Kiss családunk blogja

A Karolina iskola és óvoda minden évben megszervezi támogatói bálját. Belső szervezés, mindent önerőből kiviteleznek, nincs zenekar, nincs személyzet, feladatok vannak, amit mindenki nagy örömmel tesz. Pl a belépőjegy mellé szükséges vinni egy tányérnyi süteményt:). A Karolina konyhája megoldja a vacsorát, svéd asztalos megoldás, nagyon finom étkek, sültek és hideg saláták, senki nem maradt éhes, igazán jót ettünk:)

A szórakoztatás jobb nem is lehetett volna, tavaly is jó volt, az idén igazán klasszul sikerült, nagyon színvonalas műsor kerekedett.

Mielőtt belevágnék a lecsóba, elmondom, hogy a bébiszittelés rendhagyó módon alakult, mindenki legnagyobb örömére. MIkor ment a fejvakargatós agyalás, hogy ki vigyázzon a kinek a gyerekeire, mert ugye Erikáékkal együtt megyünk ide, akkor anyu jött az először eszementnek tűnő ötlettel:). Miszerint vigyük tesóékhoz a tücsköket, és majd ő vigyáz mind a 7gyerekre, aludjanak ott, majd mi együtt oda menjünk éjjel és mi is aludjunk ott.

Aztán úgy döntöttünk, Mamának igaza van, ez nagyon jó buli lenne a skacoknak, nekünk is, ő pedig, mivel egy angyal, és nála jobb Nagymamát nem hord hátán a föld, kihívásnak érezte. Vagy csak én éreztem annak, mert anyu végig magabiztosan készülődött a szombat estére:). Bár beszéltük, hogy Milla és Hanna inkább segítség, mint feladat. Jha, csak közben Millának esti programja adódott (micsoda??? 13 éves, mikor  nőtt ekkorára??).

Itt kell megjegyezni,  h Hanna oriási segítség volt a Mamának, az egy édes, ügyes, talpraesett nőszemély, tiszta anyja. Segített egyenként tusolni az összes kicsinek, bábozott  nekik, altatta, akit kellett, csudalány:). reggel, mikor felkeltem én is, mert hallottam, h fenn vannak, vissza akart küldeni az ágyba, mert ő mindent megold, ad reggelit és kakaót, és nyugodtan aludjak:))

Ott tartottam tehát, hogy fél 5körül átpályáztunk Tápéra, vittünk egy nagy zsáknyi ágyneműt,ruhákat, váltóruhákat, pizsit, magunknak a báli ruhát (piha), cumit, pótcumit,  kedvenc takarókat, alvós plüssdögöket, váltó plüssdögöket (alias vau kutyus) , stb… No meg vettünk 30 zsömlét reggelire:D (ok, itt túlterveztünk, tesóm mondott ennyit:D)

5körül odaértünk, a gyerekek kivétel nélkül nagy lelkesedéssel ölelte meg a többit, és eltűntek itt-ott, egyik szoba, másik szoba, némely szobákba nekünk felnőtteknek be sem szabad(ott) menni, hát ilyen ez:). Befutottak Mamáék is:). Sógi elkezdte egyszer csak a sürgetős dolgot, tesómat ismerve időben, fél órával azelőtt, mielőtt még tényleg sietni kellett volna:P. A tesómmindigelkésik, és mindig meg van sértve, mikor kérdőre vonjuk, mert neki mindig van oka a késésre:)))))

A készülődést paparazzik követték le, hol kamerával, hol fénygéppel leptek meg bennünket a fiúk és a Mama:)

Elköszöntünk a gyerekektől, anyu igazított rajtunk egyet-kettőt, és csinált néhány fényképet az induló csapatról:

Miután mi hárman felöltöztünk, már erősen késésben, lementünk a kocsi mellé, vártuk a tesót, aki jött is, csak még visszaszaladt, gondolom kisúrolta a kádat, vagy nemtom, de alig 3perccel később már jött is :D.

Majd odaértünk, hamarost kezdődött is a műsor, ami lúdbőrzős énekes előadásokkal kezdődött. Először 2 gimnazista énekes lány adott elő egy duett-et, majd egy trió követte, majd 2 lány és 2 fiú csodás előadása, majd táncosok, akik szintén nagyon ügyesek voltak. Az a katartikus élmény volt egyik-másik, miután szívesen odamentem volna szemtől szemben gratulálni és megerősíteni őket ezzel abban, hogy igen, ez az út jó, csak így tovább:).

Majd a tanárok szülők focicsapatának előadása következett, amit mindenki vár ezen a bálon, hiszen minden évben ezek az apukák-tanárok felkészülnek.  Köztük pl. a köztiszteletnek örvendő B.E. aki néhány éve Szeged polgármesteri címéért indult narancs színben, ám nagy sajnálatunkra nem ő lett a polgármesterünk.

{Azóta Alkotmánybíró Budapesten. 9 gyermek édesapja:). A legkisebb Virág csoporttársa. Anyuka gyerekorvos, de talán 1 évet praktizált összesen, amit sosem bánt meg:). Fantasztikusak ők, amitől méghihetetlenebb, egy ember, akit sofőr hurcibál országszerte, 9 gyermek csodálatos, példamutató apjaként időt szán arra, hogy az iskolai bálon szórakoztasson, nagyon is jól, ez példaértékű, kétség kívül :). Milla egy osztálytársa az egyik gyerekük, ők például minden évben egy hétvégét a B. családnál töltenek, ott is alszanak, ilyenkor náluk készülnek fel valamilyen színdarabra, valamilyen iskolai rendezvényre, B.-ék segítenek ebben és ellátják a gyerkőcöket:). Félelmetesek.:) }

A fiúk előadása ismét szenzációsra sikerült, egy régi színpadi komédiát élesztettek újra, színészeket meghazudtoló módon:)

Majd volt Csárdás királynő dalaiból a Szegedi Nemzeti Színház 2 ismert színésze előadásában (jellemzően nem tudom a nevüket), de pl nekünk egész este ez tetszett legkevésbé, mert nem bírjuk az operettet, az operett hangot magát.

Ezután már a vacsora következett, a svédasztal és a RENGETEG finom házisüti, adtunk az érzésnek:D. Mivel választani nem tudsz, muszáj mindent végigenni, ez van 😛

Már tavaly megtetszett nekünk a tanárok-szülők tánca, amivel az estét megnyitják. Készültünk, de talán beszéltem itt erről, hogy végül elmaradt. Ám tesómék beneveztek hálisten, csodás keringőt jártak. Nyilván én elfogult vagyok, de egyértelműen az én tesóm volt a lexebb és legcsinosabb ott:)

Majd a táncnak vége lett, heves vastapsba kezdett a közönség, vissza-vissza, harsogtuk, de csak a lányok jöttek vissza… Majd bejött egy maffiózó, a sógor, szivar lógott a szájából, kalap, napszemüveg, egy revolvert lengetett, megállt középen, a zenekar (DJ) felé mutatott: “ZENÉT” -legyintett. Ekkor berohant egy karosszékkel 2 másik maffiózó, fegyverrel, kalapban, napszemüvegben, a karosszéket letették, lesöprögették és leültették Don Corleone-t. Beindult ekkor a Keresztapa betétdala, ami a klasszikus keringő, amolyan maffiózós változatban:)). A sógor intett az összes pasinak, akik mind maffiózók voltak, hogy “Hozzatok pénzt” és azok elindultak, mind fegyvert rántott és “pénzt vagy életet” követeltek:). Baromi vicces volt, majd a népes asszonysereg lassan a férfiak felé indult, hívó mozdulatokkal, ekkor ledobták a kabátokat és ismét táncba kezdtek. Nagyon szórakoztató volt:)

Majd a táncosok felkértek a közönség közül 1-1 embert, és táncba vitték. Tesóm Bélát kérte fel:)

Majd Sógi engem kért fel, de ezt nem sikerült leképelni:))

Majd 4 tanárnő az iskolából Abba-t adott elő, mindenki dőlt a nevetéstől:). Nem sikerült a mozgást összehangolni tökéletesre, de mi velük mentünk, mert erre csak rázni kell ugye:). Széles vastaps követte ezt is, de a folytatást már a táncparketten ropták, táncba hívva mindenkit:). Mentünk is:)

Ez egy isteni kép Erikáékról:)

Átroptuk az estét:). Mivel négyőnk közül csak én szeretem a pálinkát, Erikáét és Béláét is én ittam meg:D. Anti később megitta a sajátját, pedig én elcseréltem vele egy koktélra:). Egyszer látogattuk meg a koktél pultot, minden évben egy ügyes tanárnő a bármixer:).

Az estét kisebb-nagyobb szünetekkel áttáncoltuk, majd éjfélkor tombolasorsolás volt, ahol is nyertünk egy nagyon klassz asztali kínálót, mondjuk nálam átavanzsált dísznek minekután teleszórtam potpurival és kaviccsal, mécsessel:). No meg egy mécsest is nyertünk!

Ezalatt frankón leeresztettük, így hazaindultunk. Fél 2kor értünk Tápéra, anyu lelkes beszámolóval várt minket, miszerint a gyerekek tök édesek voltak,  a Hanna pedig szuper segítség:). Mondanom sem kell, hogy a gyerekek mind élvezték, h össze-vissza alhattak, Virág Toti ágya mellett, Bogi Hanna ágyában:).

Lefeküdtünk, apró gigszi, anyu Pollára elfelejtett pelust adni:)), így ő csumára bepisilve felsírt egyszer, 5kor meg kakaót kért, Abigél végig aludt szépen. A népek 8órakor keltek fel, ekkor klassz pizsis reggelinek ültünk neki:)

Szeretjük látni, ahogy körbeülik az asztalt és mi már el sem férünk, csivitelnek, esznek, segítenek egymásnak:). Csodás érzés!

Mivel Apának munkája ezer, egész reggel hajtotta a sereget, hogy indulni tudjunk, fél 11körül már itthon is voltunk:). Én ebédfőzésbe kezdtem (kínai szottyos husi, masnival) Apa leült dolgozni, ahonnét este 11kor állt fel végleg:(. Ebéd után a nagyok persze nem aludtak, így mi játszottunk kicsit, majd mesézhettek. Én leléptem, 3-ra kiszaladtam Algyőre meghallgatni egy előadást erről: www.softywalking.com Nos, nem azért, hanem annak ellenére rendeltem Virágnak egy ilyet, amit ott hallottam, borzasztó előadás volt, de már célirányosan mentem, korábban meggyőződtem arról, h a termék kiváló. Akit érdekel, beszéljünk róla, nincs kizárva, h fogom értékesíteni is a cipőket, mert tényleg nagyon jó.

Ennyit a hétvégénkről:). Tartozom még egy farsangos képes beszámolóval, a héten megoldom ezt is.

Ahhoz képest, milyen hidegen és lustán indult a nap, a nap kisütött, én pedig sok dolgot megcsináltam. Készítettem egy nagy tepsi rakott kelt, ennek fognak örülni a népek, ABigél 2 tálkával benyomott:). itt jegyzem meg, nem tudom, mi lesz, ha egyszer dolgozni fogok, mert alaposan elkényeztettem én a családot kajailag. Nagyon ritkán, mondjuk heti egyszer van hideg vacsora, de azt zokon szokták venni:). Főzabagép girnyógandi Virág pl van, hogy már az oviból hazafelé kérdezi, hogy “Mit főztél, Anya? ” Nekem főznöm kell, puntum:)

Továbbá kimostam 2 gépnyi ruhát, szokásos összepakolás, porszívózás, összekészítettem holnapra a jelmezeket.

Délelőtt Bibi annyira erőltette a bilizést, hogy szépen levettük a pelenkáját. Kapott kis bugyit, mennyire édes benne a kis fokhagymagerizd popója, meg kell harabdálni:). És nem pisilt be, egyszer pisilt a WC-be, de ennyi. Kíváncsi leszek, lesz e folytatása.

És mindeközben azon járt a fejem, hogy Abigél ugye már nem szopik, lassan pelenkátlan, kezd szépen beszélni, 1év és vége a babakorszaknak:). Miénk lesz a világ. Béla erre azt írta skype-on, hogy az utolsó cumit és pelenkát elássuk, tüzet rakunk és táncot járunk örömünkben:))).  És szinte hallom, esküszöm hallom, ahogy majdan nosztalgiával emlékszünk vissza ezekre az eseménydús boldog évekre, amikor hol 1, hol 2 pelenkásunk volt.

Kimerítő, fárasztó, végeláthatatlan, de nagyon boldog időszak ez az életünkben:)

Lassan készülődök, megyünk a lányokért, utána anyuhoz felsőt próbálni a bálra (helyettem néznek nekem ruhát, kényelmes, nemde? 🙂 ) , majd 5től korcsolya, 6kor haza. Még ki kell vasalni a jelmezeket és sütök krumplispogácsát a holnapi bulira. Azt hiszem, jobb lesz, ha most iszom egy KV-t:)

Szombaton 6kor kezdődik a bál. Anyu és Apu bevállaltaazösszesgyereket. Mert ugye ide tesómékkal együtt megyünk. Erikáéknál lesz az összes, ott alszanak el együtt, minda_7 gyerek, utána mi is odamegyünk aludni. A gyerekeknek még nem árultam el, mert ha esetleg bármi közbejönne, nagyon csalódottak lennének. De hogy ezek mennyire boldogak lesznek mind, azt öröm lesz nézni:)

Mama előtt pedig le a kalappal. Baromi szerencsések vagyunk, hogy ő van nekünk, ez kétségtelen!

{Oksa, hogy jók az uncsi postok is, Lányok, de szóljatok, ha majd hagyjam abba:)))) }

Mooooorva hideg van, majd szétfagytam a reggeli kör alatt, azt hiszem, fel fogom venni a sígatyámat du, ha ez így marad.. Délután korcsolya is lesz, bár otta palánkon kívül Abigél gondoskodik róla, h mozogjak:)))

Konyhát tervezek veszedtül, nem, mintha eladtuk volna a lakást, vagy bármi konkrétum lenne, egyszerűen be vagyok zsongva. Annyira szeretnénk azt a házat, remélem összejön.

Holnap farsang az oviban, Boglárka menyasszony lesz, naná, totál fel van dobva ettől a gondolattól:). Virág doktornéni lesz, majd készítek képeket.

Tegnap másfél órát nyomultunk kint a hóban, ami délután 4-re már csak latyak volt, hiába esett vagy 15cm hó, egyszerűen elolvadt, már megint. Ma már használhatatlan. Bogi még kint maradt a szomszédokkal, valamikor 7órakor tudtam beimádkozni:))).

Ma rakott kelkáposzta lesz, neki is állok. De nincs kedvem semmihez:)). Ez abból is látszik, h délelőtt itten írogatok a semmiről. 😀

De hogy értelmeset is írjak, írok pár Abigél dumát:

A legédesebb, hogy amikor a kádból ki akar jönni fürdéskor, akkor ezt kiabálja: “TITÁTÓÓÓÓ” (kiszállok)

Ha kérdezünk tőle vmit, rávágja zsigerből, h nem:).

Bogi=Bodi

Virág=ijág

Kávé=tádé

És szinte mindent mond már, időnként 2 szót már egymás után tesz, irtó édes.

No meg tegnap este és ma is szólt kaka előtt, hoztuk a bilit, majd addig szórakozott, ráült, felállt, gatya lehúz, gatya felhúz, hogy végül bilin ülve belekakált a nadrágjába:). És ugyanez most is. Ez valaminek az eleje… Kicsit korai, de olyan régóta mondja, h kaka, általában utána mondja, de tegnap előtte kiabálta, h “Kaka, piszi, kaka, piszi” hogy erre reagálni kellett egy bilivel:)

Bogiszáj:

Apa, lerajzollak téged!

Apa: Jó.

Bogi: De nem baj, hogy ilyen fejed lesz?

:DDD

Virág: megütöttem a csuklómat, aúúú.

Bogi: Melyik a csuklód?

Virág: Hát amelyikkel csuklok.

😀

Kissé kivagyok akadva, hétvégén lesz a Karolina bál, nekem ugye nem sok ilyen csini ruhám van, ilyenkor elpálya tesómhoz, félelmetes mennyiségű ruhája van, így én ott válogatok:)). De hogy mennyire elkeserítő a helyzet… Se elejem, se végem, se hosszam, borzasztó amorf dolgot látok a tükörben:((. Ezzel vmit kezdeni kell, itt a strandröpiszezon a nyakunkon…

És a tesóm, aki egy drága, azt mondja nekem mindig, hogy bármelyik ruháját nekem adja, gyakorlatilag ami nekem jól áll, azt nekem adja. Nem csak most, mindig:)

Annyira borzasztót álmodtam, Virág lezuhant a mélybe, nem részletezem, de kishíjján utána ugrottam, a család tartott vissza, fizikailag is és az eszemmel is. Nagyon megviselt, egész nap többször beugrott, szinte a sírásig felzaklat.

Ő a mi csodánk, szavakkal nem tudom kifejezni, mit jelent ő nekünk… Hogy itt van, hogy él, hogy boldog és kiegyensúlyozott, rá nem lehet haragudni, olyan jó gyerek, meg sem érdemeljük őt talán. Ott rejtőzik benne, a szemében látom a bölcsességet, a tudást, istenem, ha valaki valaha bántani merészeli, velem gyűlik meg a baja, de tudom,h nem szabad megvédenem mindentől, nem lesz könnyű ez sem.

Na, itt megdőlt a tudomány, egyszerűen nem tudom szavakba önteni, amit mondani, írni akarok, és örökül hagyni magamnak, és az ő számára is, hogy mikor ránézek, boldogságot érzek, és féltem őt, nehogy baja essék, jobban féltem, mint Bogit és Abigélt, pedig erre semmi okom.

Az az érzésem, sokmindent megtanultunk már tőle és általa… de ez még csak a kezdet volt, fog ő még bennünket tanítani, fogunk mi rácsodálkozni:)

Olyan büszkék vagyunk rá! Azért merek többes számban írni, mert tudom, h Apa ugyanígy, sőt, Anyu is:)

Azt nem tudom, ők szavakba tudják e foglalni…