Szülinapi buli 2. A szomszéd gyerekekkel:)
Családi blog Nincs hozzászólás »Nagyon szépen köszönjük mindenkinek a sok-sok köszöntést:))). Persze a 3 tesó: Virág, Boglárka és Antalka voltak az oviban, Antika ugye unokatesó:), bocsánat, h nem volt egyértelmű.
Lesz még két buli, család és még 1 baráti társasággal. Most a szomszéd gyerekekkel volt zsúr, ami igen jól sikerült, bármennyire is tartottam attól, hogy bent nehéz lefoglalni, összerázni 10 3-6éves gyereket… De síma ügy volt. Nem is vállaltam túl magam, nem szerveztük komolyra, inkább egyszerűre, hogy közben tudjunk foglalkozni a gyerekekkel. Még előtte este feldíszítettük a lakást, ahogy az dukál:
Mivel Béla elég jól rajzol, gondoltam, hogy símán menne neki az arcfestés, amit igen bírnak az ilyen korú gyerekek, főleg a csajok:). Szuper jókat alkotott így elsőre, néztünk a neten mintákat, gyerekek (is) nagyon élvezték. Virág és Bogi tündér volt:
Katica pillangó szeretett volna lenni, Dórika pedig házikó:)
Persze sorban érkeztek a vendégek és az ajándékok, sok szép dolgot kapott az ünnepelt:). Itt épp egy gyönyörű virágot:) Frappánsan: virágot a virágnak:)
Én úgy terveztem, hogy az idő nagy részében csinálunk programokat, bemelegítésként chipsevő verseny volt, hátra tett kézzel. Virág ugye a szülinapjára 3 dolgot kért: rózsaszín tortát, chipset és bulit vendégekkel. Nem volt kérdéses, hogy a chipset rekord sebességgel kéz nélkül is az én lányaim fogják leggyorsabban pusztítani, hiszen mi ilyet sosem veszünk nekik, ez kivételes alkalom volt. Ezután meggondolandó, nem e néha meg kellene engedni:DDD
Mindössze egyszerű virslis kiflit gyártottam, gyorsan elkészült, ezúttal sikerült visszafogni magam és az uccsó percben sem komplikáltam túl, még szerencse, nyilván a gyerekek egyáltalán nem ették… (bezzeg a chipset:D)
Na jó, a fiunk kitett magáért, evett az összes lány helyett, megevett HAT ilyen fél kiflit:DDD. Nem lepődtünk meg. No persze Béla ölében ülve, egymást etették, gyakorlatice végig összenőve játszottak, és nem tért el a hagyománytól, ő bizony nem kért az arcára festést 🙂
Diókrémes tortát sütöttem, csokis piskótával, csokibevonattal, marcipán és tejszín díszítéssel. Ahhoz képest, h én csináltam, ez is egész jó lett, kezdek belejönni:)
A várva várt pillanat, énekeltük a Boldog szülinapot… Mindenkinek nagyon ízlett a torta, szerettem volna többfelé adni belőle, de hamarjában elfogyott, jó tortasors…
Vettem üvegfestékhez való előre gyártott kontúrozott műanyag sablont, nálunk imádják a csajok, nem győzzük venni, bedobtam, volt sikere… Olyan ügyesen kezelték a gyerekek, hogy csuda. Jók ezek a 3+ évesek, egész klasszul el lehet már velük játszani… Terveztünk még táncversenyt, ahol megáll a zene és meg kell merevedni, meg más játékokat is, összeszedtem csomó jutalmat a győzteseknek, de a végén csak szétosztottuk, mert az idő kevés volt rá, h sokfélét játszunk, de így is tuti volt. Béla persze dolgozott, mikor már bírtam magam is, de ahogy jöttek a szülők, el-eltűntem a gyerekszobába és bizony össze is pakoltam, mire mindenki hazament. A konyhát is. Én sem gondoltam volna előtte:)
Na, most itt én gond nélkül hülyét csinálok magamból, nem okoz gondot, nevessetek ti is:DDD. 2 sztori: 1. mikor néhány hete a csajok betegek voltak, felhívtam az óvodát, h lemondjam az ebédet. Mivel sokáig csörgött, fülemre szorítva a kagylót, közben fél kézzel kisuvickoltam a mosogatót. De már mindkét kezemre szükségem lett volna, símán elfeledkezve a fülén csörgő telefonról, hiperaktív Angi egyszerűen letette a pultra és nagy ügygonddal makulátlanra és cseppmentesre varázsolta a csapot:DDD. Mikor vhonnan furcsán közelről és egyben messziről hallottam valakit HALLOzni. Gyorsan felkaptam a kagylót és azt sem tudtam, mit hebegjek a portásnak:DDD : “ELnézést, elnézést, az óvódával szeretnék beszélni… “
Estére Sógival fiúprogramjuk volt (kaptak jegyet undormány ketrecharcra) , Milla és Hanna nagymamánál voltak, tesóm elhívott minket, h náluk eresszük össze a kicsiket. Meg akartam neki mutatni az arcomon lévő pillangót, így nem mostam le, átmentem így a városon. Mivel szuper jól elvoltak a gyerekek, csudajót játszottak együtt, sokáig maradtunk, negyed 10kor indultunkc sak haza:). Addigra réges-régen megfeledkeztem az arcomon lévő pillangóról!!! Nanááá, hogy megállítottak Tápén a rendőrök és igazoltattak. És ki volt az igazoltató rendőrnő? Hát M., réges régi jó barátunk, még edzőtársunk volt anno. Mikor megláttuk egymást, összeölelkeztünk és zsigerből megkérdezte, h “Farsangon voltatok? ” Mire én: “Nem”. és nem is értettem, milyen kérdés ez, ezért hamar tovább beszélgettünk, gyerekek, férjek, munka, tervek, lakás, a szokásos… Majd mondtam neki elköszönéskor, h “M.! Nagyon jól nézel ki. ” Mire ő csak elég zavartan válaszolt, h “Ahan, te is, jó ez a pillangó.” és nekem csak akkor esett le, h tiszta idióta vagyok:DDDDDDDDDDDD
Bibike pedig éppen 7 hónapos korában, ezennel már szabályosan is, ELKEZDETT KÚSZNI! Eddig is közlekedett ő körbe-körbe, picikét előre, de mostmár rendesen kúszik:). Furcsa, mert a nagyok rögtön másztak és ha jól emlékszem, később, Bibi megelőzi őket:). Annyira ügyesen kotor, még persze lassan, gyakran látom, h össze kell hangolnia a mozdulatsort, annyira édes:)). De ma sikerült 1-2 másodpercre szem elől tévesztenem… Holaababaa?
(aki nem látja az első képen, nézze meg a második kép után még1szer az elsőt, látni fogja:D)
Elbújt a szekrény mögé lufit rágcsálni:DDD. Annyira édes egy pofa, ő sem lesz jobb a deákné vásznánál, már látom, már fiókot nyitogat, és eszi a zsinórokat, mindent megkaparint, ami nem erre hivatott, a rágókákat és játékokat persze bojkottálja:)