Kiss családunk blogja

A karolinában a Mikulás ünnepség zárt, nem lehet bemenni, és nincs karácsonyfás ünnepség sem, hanem minden decemberben egy “adventi készülődés” című rendezvény keretében ünnepel az ovi a családokkal együtt. Gondolnak szerencsére a több gyerekesekre, és a műsorokat negyed órás közönként kezdték, ám sajnos így sem tudtunk mindenhol ott lenni. A szívem erősen belesajdul ebbe most is, ugyanis Virág már szinte sírva vár minket a saját csoportjába, de mi akkor még Boginál voltunk. És ilyenkor mindig elképzelem, hogy szegény esetleg azt hitte, hogy az ő anyukája-apukája nem lesz ott… Aztán keresztmami odaért és mondta neki, h Bogi csoportjában vagyunk. (már tudom, h előtte Virágot ki kellett volna hozni a csoportjából és Bogit együtt végignézni, de nem akartam kavarni. Pedig néha kell kavarni:) )

Mikor odaértem és Bogacs meglátott, majdnem elsírta magát, majd mikor nekem a terembe kellett volna mennem, neki pedig a pajtikkal maradni, akkor el is sírta magát a kincsem. Annyira tudtam, h az én két lányom megilletődve fogja végigcsinálni ezt a délutánt, mert minden új helyzetet meg kell tanulni megélni, és ők még kicsik ehhez. No meg nagyon szűkösek a termek ennyi emberhez…

Először Bogi csoportjában voltunk, ez a műsor 4kor kezdődött, így oda úgy esett be Apa, én hamarabb odamentem. Kicsi minicsoportosok nagyon édik voltak, elmondtak körbe állva 3 dalocskát is, szép volt.

A kis gyönyörűnk végig megilletődve pislogott felénk, de édesen mondta a dalokat:). Annyira édes pillantásokat kaptunk ettől a legtöbbször nagyon magabiztosnak látszó kis hölgytől:))

(Az Ég a gyertya ég című klasszikusnak több versszaka is van ám, csak nem ismerjük, én legalábbis nem ismertem eddig, pedig mind aranyos. A további versszakok így hangzanak: Ég a gyertya ég, fusson a sötét, szívünkből a rosszaság is kiiramodjék. Ég a gyertya ég, el ne aludjék, a szívünkből a szeretet ki ne aludjék. )

Majd kapott mindenki egy karton karácsonyfát, amire ragaszgattunk csillagokat, csillámokat és a végén egy szalvétatartó lett belőle. Anyukák és gyerekek együtt készítették.

Azt gondolom, hogy Boginak kicsit “sok” az ovi. Sok időt tölt bent, így majd ezen valahogy fogunk változtatni. Újabban mondja, h nem akar menni, aztán megy és tele élménnyel jön haza, de valami érzem, hogy nem kerek. Van rá tippem, hogy mi a gond. Van egy kis barátnője év eleje óta és eléggé össze vannak nőve. De nincs a kislány jó hatással Bogacsra, nagyon erős egyéniség lehet a kislány, mintha Bogi tűzönvízen át követné, miközben rendszeresen megharapja, megüti a kislány Bogit. És azt hiszem, hogy nem “engedi” mással barátkozni Bogit, de ez egyelőre csak anyai megérzés, fogok erről kérdezni az óvónéniktől.

Aztán átmentünk Virágék csoportjába, ahol Virág megszeppenve várt már minket a tömeg közepén. Menekült volna szíve szerint, azt láttam. Nem nagyon bírja a sok embert…

Aztán szépen tette a dolgát, beállt a többiek közé, a kicsik széken ültek, a nagyok mögéjük álltak (Ő vegyes csoportba jár, 3-6 évesek vannak náluk, nagycsoportosok nincsenek) .

A Toti meglepően viselkedett, mert hangosan harsogott minden dalt, ő, aki ugye otthon soha:))). Azt hittük, h ő nem is tudja ezeket, dehogynem, nagyon is tudja, csak nem ér rá:)). Szóval szőke hercegünk magabiztosan feszített a kicsik között (ahonnan eléggé kilógott a férfi a nagyságával:D) , és magabiztosan viselkedett, eléggé otthon érezte magát:D.

Majd Virág kiállt szerepelni középre. A “főszereplő” kislány kultusz-személy nálunk, Ő Gyöngyvér. Gy. után megy Virág, ő is egy erős személyiség, egy cserfes aranyos kislány, Virág pedig imádja:)). Általában róla mesél, no meg a felső képen mellette álló nagyfiúkról, akikkel néha focizni szokott:))

A műsor nagyon megindító volt. Én úgy igazán meghatódtam, mert valóban szívhez szóló volt. Az első részben karácsonyi dalokat énekeltek, és egy kis műsor is volt, a kicsik csengőt rázhattak éneklés közben, a nagyok pedig néhányan hangszert kaptak. Virág üthette a ritmust:

Zsoltibácsi, aki Ákoska apukája és régi szomszédunk, no meg az iskolában tanító, egyszemélyes zenekart alakítva gitározott és szintetizátorozott kíséretnek. Zsoltibácsi szerint Virágnak nagyon jó a ritmusérzéke, tény, h nagyon muzikális.

Mi pedig néztük meghatódva őket, a kicsik csengettyűztek, nagyon kézi hangszerekkel ütötték a ritmust, Zsoltibácsi adta az alapot, majd lekapcsolták a villanyt és 3 dal úgy hangzott el, hogy csak gyertyafény volt a teremben. És gyermekénekhang. Csodás volt. Szem nem maradt szárazon:)

Én pedig úgy alaposan meghatódtam itten, mert egyrészt annyira hangulatos volt, másrészt ilyenkor óhatatlanul eszembe jut a kezdésünk, lepereg az utóbbi 5 év a szemem előtt, a kislány, akiről álmaink voltak, hogy majd oviba fog járni és egészséges lesz. És a beteljesült álmunk válik valóra, amikor ő ütheti a ritmust, mert ügyes, de csak ha a közösség tagjaként teszi a dolgát, beilleszkedett és szeretik és ő is szereti a társait, az már bőven elég a boldogságunkhoz. És én ezért sírtam ott, mérhetetlen boldogságot éreztem 2 kisebb lányom az ölemben, Virág pedig a csoportjával…Szép volt:). Az ilyen pillanatokért érdemes élni és gyerekeket szülni.

Ám tegnap vastagon éreztem a nagycsalád hátrányait, hogy nem tudtam egyik lányra sem igazán koncentrálni, hogy Bogi csoportját hamar ott kellett hagynunk, Virág mégis bántott volt, mert méghamarabbra várt, szóval bármennyire is jót szerettem volna kettőjüknek, sehogy sem tudott ez jól alakulni:(. És ilyen sokszor előfordul, például egyik lány sem tud elmélyülten játszani a játékokkal, mert nem tudnak belemélyülni egyetlen játékba sem, hiszen mindent együtt csinálnak. No amennyire ez hátrány, annál jobban előny persze:)), csak néha nehéz lavírozni. Szeretném mindhármuknak megadni, ami jár nekik, magamból leginkább, a többi nem is érdekes.

Idén is maradtunk hagyományainknál, Sógi volt a Mikulás természetesen. Már sok-sok éve így van ez. A nagyok már beavatottak, nekik az a buli benne, hogy ők öltöztetik az apjukat. A kicsik pedig áhitattal figyelik és teszik, amit kér. Szeretik az öreget és ez olyan aranyos:). Nem félnek tőle egyáltalán.

Mint általában, a Mikulás idén sem az ajtón jött be:))

Majd bekísérték a gyerekek az öreget:

Ezután leültették és eléültek sorban a kiscsirkék. Milla és Hanna is szívesen eljátszák még, ők is énekelnek neki. Milla furulyázott is, lekottázta délután a Kiskarácsonyt és ugyan nem hibátlanul, de a szoprán furulyáján eljátszotta. Majd egymást licitálva jelentkeztek, h előadják prudukciójukat. Mindenki szépen énekelt, kivéve a fiunkat, aki ugye nem tanul meg ilyeneket (no tudja ám mindet, ez időnként kiderül, csak épp nem vesztegeti drága idejét, h előadja otthon). No de, nagy meglepetés volt a Mikulásnak, h Toti megtanult egy hosszúúú vonatos verset egy leporelló könyvből. Naná, csak meg kell találni a megfelelő érdeklődési kört és máris megy a verselés:)).

Mindenki az ölébe ült, ahol az öreg tartott egy kis eligazítást… Hogy pl Bogi nem hisztizzen, hogy a Virág aludjon az oviban, hogy a Hanna ne legyen büszke rá, ha rossz eredménye lesz a suliban. (mert a kis szaros tök jól tanul, de ha olyanja van, akkor hanyag, így lett, hogy az írás felmérője hemzsegett a hibától, amit apjának hazafelé röhögve, hencegve mesélt el, majd hozzátette: “Anya ki fog nyírni” :DDD. Szóval van önbizalom…….. )

Totó megkapta a Mikulástól a hőn áhított 2arcó Thomast barátját, majd amint kibontotta, a benne lévő miniprosin rögtön hevesen mutogatta a Mikulásnak, hogy milyet hozzon még neki:))). Haláli volt. Bírom, amikor a gyerekek és úgy veszem észre, h főleg a fiúk, így bele tudnak mélyülni a játékba. Nálunk a lányokra sajna ez egyáltalán nem jellemző. No lehet, h ez azért van, mert ketten vannak és igazán elmélyülni esélyük sem volt soha…

Elmélyülten játszott mindenki a földön, Virág és Bogi sapkát, könyvet kaptak, Hanna sminkkészletet (wow:D) , Toti Thomas könyvet a vonaton kívül, Polla mágneses rajzolót, amit alig lehetett elszedni a többiektől, Millára rá kellett szólni, h adja vissza a hugának:DDD. És mindenki csak 1 csokimikulást kapott, amit meg is ehettek, így nem a csokitöméssel voltak elfoglalva. Bélát Milla tanította furulyázni, egy kis duettet sikerült is összehozniuk:). Tata pedig elénekelte nekünk az Unokák című dalt, amit megtanult még nyáron és többször elénekelte már nekünk, nagyon szép, majd egyszer levideózom:)

Nagyon jó kis este volt:).Tesó készített melegszendót, én kuglófot sütöttem. Már nem szokott kaja maradni, bármit és bármennyit készítünk, szegény Mamáék mire odaértek, már majdnem minden elfogyott:DDD. Vagyunk egy páran, he:)

Másnap eljött Mami, hozta, amit hozzá vitt a Mikulás. Eljött vele Laura is, nagyon hancúroztak a csajok. Apa vetített nekik.

Ma Bélatatáék jöttek el, így mostmár annyira sok a csoki és édesség itthon, h elrakom nagyrészét. Bár ezalatt a 2 nap alatt nem csináltunk ügyet belőle, ehettek sokat.

Holnap ismét útra kelek a 2 nagylányommal délelőtt, megcélozzuk a pijjacot, vasárnap lesznek vendégeink, veszünk eztazt, azután megint könyvesboltozunk egyet. Jó lesz:)

7főn volt Virág névnapja:)). Vittünk sütit az ovikába, sütöttem egy egyszerű mogyoróvajas sütit, mindmegettén találtam, mert nem volt itthon semmim:D. Nagyon büszke volt a csaj, Mamáék eljöttek este, hoztak 1 szárnyas pónit, na meg a szemüveget tőlük kapta a csaj, szép, nagylányos keret. Szárnyas póni azóta sem lettkibontva, erről ennyit. Teljesen felesleges játékot kapniuk, valszeg visszaviszem majd a boltba és veszünk helyette könyvet, kifestőt, foglalkoztatót, kirakót, ezekkel játszunk ui. Este ragulevest főztem és csúsztatott palacsintát:

Másnap volt az én szülinapom, 28 éves lettem. Jajj:). Nemsokára 30. Tulajdonképpen annyira nem izgi, mivel az átlag 30 éven felüliek életét élem, mint 3 gyerekes. A barátnőim is mind idősebbek nálam 2-3-néhány évvel. Azért remélem nem öregszem majd hozzá az életvitelünkhöz, vagy mi:). Csak ezért nem szeretnék majd még 1et szülni, h fiatalok maradjunk:))). Röpire nem jutottam el a héten, mert apának kellett menni a verseny miatt. Mamiék leptek meg a szülinapomon egy ISTENI csokitortával, jót játszottak a lányokkal, sokat beszélgettünk, szép este volt… Apától 2 felsőt kaptam, jó fej, mert honnan a túróból tudta, h ingszerű blúzokra vágyom, ui a meglévők nem jönnek rám (mondhatnám, h csak mellben nem jók, de sajna hasban is passzentos:/ ), túrt nekem 2 ilyet:). És tök mind1, h turka, vagy nem turka, a 2 naggyal ment el ovi után és ez olyan hősies dolog, a nagyokkal vásárolni menni, pedig neki jobban is megy, mint nekem:))). Mikor ezt vették, hazafelé végig azt mondta a csajoknak a kocsiban, h ez titok és meglepetés, és nem áruljuk el anyának. Drága Bogim, még az ajtót sem nyitottuk ki az üvegen keresztül kiabálta nagy boldogan, h ” Anyaaaa, vettünk neked virágos ruhááááát!!!” És apa szólt, h “Bogiiii, egész úton arról beszéltem, h mi az a titok” és a Bogi úgy elszontyolodott, h a szívem szakadt meg érte, majdnem sírt is. Sokszor meg kellett beszélnünk, h Béla nem haragszik és tudjuk, h szeretetből árulta el, mert örömet akart nekem okozni. Olyan édes, h megérti az ilyen összefüggéseket is. MOndanom sem kell, h jó a blúzok mérete………..

Még szeptemberben megbeszéltük, h Mama szülinapját megüljük a John bullban csak mi lányok, ahogy az anyák napját szoktuk. Mamával kicsit nehezebb időpontot egyeztetni, mint a Miniszterelnökkel (bár nem örülne, h hozzá hasonlítom:D ), így most november legvégén sikerült abszolválnunk a dolgot:DDD

A tesómtól kaptam egy klassz pizzasütőlapot, és egy gyönyörű padlizsánlegyezőt, ami nekem nagy kedvenc kajcsim, csak a család itten nem eszi. Mamiéknak is nagyon ízlett, Béla meg sem kóstolja://

7vége: Lazulok, magamra kell erőltetnem a dolgot, de nem lehet rám panasz, igyekszem:). Szombat délelőtt hagytuk apát dolgozni, a 2 naggyal elmentünk bevásárolni a Lidl-be, azután Mamához a boltba, majd a Libri-be. Innentől állandó program lesz a könyvesboltozás, mert nagyon élvezik a lányok. Virág különösen szívesen lapozgat, és baromira érdeklik a betűk, nézegeti őket, és kiolvassa belőle, amit odagondol:). Így szokott mesélni este Boginak. Bibi aludt egy nagyot, így apa nyugton tudott haladni.

Azt mondjuk nem értem, hogy minek pónis, verdás, okádék rózsaszín hercegnős zenélős, kirakós, stb.. könyveket csinálni, ezeket megnézik DVD-n úgy is… No nyilván komoly kereslet van rá, a csajok feje is bírná ezeket, de olyan drágák a könyvek, könyvből olyat fog hozni a Mikulás és a Jézuska, ami nekem is tetszik:)). A meseDVD-ket nem vagyok kénytelen velük nézni, de a könyvet muszáj, h én (mi) is élvezzük, különben ritkán nyitnánk ki, magunkat ismerve. A diázás is ezért ennyire népszerű nálunk, mert mi felnőttek is csípjük. Viszont örömmel konstatálhatom, h hét közben a lányok egyáltalán nem néznek mesét, most hétvégén ajánlgattam, h mesézhetnek, de nem vitték túlzásba, egész leszoktak róla:). Ez is Virágot érintette jobban, ő volt rákattanva a mesékre nagyon.

Miután hazaértünk, apával megfőztük az ebédet, amit a csajok rendeltek reggel, “szószos levest, amiben van meggy”, ez a meggyszósz:))). Apa isteni krumplipürét gyártott hozzá, én még előtte 2 nappal legyúrtam csomó fasírtot, amit mindig csak frissen sütöttünk ki, most pedig még reggel bedobtam a sütőbe, egyben sült meg. Ebéd után lazítás, kirakóztunk, udvaron labdáztunk, meséztünk, diáztunk, együtt voltunk. Még a nap is kisütött. Később felszereltem kintre a kültéri izzókat, vhol mondjuk kellett Béla segítsége, mert kicsi vagyok:D, többnyire azért elboldogultam. Szépen világít a házunk:). Sokat üvegfestettem is, nagyon sok az ablakunk, így úgy döntöttem,festek egy csomót és jövőre is ezeket tesszük majd ki, meg ameddig bírják elteszem majd őket. Nagyon kikapcsol, pedig nem vagyok sajna ilyen pepecselős fajta. Bár itt ugye hamar van sikerélmény és nem kell precíznek lenni. Most leveszem a tavaszit, de még előtte lefényképezem, mert nagyon szép volt… megpróbálom ezeket is eltenni.

Vasárnap apa reggel elhúzott Békéscsabára, röpiverseny volt. Ugye az ő csapatuk abszolút amatőr, összeverbuválódott bagázs, de viszi őket a szívük:D. Nagyon büszke vagyok rájuk, mert 8 induló csapatból az ötödikek lettek, ami nagyon nagy dolog! Majd tesz fel képet a zember. Délelőtt ismét csak nyugiztunk a csajokkal négyesben, majd apu délben eljött értünk és náluk ebédeltünk, anyus főzött ebédet. Aztán csajok játszottak a Mamával, előszedtünk régi könyveinket, apu Kenya könyvét, az én régi Gerald Durell könyvem, Virág nagyon sokáig forgatta és tele volt kérdéssel.

Aztán 4re elmentünk a Dómba a koszorú szentelő misére, Bibi végig ébren hallgatta, apuval felváltva fogtuk a csajt. A nagyok pedig itt is szépen viselkedtek, olyan nagyok már… Milla az iskolai énekkarban énekelt, láttuk őt is:).Virág óvónénijeivel és a dajkanénikkel is összefutottunk. A Dóm téri vásár meghatóan csodás… Volt szalmalabirintus, pónilovak, ember nagyságú betlehem és csomó minden, amit nem néztünk meg, de pótolni fogjuk.

Utánunk fél órával apa is itthon volt, nem kellett egyedül lezavarnom az esti rutint. Cserébe sütöttem neki pizzát, hehe.

Múlt hétvégén csajokkal kakaóscsigét gyártottunk:))

Apa és a szélsők:D

Abigél: továbbra is hihehetetlen szerelem ez a kislány mindenkinek:). Gyönyörű, csupamosoly szopigép:). Ő sem egy hízóbajnok, mint anno Bogi, de a heti 150ek átlagban megvannak. Vicces, mert az első hónapban behozta a kettőjük között lévő 400grammos születési súlykülönbséget, majd onnantól grammra pontosan együtt híznak, 3 hósan mindkettő kerek 6kiló volt:). Jó sokáig átaludta az éjszakát, majd kelt 5körül, most napok óta kel már 2 körül és éhes, kell neki enni adni. Szóval most tanácstalan vagyok, mert Boginál dettó így volt, szépen el is romlottunk, 1 évesen még 5ször szopott éjszaka… Ezt most nem akarom, így az pl egész biztos, h Ebinél nem várom ki majd a 6 hót, mert Bogi akkor lendült nagyot a hízásban, amikor már mást is kapott, ő biz már éhes volt. Szóval egyértelmű, ha az esti szopi, ami rendszerint egy maratoni 1 órás összebújás, az már neki nem elég. A naponta összegyűlő tejet eddig lefagyasztottam és elosztogattam más babáknak. Lehet, h este oda kellene adnom pohárban Bibinek? Nem hiszek már a kőbe vésett elvekben, és a leghősebb anya címre sem pályázok:), viszont a családi nyugalom, béke feltétele, hogy ne boruljon az éjszakánk. Főleg, h Bogi már 1-2 körül az ágyunkban van, ahonnan nem is tervezem kiebrudalni, mert szükségünk van az összebújásra, olyan sokat van oviban. Szóval éjjel technikai gondok is vannak, sokszor akkor kell tárgyalásokat foyltatunk, mert ő Abigél és közém akar bújni, csak úgy nehéz szoptatni:DDD

Amúgy pedig az utóbbi napokban összesen 3szor hasról hátra fordult, nagyon ügyes 3,5 hós nagylány, a nagyok sosem forogtak, úgy látszik Ebi ebben más lesz:). Napközben már játszószőnyegen nyomul, sokat van ébren, és kiabál, sikít, dumál, hogy figyeljünk rá:))). Kint nem igazán szeret lenni, mi mind fázósak vagyunk, ő sem lesz kivétel úgy tűnik:). Azért minden nap igyekszem kicsit kitenni babakocsiban, de nem repes, ritkán alszik el már odakint.

Emmával, az unokatesómmal:

Bogi félelmetes nagy franc, áá, tiszta én mindenben, hangulata mint a széljárás, egyik végletből a másikba, visít és toporzékol, ha valami nem tetszik és társaságban provokál (ezt én is csináltam a szüleimmel, még nagyobb koromban is, hááány kínos helyzetvolt :D). Például nyujtogatja rám a nyelvét, ilyesmi:)). Kis szaros. Amikor leteszem elé az ennivalót, rögtön rávágja megjátszós hangon, h “Én ezt nem szeretem” , aztán van, h tényleg nem hajlandó megkóstolni sem. Így hülye anyja, aki én volnék szépen új szokást vezetett be, mert úgyis ráér, eteti a 3évest, aki ezt már 1 évesen sem hagyta. Bogi 1 évesen kézzel-kanállal ahogy esett úgy evett, de nem engedte, h bárki lapátoljon neki. Na most bírja a feje, hogy csak tátogni kell:D. Én meg egy hülye vagyok és félek, nehogy étlen menjen aludni, inkább etetem:D. Oviban dettó, mesélte óvónéni is.

Cumirólszósem esik, néha elmesélik másoknak, h ők már nem cumiznak. Abigélé egy másik kategória, eszükbe nem jut ellopni, bekapni, bármi, az Abigélé. Érdekes, h milyen különbséget tesznek. Tulképp 2 nap alatt túlvoltunk rajta. A kicsinek szívesen odaadják, ha sír és szórakoztatják is, szeretgetik, a kicsi feje meg bírja, h 4től körülötte forog a világ és mindenki kedvét lesi:)

Virág egyre nagylányosabb. Nála nem érzékelem, h több figyelemre szorulna a kicsi, vagy az ovi miatt. Új szórakozása, de ÁLLANDÓAN, hogy labdázik. (örülünk neki nagyon apával, titkon reméljük, h röpizni fognak:) ) Még be sem jöttek, már keresi a labdát és támad le engem, Bélát, Bogit, h valaki focizzon vele. Megengedtük a folyosón a focizást, meg a szobájukban, tanul pattogtatni is, de még nem nagyon megy, ebben Bogi mintha ügyesebb lenne (anyja lánya:D ). Viszont a labdát bal lábbal rugja Virág és nagyon ügyesen!! Mi lehet az oka? Amúgy jobb kezes, Bogi tűnik most már egész biztosan bal kezesnek. Virág számtalan dalt és mondókát tud. Hosszúakat, rövideket, naponta hoz haza újat,én már nem tudom őket megtanulni, így ha elakad, akkor nem tudok segíteni, meg kell gugliznom:). Édes, mert szerzőt is mindig mond, vers címe, szerző, majd elmondja. Hihetetlen jól memorizál, persze ebben a korban ez normális.

Továbbra is családi puzzle őrület van, a csajok nagy biztonsággal rakják már ki az 50-60 db-os kirakókat egyedül is. Az aprókat is. Kaptunk egy csomót ajándékba, jókat, húú, de örültem mindnek. És ezt én is nagyon szívesen játszom. Bár érdekes, sokszor gyorsabban rakják, mint én és egész más szisztémával. Pl nem nézik a képet és nem a keretet rakják először, hanem képrészleteket raknak össze, majd illesztik képpé az egészet.

Apa: Szombaton buliztunk egy jót, a Gringoosban ( www.gringos.hu ) megünnepelvén az őt ért elismerést. Mint megtudtuk, szakmai zsűri döntött, nagyon komoly elbírálás volt. Béla azért külön büszke erre az oldalra, mert teljesen egyedül csinálta, folyamatosan fejlesztenie kell, kellett, nagyon nagy projekt. Teljesen ciki, hogy (egyelőre) a munkahelye semmilyen módon nem jutalmazta, még csak egy pezsgő sem durrant, nemhogy bármilyen anyagi juttatás. Ez kicsit demotiválja, mondjuk nem csodálom:(. De kárpótolja, h az ismerősök, barátok, család, mindenki nagyon gratulált és még aznap befutott egy megrendelés a céghez már az elismerésnek köszönhetően.

A buli király volt, rég jöttünk össze így és ennyien. Jót dumáltunk, muszáj lenne rendszert csinálni belőle:).

Béla még szülinapjára egy hiperszuper elektromos grillsütőt kapott Gáboréktól, amit vasárnap gyorsan fel is avattunk.

Én szokásos szülés utáni kissé megrogyottság, önbizalomhiány, oda a jó fej terhes énem sajna… Kicsi vagyok és jelentéktelen, hogy idézzek a Jégkorszakból:))). Miből is idézhetnék, ha nem egy meséből, a filmeken elalszom, színházba pedig bajosan jutnék el:D. Jah és kövér is vagyok. No nem vagyok kiburolva szerencsére, illetve néhány naponta bőgök egy sort, és Béla kapja belőlem a javát, aztán ilyenkor helyrepofoz és megint rendbejövök. Majdcsak rendeződnek már a hormonjaim, vicces, ahogy tiszta fejjel látom kívülről a megborult magamat, kellő kritikával, iróniával, hát… ez is én vagyok.