki. 1 óra alatt, 2 sírással felöltözött egyedül. Van vagy 10napunk, h tökélyre és rutinra fejlesszük, utána mindenkinek könnyebb lesz. El sem hiszem, h ezentúl csak 1 gyereket kell majd öltöztetnünk:)

Bibikének még mindig nem bújt ki 1 foga sem, ilyenkor a nagyoknak már régen volt:). Viszont cserébe szegényemet egyszerre gyötri 6 fog, mind alul és igen, a szemfoga van legjobbnan kicsúcsosodva…. Vicces lesz, ha először bújuk ki a szemfoga:D. Minivámpír:D. Eszik gyönyörűen, sokat, akár 2 üvegnyi bébipapit is bevág. Általában megfőzök neki előre 1-2napra, nagy kedvenc még mindig a brokkoli. A banánt kézből eszi, csak törögetni kell neki. Kapott szép új ikeás etetőszéket, feszít benne:).

Voltunk lányprogramon, anyunak kiállításra kellett mennie, így tesó, Polla, Bibi és én elkísértük:)))))). Nyilván voltunk az Ikeában is, ahol jóó sokáig nézelődtünk, vásároltunk, beszereztem sok hasznos dolgot. Az elvonás kb 2 év volt, de visszaestem:D. Azaz vagy 2 éve nem voltam már Ikeában. Béla teljesen elégedett volt, jó dolgokat vettem. Legjobban asszem a gyönyörű borospohárnak örül, amivel megleptem. Az új haza már hosszú volt, fáradt volt mindenki. Utitársunk és elvileg segítőnk volt Karcsibácsi, a GPS. Háááát, 3 nő, javarészt szőkék, meg egy “nincs GPS jel” Karcsi, nem mindig voltunk összehangolódva:D. Például odafelé állandóan le akart minket küldeni az autópályáról. MInden_lehajtónál:). Mire kiderült, h a kiindulópont és a cél összecserélődött, így állandóan haza akart menni:D. No, azért később már boldogultunk, mikor ő is úgy akarta…

Eddig 2 kilótól sikerült megszabadulnom, 5 hét alatt. Hozom a formám:D. Lassan fogyó, hájhoz ragaszkodó alkat vagyok:D. Alapelvek a szokásosak, CH bevitel kevés, és délután, este már nem, akkor is csak teljes kiörlésűeket, puffasztottat, vagy pelyhet. Soksok zöldséget eszem, nyersen és párolva is. Isteni tejbezabit eszünk, meg zabpehelypalacsintát, finom, Bélának nagyon ízlik.

Még akartam néhány dolgot, de ennyit most:)

Nagyon szépen köszönjük mindenkinek a sok-sok köszöntést:))). Persze a 3 tesó: Virág, Boglárka és Antalka voltak az oviban, Antika ugye unokatesó:), bocsánat, h nem volt egyértelmű.

Lesz még két buli, család és még 1 baráti társasággal. Most a szomszéd gyerekekkel volt zsúr, ami igen jól sikerült, bármennyire is tartottam attól, hogy bent nehéz lefoglalni, összerázni 10 3-6éves gyereket… De síma ügy volt. Nem is vállaltam túl magam, nem szerveztük komolyra, inkább egyszerűre, hogy közben tudjunk foglalkozni a gyerekekkel. Még előtte este feldíszítettük a lakást, ahogy az dukál:

Mivel Béla elég jól rajzol, gondoltam, hogy símán menne neki az arcfestés, amit igen bírnak az ilyen korú gyerekek, főleg a csajok:). Szuper jókat alkotott így elsőre, néztünk a neten mintákat, gyerekek (is) nagyon élvezték. Virág és Bogi tündér volt:

Katica pillangó szeretett volna lenni, Dórika pedig házikó:)

Persze sorban érkeztek a vendégek és az ajándékok, sok szép dolgot kapott az ünnepelt:). Itt épp egy gyönyörű virágot:) Frappánsan: virágot a virágnak:)

Én úgy terveztem, hogy az idő nagy részében csinálunk programokat, bemelegítésként chipsevő verseny volt, hátra tett kézzel. Virág ugye a szülinapjára 3 dolgot kért: rózsaszín tortát, chipset és bulit vendégekkel. Nem volt kérdéses, hogy a chipset rekord sebességgel kéz nélkül is az én lányaim fogják leggyorsabban pusztítani, hiszen mi ilyet sosem veszünk nekik, ez kivételes alkalom volt. Ezután meggondolandó, nem e néha meg kellene engedni:DDD

Mindössze egyszerű virslis kiflit gyártottam, gyorsan elkészült, ezúttal sikerült visszafogni magam és az uccsó percben sem komplikáltam túl, még szerencse, nyilván a gyerekek egyáltalán nem ették… (bezzeg a chipset:D)

Na jó, a fiunk kitett magáért, evett az összes lány helyett, megevett HAT ilyen fél kiflit:DDD. Nem lepődtünk meg. No persze Béla ölében ülve, egymást etették, gyakorlatice végig összenőve játszottak, és nem tért el a hagyománytól, ő bizony nem kért az arcára festést 🙂

Diókrémes tortát sütöttem, csokis piskótával, csokibevonattal, marcipán és tejszín díszítéssel. Ahhoz képest, h én csináltam, ez is egész jó lett, kezdek belejönni:)

A várva várt pillanat, énekeltük a Boldog szülinapot… Mindenkinek nagyon ízlett a torta, szerettem volna többfelé adni belőle, de hamarjában elfogyott, jó tortasors…

Vettem üvegfestékhez való előre gyártott kontúrozott műanyag sablont, nálunk imádják a csajok, nem győzzük venni, bedobtam, volt sikere… Olyan ügyesen kezelték a gyerekek, hogy csuda. Jók ezek a 3+ évesek, egész klasszul el lehet már velük játszani… Terveztünk még táncversenyt, ahol megáll a zene és meg kell merevedni, meg más játékokat is, összeszedtem csomó jutalmat a győzteseknek, de a végén csak szétosztottuk, mert az idő kevés volt rá, h sokfélét játszunk, de így is tuti volt. Béla persze dolgozott, mikor már bírtam magam is, de ahogy jöttek a szülők, el-eltűntem a gyerekszobába és bizony össze is pakoltam, mire mindenki hazament. A konyhát is. Én sem gondoltam volna előtte:)

Na, most itt én gond nélkül hülyét csinálok magamból, nem okoz gondot, nevessetek ti is:DDD. 2 sztori: 1. mikor néhány hete a csajok betegek voltak, felhívtam az óvodát, h lemondjam az ebédet. Mivel sokáig csörgött, fülemre szorítva a kagylót, közben fél kézzel kisuvickoltam a mosogatót. De már mindkét kezemre szükségem lett volna, símán elfeledkezve a fülén csörgő telefonról, hiperaktív Angi egyszerűen letette a pultra és nagy ügygonddal makulátlanra és cseppmentesre varázsolta a csapot:DDD. Mikor vhonnan furcsán közelről és egyben messziről hallottam valakit HALLOzni. Gyorsan felkaptam a kagylót és azt sem tudtam, mit hebegjek a portásnak:DDD : “ELnézést, elnézést, az óvódával szeretnék beszélni… “

1. A bulin Béla engem is kifestett:

Estére Sógival fiúprogramjuk volt (kaptak jegyet undormány ketrecharcra) , Milla és Hanna nagymamánál voltak, tesóm elhívott minket, h náluk eresszük össze a kicsiket. Meg akartam neki mutatni az arcomon lévő pillangót, így nem mostam le, átmentem így a városon. Mivel szuper jól elvoltak a gyerekek, csudajót játszottak együtt, sokáig maradtunk, negyed 10kor indultunkc sak haza:). Addigra réges-régen megfeledkeztem az arcomon lévő pillangóról!!! Nanááá, hogy megállítottak Tápén a rendőrök és igazoltattak. És ki volt az igazoltató rendőrnő? Hát M., réges régi jó barátunk, még edzőtársunk volt anno. Mikor megláttuk egymást, összeölelkeztünk és zsigerből megkérdezte, h “Farsangon voltatok? ” Mire én: “Nem”. és nem is értettem, milyen kérdés ez, ezért hamar tovább beszélgettünk, gyerekek, férjek, munka, tervek, lakás, a szokásos… Majd mondtam neki elköszönéskor, h “M.! Nagyon jól nézel ki. ” Mire ő csak elég zavartan válaszolt, h “Ahan, te is, jó ez a pillangó.” és nekem csak akkor esett le, h tiszta idióta vagyok:DDDDDDDDDDDD

Bibike pedig éppen 7 hónapos korában, ezennel már szabályosan is, ELKEZDETT KÚSZNI! Eddig is közlekedett ő körbe-körbe, picikét előre, de mostmár rendesen kúszik:). Furcsa, mert a nagyok rögtön másztak és ha jól emlékszem, később, Bibi megelőzi őket:). Annyira ügyesen kotor, még persze lassan, gyakran látom, h össze kell hangolnia a mozdulatsort, annyira édes:)). De ma sikerült 1-2 másodpercre szem elől tévesztenem… Holaababaa?

Ittababaaa:)

(aki nem látja az első képen, nézze meg a második kép után még1szer az elsőt, látni fogja:D)

Elbújt a szekrény mögé lufit rágcsálni:DDD. Annyira édes egy pofa, ő sem lesz jobb a deákné vásznánál, már látom, már fiókot nyitogat, és eszi a zsinórokat, mindent megkaparint, ami nem erre hivatott, a rágókákat és játékokat persze bojkottálja:)

Sok dolog történt, mióta nem írtam, ismét, sajnálom, h nem tudok több időt szánni a pötyögésre. Ezt viszont semmiképp nem szalasztanám el, mármint hogy beszámoljak Virág szülinapjáról, ami igazán jól sikerült, úgy érzem. A kislány rózsaszín tortát kért, meg vendégeket, bulit, chips-et, de továbbra sem kér semmiféle ajándékot, biciklit, játékot, ruhát, semmit:). No, sebaj, azt hiszem ennél rózsaszínebb tortát nem lehetett volna készíteni, mint amit gyártottam:D

Persze Bogika is részt vett a tortakenésben, nyalakodásban tegnap, így reggel szomorúan mondta, h ő is szeretne majd enni a tortából az oviban… Így reggel megbeszéltük az óvónénijével, hogy átengedik majd bulizni a Csibecsoportba, amikor tortáznak. Nagyon boldog volt:)

Szülinapossal beértünk az oviba: Azt hiszem, nagyon csinos volt ma a lányka:

Mikor odaadtam a tortát, az osztós dolgokat (vettem 30 csokicsibét, ugyanis ők csibe csoport, Virág osztotta kis kosárkából:) ), az óvónéni felajánlotta, hogy otthagyhatom a fényképezőgépet. Hú, ez nagyon kedves gesztus volt, örültem nagyon, de álmaimban sem gondoltam volna, hogy ennyi gyönyörű fotót készítenek majd…

A tortát a 3 tesó ülhette körül, ők fújták el a gyeryát. A háttérben a pajtások mutatják a kis kezzükkel, h 5. szülinapot ünnepelnek:

Virág kedves kis barátnőjével, Anukával:

Anukával és Matyival:

És leginkább az hatott meg, hogy a kedvünkért több kattintásnyi csoportképre is összeült a csoport:) bal oldalon Gyöngyinéni van a csoporttal, egyik kedves óvónénink:

Itt bal oldalon másik kedves óvónénink, Krisztanéni van, jobb oldalon pedig Tildanéni, a csoport dajkanénije látható:

Tortaevés:)

Ezt kapta a kisasszony a csoporttól ajándékba. Ez egy kis angyalka, alulra az van írva, hogy ” Én vigyázok Rád. ”

Virág további kívánsága a csúszdás mekdonálc volt, ahol sajnos a csúszda még nem üzemelt:((. De kárpótolta őket a szülinapos szoba, amit szépen elfoglaltunk:)

Mama és Tata köszöntése zárta a napot, pénztárgépet kapott a csaj ajándékba, egész sokáig eljátszottak vele:

Szép kis nap volt:). Sajnos az emlékek elől nem tudok menekülni, volt ennek a napnak néhány szomorkás órája is, vissza-visszaidézem az 5 évvel ezelőtti történéseket. Épp ilyentájt toltak be a műtőbe amúgy. Mitől lenne ez nekem szép élmény? De Virágnak ez a szülinapja, mi pedig vele és neki örülünk:). De neki nagyon-nagyon. Ő a mi kis csodánk:)