Kiss családunk blogja

5 napot töltöttünk ezen a csodás helyen egy fantasztikus szállodát találtunk, jó választásnak bizonyult hálisten.

http://www.sielok.hu/szallas/bellevue_maribor/

Mármint a szálooda, mert maga a síparadicsom… hááát… alacsonyan van, így a hóbiztossága alacsony, sajnos nekünk sem volt jó havunk, nappal olvadt, az olvadék pedig éjjel lefagyott. Hálisten 2 alkalommal esett egy kevéske friss hó, de dél utánra már ez is kásás volt. Így a hegy alsó szakaszain nem volt igazán élvezhető, azért elmanőverezgettünk, mikor sível, mikor boarddal:)

Ugyanis az idén vittünk boardot is, Béla csak deszkázott, ő soha életében nem köt fel sítalpakat a lábára, úgy megszerette:)

Aztán volt úgy, hogy esténként a szaunában pihengettünk, ahol is meglepetés fogadott minket, egy kedves szaunamester várt a bejáratnál és ajánlotta magát. Un. szaunaszeánszon vettünk részt, a gőzben paprikássóval kentük be a bőrünket, majd 45 perc pihenő következett a sötét, halk zenéjű pihenőszobában, sok mécseske égett, nagyon kellemes volt…

Majd a finn szaunában kböző aromákat tett a kövekre, közben legyezgetett minket.. majd mézzel kellett bekennünk magunkat, és ezzel a testünkön kimentünk a hóba, mezítláb… Háááát:). Csodavolt.

Majd tus és ismét pihenő…

A mézest megismételtük még egyszer. Így érdemes élni:)))

2szer voltam kint esti síelni, bár boardozni tanulni nem volt sikeres, eleve olvadt a hó, nem is láttam, fáradt is voltam, az az este úgy ért véget, h kiestem a francia felvonóból, sírva odavágtam a dseszkát, sznóóóbordozzon, akinek 3 anyja van:D

Azért adtam még 1napot a dolognak és nem bántam meg:). Végül le tudok jönni piros pályán is vele, meg tudok állni, szóval mondhatni tudok sznóbordozni, igaz inkább csak sarokélen, a lábujjélre nem éreztem rá…

három napot síeltem, az az enyém igazán:)

A sznóborddal sikerült esnem egy szépet, megakadt a lábujjtámaszos élem előre, azaz előre, a völgy felé sikerült  a hóba harapni, illetve fejelni, egy meredekebb szakaszon… ISten áldja a sisakot, rendesen be… a fejem:((. Utána fájt még, majd este viszontláttam a vacsit, szal vmi nem volt kerek.. Másnap később is mentem ki síelni, a nap egy részében pihengettem… De bepótoltam az esti síeléssel:)

A gyerekek rettentően hiányoztak már a 4. 5. napon.. Anyu volt velük, és le a kalappal, mert símán, zökkenőmentesen oldotta meg a csibékkel az egészet, és élvezte végig, nem is fáradt el különösebben… Annyira szeretem, olyan jó, hogy így sikerült ez, olyan megnyugtató volt, h tudtam, mindenki jól érzi magát. Különösebben nem is hiányoltak minket:). Kedden mentünk és szombaton jöttünk, szóval rekord 5 napot töltöttünk a lányok nélkül. Sok volt:). Asszem a 4 nap legközelebb elég lesz…

A munkahelyem, mely igen lefoglal a minden más mellett (röplabdaversenyen is voltam, majd arról is beszámolok) , céges karácsonyi buli volt tegnap este.

Kis csapatommal, – akiket amúgy nagyon megszerettem – készítettünk a vezetőségnek és a többi kollégának 2 dalt, csasztuska jelleggel. Igen jól sikerült:). A 2 dalból kiderül, mivel foglalkozik a cég és az is, hogy a mi kirendeltségünk mivel foglalkozik.

A bulit én szerveztem, 1 bakitól eltekintve minden remekül sikerült…

Képek később (…) , egyelőre egy vicces videó:)

http://www.youtube.com/watch?v=W1ZkD2ijNK4

Mégkisebb gond:).

Persze, nincsenek nagy gyerekeim még, most épp a legmegfelelőbb korban vannak ahhoz, hogy ezt érezzem, márminthogy annyira jóóó már, hogy mind ekkorák, kezelhető korban vannak. Hiszen mind képesek ellátni a maguk körüli alapfunkciókat, ti mindenki önnálóan WCzik,* mind önállóan esznek… nincsenek már műanyag evőeszközök és tányérok, tálkák, mindenki rendes étkészlettel eszik… Nincs már etetőszék, sőt, segítenek a nagyok teríteni, és csodásan elvannak, a szomszéd gyerekekkel ki-bejárnak, épp csak azt mondják meg mindig , hol vannak.. Mindenkinek megvan, kivel játszik, ki a legjobb barát, néha itt van 4, máskor egyse, néha itt van 6 gyerek is, és ez se a régi már, amikor ez néhanapján terhes volt, hiszen most ha itt is vannak, jól elvannak, hiszen megnőttek, értelmesek, okosakjókészszépek.. és ebben semmi túlzás nincs!

Ha valaki ezt így nekem 2-3éve megígéri, aláírom abban a minutumban.

És csodás volt az a 7 év itthon, remek volt a maga kis beszűkültségével, amikor azt hittem, múlik azon bármi is, hogy egyszer, vagy kétszer levegőzik egy nap a gyerek, és görcsösen, megfelelésből, magam megerőszakolásával csináltam az általam helyesnek hitt dolgot, jó ezt magam mögött tudni… Jó volt ezt levetkőzni.

Már símán és lelkiismeretfurdalás nélkül alszunk hétvégén sokáig Bélával, gyerekek kapcsolnak mesét maguknak, találnak ennivalót is:))))). Néha megjelennek, de alapvetően hagynak minket aludni. Eztismegértük:))))

Tegnap egész nap strandoltunk. Nagyon jó volt. Símán megy könnyedén, nincs benne komoly logisztika, kitholaltatunk, mikor eszik, vinni a pépet, holszoptassak:))))). ezek mind megoldódtak:))

Abigél hihetetlen ütemben fejlődik, minden téren, pl éjjel egyszerűen elhagyta a pelenkát, ezt is magától, mondta, nem kell már, hittünk neki (vagy legalábbis hagytuk megpróbálni) és nem pisilt be. Nem pisil be… Ennek 2 hete. Másképp működik, mint a lányok, mert a lányok mai napig kijönnek éjjel 1-2szer pisilni, a kicsi bírja reggelig, jobb géneket kapott, úgy tűnik.

Félelmetes szövege van:))))) Imádnivaló beszédhibákkal adja elő nagyon komolyan az általában rendkívül határozott mondandóját.

Bogi tud fejen állni:))). Megtanult. Magától:). És ugrálókötelezni is. Meg ugye szaltózni… Vinnünk kell tornázni majd. Emellett nagyon okos, bár most leállt a betű-számokat érintő heves érdeklődés.. Vág az esze, annyi látszik.

Virág nem királylány:). Hol bakugan, hol pókember, hol mittoménmi:)))))))))). Fiús érdeklődésű, be kellett szereznünk bakugant pl, hiszen erre vágyott, most mit csináljak. Ha lehet választani, ő midig kéket választ, sosem rózsaszínt pl. Kékakedvencszíne:))). Folyton természettudományos könyvekből kéri, h olvassunk, a természetcsatornákat bármeddig szívesen nézi.

Béla jól van. Munkával minden rendben…  Röplabdázik és pókerezik, mindkettőt nagyon ügyesen:)))

Angi (én) is remekül van. Az iroda, amelyet 3 hete lendítettünk be, működik, nagyon szép eredményeket hozunk így kezdetnek, amitől mindenki nagyon boldog. A kis csapatom szépen összeállt, 4en dolgoznak, teszik ezt jókedvűen és szívesen… Húzzuk egymást, igyekszünk húzni egymást, szerencsére jól működik.

Én is röpizek természetesen, vegyes párosban játszom, sokat fejlődtem az utóbbi időben, tényleg látványos, így gondolkodom azon is, h elinduljunk egy versenyen esetleg… majd meglátjuk:)

Hát ennyi kivonatosan, összefoglalva:))))

*Bélával egyik éjjel ünnepélyes keretek között utolsó pelenkaégetés szeánszot tartottunk:DD

Élünk és virulunk, úgy döntöttem, ezt a posztot nem kezdem magyarázkodással, miért is nem írok, már leírtam párszor:(. Ez már ilyen, néha írok, amúgy meg napi szinten mostanában biztos nem. Az egész online életem átalakult, kevés szörfölés, sok hasznosság, hát ilyen ez a felnőtt élet, kérem:)

Elküldtek a Generalitól. Amit nagyon szomorúan konstatáltam, hiszen imádtam a munkám. Ami probléma volt, 2 hónappal ezelőtt a főnököm felajánlott egy kis pozícióváltást, ami több mobilitással, több pénzzel járt volna, és nem mertem belevágni, féltem, hogy a gyerekek innák meg a levét… Később rájöttem, a mobilitásból fakadó rugalmasság miatt talán még hasznunkra is vált volna, de mire ezt jeleztem, már késő volt…Nem tudtam, hogy a másik pozíció feltétlen az enyémmel együtt mozog, reméltem, hogy lemehetek részmunkaidőbe a saját munkámmal, de erre ilyenformán már nem nyílt mód.

Így nagy szomorúan, de eljöttem. Ami nagyon jó, hogy tulajdonképpen örömmel gondolok vissza az elmúlt fél évre. Minimális segítséget kaptam a  munkához, azt sem tudtam, eszikvagyisszák a cascot, a gfb-t, mégis, szépen megtanultam mindent, ami a munkához kellett. Igen sokrétű feladatkör volt, és nagyon szépen sikerült belerázódnom, rendszereket dolgoztam ki a nyilvántartásokra, sosem volt még ebben gyakorlatom, de már minden excel táblában volt:))).

A munkám ellen nem volt kifogás (de nem is lehetett), a csapatba is sikerült beilleszkednem, ám könnyes búcsút vettünk… Kaptam még a végén plusz pénzt is, “a munkám elismeréséül”, ami azért nagyon jól esett… A munka pusztán irodai része amúgy nemsokára már nem jelentett volna kihívást. Már kifejezetten hívtam volna vmit hozzá én magam, mert a nagyon rutin dolgokat nem sokáig bírom… Ez a munka isteni volt arra, hogy visszarázódjak, gyakorlatot szerezzek, tanuljak, 1 percét sem bánom:). Elég jól is kerestem, minden szempontból hasznunkra vált.

Piszok szerencse, hogy ismét nem kellett álláshirdetéseket böngésznek, csak szóltam 1-2 embernek, hogy hahóvagyok, szeretnék dolgozni és kaptam is rögtön 2 ajánlatot. Az egyiket elvállaltam, most ennek zajlanak az előkészületei. Az új munkahelyem: http://www.uniokht.hu/

Itt leszek irodavezető. Egy call centert hozunk létre Szegeden,  közép- és nagyvállalatokat hívunk telefonon. Most válogatok és keresem a helyet. Ami elég közel van az ovihoz:))))))

Jövök még egy balettbemutató beszámolóval, ballagás beszámolóval, stb…