Kiss családunk blogja

Édes kicsipici lány, megy a bölcsibe. Ezen a héten és a jövőhéten szokunk be. Édesdrága… Ma először hagytam ott 1 órára, fél óra után keresett, sírt is a drágám, majd mikor megérkeztem, amint meglátott, jött felém és ráborult a vállamra zokogni. Na, ott én is majdnem bőgtem. Ennyit a vagányságról, hogy milyen lazán elengedem én a kicsit… Úgy látszik, mégsem annyira könnyen:)

No, nincs para, minden úgy történik, ahogy történnie kell:).

Közben pedig indulgat az én itthoni életem is, körvonalazódik, mi is lesz velem, egyelőre nincs publikus része a terveim, amint lesz, megírom.

A nagyok símán vették az ovikezdést, ohh, pardon, ezt ők kikérik maguknak, már csak nagycsoportosoknak lehet őket nevezni:))). UUgyanis mindketten az iskola épületben lévő ovirészlegbe járnak, ahol a nagyobb csoportok helye van. Roppant büszkék magukra, élvezik is, Virágnak bejön az új csoport:).

Mondja a legkisebb rendbontó teli torokkal üvöltve, mikor is merészeltem felemelni a hangom, amiért a nedves popsitörlős doboz teljes tartalmát beledobálta a WC-be… És rászólok, mérgesen, felemelem a hangom, “ABIGÉL MIT CSINÁLTÁL? ” és erre kapom válaszul a fentit:

“ANYAAAAAA! (de az a hangsúly… kikéri magának, fel van háborodva) NEM CABAD KIABÁÁÁÁÁÁLNI !!!” avagy “JÉCCIESZ NE KIABÁJJJ A BIBIVEL!!!”

Behalunk tőle:))). Kész.

FOlyton becézgetjük.

Kicsipici… Bibi! Kicsipici vagy?

felháborodva: Nem vadot kicsipici.

Hát mi vagy?

Abidéj vadok. Kissz Abidéj Májia.

:))))

Virág és az egyszervolt az élet. Napi szinten beszélgetünk a vírusokról és baktériumokról, a sejtekről, édeseket kérdez. Csak  alegjobbak:

Virág köhög. utána:

“Anyaaa, amikor köhögünk, a sejtek mit csinálnak bennünk? “

“A sztafilokokkusz baktérium ellen antibiotikumot kell bevetni. “

Ma kérdezi: A medvénél melyik állat erősebb? Az elefánt? A dinoszaurusz?

mondom, Virág, a dínók már nem élnek.

Jah, tényleg, kihaltak. Amikor régesrégen becsapódott az a meteorit.

Ma lehorzsolta a lábát, mert a strandpapucsban rohangált kint (DEMIÉRT???) és 1-1 apró kicsi felületi sérülés lett, kb 5mm átmérőjűek. Virág nem bírja a fájdalmat és nem bírja, ha hegek vannak rajta. Fél órája üvöltött a kanapén, hogy jajjdefáj, jajjdefáj, már mindkettőnk ölében ült, vigasztaltuk, már volt “Ok, Virág, most már tényleg hagyd abba, ha nem figyelsz oda rá, észre sem veszed, menj fürödni!” , mikor megszólalt, még mindig sírva-hüppögve:

“ANYAAAAA!!! Mikor fogják meggyógyítani a vérlemezkék a bibimet? “

:DDDD

Köszönjük a köszöntéseket és a drukkokat, igen, kicsi Atita, – bár már nem így mondja a nevét, már szépen és büszkén ki tudja mondani becses nevét: “Kissz Abidéj Májia” 🙂  – ma 2 éves. Többször visszaemlékeztem a 2 évvel ezelőtt történtekre. Szép nap volt. Az első (egyetlen) olyan szülésem volt, amelyben nem voltak fájó pontok, gondtalan szülés volt, igazán, igazán boldog találkozás.

Emlékszem, a műtétre előkészítő szülésznő megjegyezte, hogy sosem fogja elfelejteni az arcom, mert még sosem látott nőt ennyire vigyorogni hasfelmetszés előtt. És tényleg. Boldog voltam, hogy végül magától megindult Abigél, másnap kivették volna felkészületlenül. Így ő akart jönni, aminek én nagyon örültem.

A műtőben volt 1-2 fázós-kellemetlen pillanat, vagy inkább hosszú percek, mikor is az EDÁ-t szúrta az anesztes doktornő, az egész napban nem volt másik olyan pont, mikor ne épp ott és úgy akartam volna lenni. Végtelen boldogságot éreztem:)

És most itt van, beszél, pelenkátlan, folyton eszik, és anyááás, már-már bosszantóan anyás:)). A mai nap már kiakasztott, többször megkértem, h váltson már Apára, mert nem akar mondani semmit, símán csak mellémvágtázik és belekezd egy idegszétzúzó “ANYAAAAAAAAAAA, ANYAAAAAAAA” oké, mit szeretnél kicsim? “ANYAAAAAAAAAAAAA, ANYAAAAAA” Semmit, csak mondogatni:))

Önálló, már amennyire egy két éves az lehet, nagyon bízom benne, hogy a bölcsis beszokás zökkenőmentes lesz, tapasztalatból IS tudom, hogy a beszokás főleg az anyán múlik, hogy el tudja e engedni kicsiny magzatát, avagy nem, én egyik nagyot sem tudtam, pedig nagyobbak voltak, na, most a kicsit símán el tudom engedni, sokkal inkább érzem most, h ez a dolgok rendje, mint amikor a nagyok oviba szoktak. Érdekes.

Rém érdeklődő kislány, sokat nyüzsög a nagyok körül, akiktől sokat tanul. Mindig visszakérdez:). Ha új szót hall, visszakérdez édesen:))

Ma ebéd után szólt, hogy pisilni kell, elvittem, út közben határozottan odabökte: “Én isz nem csicsizok, meszét nézek, jányokkal” Nem hülye, figyeeeel, ebéd közben megbeszéltük, h a nagyok mesézhetnek, míg a kicsi alszik:). Persze dirreldurral ment aludni, de neki még muszáj:)

Gyönyörű kislány ő is, naná, a többség szerint ő abszolút keverék, azaz Apja-anyja benne van, valszeg így van ez, mintha én is ezt látnám.

Nem tudunk betelni vele:). Annyira nagyon édes ez a kis szaros, h félelmetes. Ahogy beszél, amiket mond, amiket kérdez(!)… kész:)

Símán, megbízhatóan szobatiszta lett kis nadság, éjszakára és délutáni alváshoz kap még pelut, de du el fogom venni tőle, mert szépen felébred és szól (emiatt viszont kevesebbet alszik du, hát evvan).

Több színt szépen felismer, a “Józaszínt” azt szímán felismeri, de tudja a feketét, a sárgát, a pirosat, a kéket, szinte biztonsággal. Hát nem okos? 🙂

Szombaton pedig 2 éves lesz. Hihetetlen:)

A napjaink jól telnek, eltelnek, heti 3szor járunk úszni ugye, át Algyőre, ami nem kis program, de elvagyunk vele. Anyu múlt héten pénteken elvitte őket, de vitte Bibit is, hogy akkor már pancsolnak egyet, jó volt nekik:). Én kértem, HA nem muszáj, hadd maradjak ki a buliból, és hagyták, jóóóóvoltnekem, volt másfél órám, telefont néztem (volna) magamnak, aztán villamosoztam egyet, szoli, többsemkell:). Jah, de, az esti röplabda.

A csajok medencéznek, amikor lehet, jól elvagyunk most, tényleg.

Én minden este gyaloglok 1-1,5 órát, iramosan, szépen le lehet dolgozni vele a vacsit, úgy érzem, formában tart és irtó jól is esik. Nyáron. Majd ősszel kell találni vmi mozgásformát helyette. Az a gond, h úszni Szegeden csak messze lehet… Elég költséges a lányok úszatása is. Elég az.

A telefonom végleg megadta magát, mostmár tényleg kell vennem másikat:)). 1 szempont van, szééééép legyen, a többi nem érdekes:)). Azért kiszolgálta az idejét ez a kis tömegsamsung, főleg, h 1éve kimostam 60 fokon, 100perces programmal:D. Túlélő tipus:D