Kiss családunk blogja

Így aztán lendületesen belekezdtünk a hozzátáplálósdiba:). Evett már barackot, almát, krumplit, és első zöldsége a kisasszonynak tegnap a brokkoli volt:). Krumplival kapta és zabbantotta befelé. Ma is azt evett. Tulajdonképpen mindent és jó étvággyal eszik, de nem is lepődünk meg ezen, ez a kisbaba mindent ideálisan és tankönyvileg csinál, mintagyerek:). Tiszta anyja:D. És iszik szépen pohárból is:D. Nem is használunk cumisüveget, csak éjjelre van bekészítve, ha megébred, kap kis vizet belőle. A kanál láttán már szépen tátog, én meg köztudottan imádok gyereket etetni, így a nap fénypontja bizony, amikor Bibit etethetem:) Próbál előre jutni hason, de még nem halad igazán, ez még nem kúszás, de nem sokat várat magára. A fogtündér, fogmanó, vagy legyen akármi meg felmenőstül monnyon le, szegény picit 2 hete kínozza elég élénken az első 2 fogacska, és látom én látom, de azt is látom, h nem holnap fognak áttörni, kell még ennek néhány nap, 1-2hét:(. Egyik nagylánynak sem volt járókája, Abigélnek most felállítottuk a nappaliba az utazóágyat. (lányoknak elmeséltem, h egyszer régen Virág felébredt a saját rácsoságyában, átmászott Bogihoz ebbe az ágyba, majd kibontotta a kakás pelenkáját és akkurátusan szétkente a kakkkát a falon, az ágyon, a Bogi fejééééén, karján:DDDDD. Annyira nevettek a csajok, hogymég:))) Azóta ezt mesélik mindenkinek:D ) Szóval hogy kezd megdőlni bennem a járókaellenesség, meg sok más elv is, amiknek biztos ez is a dolga, h idővel szép sorban megdőljenek:))). Tehát járóka. Azt tartottam eddig, h a gyereknek térre van szüksége, úgy fejlődik, ha sokat mászik, mászni úgy fog, ha sokat van hason, stb… és ezeket tartom most is, de fogalmam sincs pl, a nyarat hogyan oldanám meg járóka nélkül, mikor 3hónapig nonsztop itthn leszünk mind, mi a nyár nagy részét az udvaron töltjük, egy nem járó kúszómászóval ez nem könnyű vmi rácsos tároló nélkül… Ehhez viszont bele kell szoktatni már most, különben nem fog megmaradni benne arra a 10percre, amikor én beszaladok levest keverni, vagy bedobok egy mosást pl. Amúgy persze majd mászhat a fűben ő is, én ebben nagyon laza voltam mindig, íme mennyire:D

Továbbá megint ráébredtem, amire Boginál is, hogy hamarabb kellett volna elkezdeni a hozzátáplálást. Ugyan most nem mértük Bibikét rég, de én jól sejtem, h alig, vagy nem is hízott az elmúlt hetekben. Tudom-tudom, híresen súlyparás vagyok, de ez csak arra az időszakra vonatkozik, amíg csak kizárólag szopiznak, hiszen az én testem felelőssége, hogy ők jóllaknak e. Íme, ezt az időszakot is lezártuk:). Félek, hogy nagyon hamar következik el a következő időszak vége is, és szép lassan alattomosan eljár majd fejünk felett az idő… Bár, ha jól belegondolok, most konstatálhatom, hogy kiélvezzük a babázást:). Gondtalanul, rutinnal. Így végtelenül egyszerű… Például én bizony megfőzöm Bibi kis főzelékeit, nem veszem meg a boltban, mikor úgy is főzök minden nap, neki csak vmilyen állapotban kiveszek pár kanállal és olyan jó érzés összetörögetni, turmixolni, olyan szívesen csinálom.

Fel vagyok dobva, ugyanis úgy érzem, eljött az én időm is, nem mintha siettettem volna az időt, de elérkezett és ennek örülök. Csak halkan mondom, de lassacskán belekezdtem egy fogyókúrafélébe, amit én nem szeretek így nevezni, inkább csak figyelek, mit és mennyit, bár leginkább csak azt figyelem, hogy mit, igyekszem olyat enni, amit lehet mérték nélkül. Rengeteg zöldséget eszem, nyersen és párolva is. Ezekről is teszek majd képet. Egyelőre meg sem mozdul a mérleg nyelve, de nem lep meg, nekem a beinduláshoz mindig kell 3-4 kitartó hét, addig a mérleg nyelve könyörtelenül marad a “helyén”:( Mondjuk azt hiszem, így is rengeteget eszem, épp Gabici mondta viccesen tegnap, h kár a gőzért, vagy eddig kár lett volna a gőzért, amilyen rekord sebességgel pusztítottam az elmúlt alkalmakkor a John bullban, no meg még megettem némi maradékot is:DDD, abból látszott, h én bizony, ÉHES vagyok. És ez így van sajna most is, rólam nem szívják le a gyerekek a kilókat, hiszen az ő általuk leszívott kalóriák dupláját viszem be pluszba:DDD. Na de majd most;)

Nagyok kezdenek hiányozni, imádom, amikor hazaérnek az oviból, mivel ma kivasaltam az utolsó vasalatlant is, és szárítógéppel én már csak ingeket és néhány kritikus darabot fogok vasalni, ez ilyen “leszámolás” féle vasalás volt, király:). Na persze marad napi 2 ruháskosárnyi mosni-, szárítani-, majd elpakolnivaló gönc, de hatalmas könnyebbség, h nem kell hetekig kerülgetni a szinte csak gyűlő vasalatlant:D. Szóval hosszúak a napok nélkülük, na ez nem panasz volt, mert élvezem nagyon, hogy főzés közben is sorozatot nézek (Gilmore Girls éppen, tudom, nagyon gááááz:D, de annyira kikapcsol, nem kavar fel, kellemes limonádé:) ) meg vasalás közben is, néha séta Bibivel csakhogy kimozduljak kicsit:). Ma úgy vártam haza a csajokat, h be sem jöttek, mentünk is gyorsan pékségbe (ehettek 1 csokit-feleztek, mert választhattak volna 1-1 sütit, de inkább csoki, és ők bármit hajlandók elfelezni, tök természetes nekik ) majd a játszótérre. Virág nem tudja lökni magát a hintán:). Bogi már rég, de Virág még nem, a bogár elindult a fülembe, így gyorsan megtanítom legközelebb, mielőtt kitalálom, h ez milyen probléma előjele lehet. (mikor szokom le erről az aggódásról, ha róla van szó??? )

No, ennyi gyorsan, késő van, indul az éjszakai műszak……

Elnézést a kellemetlenségért, az elmúlt napokban előfordult, h hűlt helye volt a www.kissvirag.hu-nak. Feltörték:D. Hogy kinek állt érdekében, nagyon érdekelne, hű, teljesen belelkesedtem attól, hogy vajon miért vagyunk ennyire érdekesek, de le kellett hűtenem magam, nyilván csak valaki ezen gyakorolt:)). Mind1 is, minden a régi, megvan minden, remélhetőleg születnek is majd a hozzászólások általam, bár lenne több időm, gondoznám én becsületesebben is ezt a családi naplót…

Sok-sok dolog történt meggyógyulásunk óta, legkisebb gyermekünk ESZIK, gyümölcsöket, almát, barackot és jóízűen:). Holnap tölti a 6 hónapot, eddig kóstolgattunk, lassan begyorsulnak az események és van reményem, hogy magammal is foglalkozzak kicsit, a szopi jelentőségének csökkenésével múlik a felelősségem, miszerint csak a testemmel táplálom legkisebb magzatom, ez Boginál pont így volt. Remélem most is, addigra összeszedem magam, de úgy igazán, mert fellángolásaim most is vannak, ma is brokkolit ettem vacsira:D, de ehhez ki kellene bírni ugye, h kakaóscsigát azt nem eszünk reggeli és ebéd között, ehh.

Voltunk a csúcsszuper Karolina bálban. Rég éreztük ennyire jól magunkat:). Isteni volt. Táncoltunk, ettünk, beszélgettünk sokat, régi ismerősök bukkantak fel, mint szintén K-s szülőtársak, vicces. Természetesen tesóékkal ültünk együtt, Erikának új sérója van, nekem nagyon bejön, irigy is vagyok, most veszélyben van a társaságomban, bármelyik pillanatban ellophatom a haját. Itt is épp merényletre készülök:D

Még néhány kép a bálról:

A tanárok-szülők tánca nagyon tetszett nekünk, jövőre feltétlen részt veszünk benne! Az idén palotást jártak:

Én ugye botlábú vagyok, szegény Béla sosem tudott követni a keringőben:D. Tesómmal jártunk zorbát, ami egy igen egyszerű tánc ugye, de mivel nagyon röhögtünk, de nagyon, ezért nehezen követtük, sőt, mondhatni mindig mást csináltunk, mint kellett volna:D. Béla térdét csapkodva röhögött rajtunk és ezerrel videózott:DDD Anyu vigyázott a porontyokra és úgy várt minket haza, h köszöni, h vigyázhatott, mert annyira édesek ezek a lányok:))). Jó így hazajönni. Nem, mintha aggódtunk volna:).

Másnap reggel így ébredtünk:

Erről jut eszembe. Hány lány van a képen? 😉 elárulom, 4:). 1 szopizik a paplan alatt, hehe

Kedvenc képeim:

(Virágot eddig sikerült távol tartani a szgéptől. Most már muszáj neki megengednünk. Félelmetesen ügyesen kezeli, egyelőre csak az egyszervolt-tal ismerkedett meg, ott kirakózik, játszik és dalokat hallgat. Teljesen egyedül kezeli ezt az oldalt.

3 lány a kádban:))

Virág palacsintázik:))). Bibi csak szeretne:D

Portfólióóódejó:)

A rangidős:

ezekkel tartoztam: új játéktárolónk:

és a KVfőzőm, amit imádunk:

Aki a mi fiunk is kicsit, ha már nekünk nem sikerült összehozni 1 kukacost sem:D. Amit dehogy is bánok én, főleg, h Totin kiélvezhetem fiús anyai vágyaimat:))). Ő egy igazi egyke a mi családunkban, hiszen egyedüli fiúként rendesen forog körülötte a világ. Kiskoma nagyon vagány, igazi férfiember, széles vállakkal, mély hanggal, vmi hihetetlen, amikor énekel a lányokkal (no, ritkán tisztel meg bennünket ilyesmivel, csak ha épp más dolga nem akad, és már mindent megszerelt) “Körben áll egy kislányka” és csak az ő hangja hallatszik:DD. Szoktam mondani a tesómnak, h szegény felesége, 2 anyósa lesz, mert jól meg kell majd felelnie annak a lánynak, aki a  mi fiunkat boldoggá akarja tenni:))) (ez persze csak vicc. félig:D)

Na szóval ma hálásan hívott fel a tesóm, hogy áldja az eszem (igen, az enyémet:D) a remek ötletemért, mert a Toti boldog, de nagyon. Történt ugyanis, h a tesó panaszkodott nekem, h fiúknak nincs jó jelmez, Dodó valszeg oroszlán lesz … jobbhíján. Mert ugye ő még nem superman, meg batmanus, és hasonlók, így elég szűkösek a lehetőségek. Pedig nem is, nyitottam én fel a szemét az én tesómnak, csak ő annyira lányos anya, h csuda:). Mondtam egyszerű, ad a fiúra egy kantáros gatyát, fejére a sisakját, zsebeibe és kezébe csavarkulcsot és ő a Bob the bilder:))). Hát, Totó azóta ebben a szerkóban nyomja már reggelente, általában csak este veszi le:D. Mondjuk elég határozottan kijelenetette ma nekem a telefonba, h “De az oviba nem leszek Bob, csak itthon” , majd addig még begyúrják ezt is:))))

De a legvicesebb sztorink most vele, amit feltétlen el akartam mesélni, hogy ő ugye rendes idómított unoka lévén Mamával való találkozás alkalmával gyors puszi után rögtön túrja a Mamus táskáját, midnenféle nyammokat keres benne… És ilyenkor Mama viccesen visszakérdez, h “Te mi t hoztál nekem? ” és Toti ugye sose visz semmit:))). Apjával és Tatával fát aprítottak egy havas vasárnap, mikor a nagy munka után megfáradva letámadta a Mamát a konyhában, h valamit kér. Mama mondta a fiatalembernek, h nincs semmije sajnos. “Akkor menjünk be a spáájzba, Mama”. Ott csípőre tett kézzel körbesandított, majd ” Nézzünk be a hűtőbe, Mama”. meglátta a nagy kondér levest a hűtőbe, majd evett és még csomagoltatott is magának:DDD.

No de a lényeg, a sztory, hogy 2 hete az oviban rántott hús volt az ebéd. Ovi után néha bemehet Mamához kicsit a boltba, most is így volt. Mikor beszaladt, előkapott a zsebébőlegykicsit gyűrött (talán taknyos is volt) zsebkendőt, amiből kicsomagolt egy darab rántott húst, amit a Mamának vitt:)))))))))))))))))). Imádom.

Helyzetjelentés betegségfronton: tegnap már teljesen jól volt mindenki, Bogi ment volna oviba, de vmi azt súgta nekem, h ne menjen. Délutánra lázas lett:). És azóta is. Szegénynek magas láza van, ha felszökik, így éjjel pl egyfolytában csillapítani kellett. Semmi más baja nincs amúgy, talán kicsit megy a hasa, szóval ez egyértelműen influenza. Többiek jól vannak, de nem megy a héten már senki oviba, Virágék csoportjában 7-en vannak, Bogiéknál 9-en:(.

Voltunk Bélával szülői értekezleten, Ő Virág csoportjában, én Bogiéban. Utána megkérdeztem Apát, h meghatódott e élete első szülői értekezletén, de úgy nézett rám, mintha hülye lennék:))). (mert én anno meghatódtam:D)

Annyi minden történik velünk, félek a fele kimarad… Rendesen zajlik az élet és hát nem könnyű döntéseket hoztunk meg, de örüljünk, hogy van miről dönteni.

hír1. Apa munkahelyén változások álltak be. Hogy örülünk, vagy nem örülünk, azt nem tudom, azt sem, hogy most kinevezték, vagy sem, érdekes szituáció. TUlajdonképpen áthelyezték. A web ugyanis leszűkül a cégnél (vicces így a Presztizs-díj után, de üzleti döntés volt: ők egy nyomda-reklámstúdió, a web csak egy kiegészítő tevékenység, “egy reklámstúdióban kell lenni webnek is címszóval” alkalmazták Bélát, de mostoha gyerek volt, ezt Béla fájlalta is nagyon és igazán nem volt benne perspektíva, hiszen néhány nívós ügyfélen kívül nem igen volt kihívás benne. Béla folyton fontolgatta a váltást, a mikéntjére nem volt megoldásunk.

Most mondhatni az ölünkbe hulott, hiszen a cégnél egy teljesen új részleg nyílik meg, és Bélának kell beindítani, vezetni. Digitális nyomda. MErőben más, új dolog, mint amivel eddig foglalkozott, és férjem nagyon lelkes, ugyanis szeretett volna már mást is csinálni. Marad a web is természetesen, és semmiképp nem tervezzük leépíteni, hiszen remek szakember, mindenki szereti a munkáit. Ám kitanul egy új szakmát, épp ma kezdték a betanítását. Munka lesz bőven, az a kérdés, hogy menni fog e neki a szervező munka, nagyon jólesően nyugtázta, hogy rögtön az ő személye jutott a vezetőség eszébe, aki alkalmas lehet erre a pozícióra. Egyelőre marad a fizetés, de 3 hónap múlva újratárgyalják aszerint, hogy sikerült e jól végezni a munkát.

Ezzel azonban együtt jár az, hogy valószínűleg -főleg az első időkben- többet lesz bent a cégnél, a gyerekek hazahozása lehet, hogy rámmarad, soktényezős még a dolog, de biztosan borul valamelyest az életünk.

Többet nem igen tudok erriől írni, hiszen még számunkra is sok a kérdés…

hír 2. Mégsem lesz gardróbunk, mert igyekszünk kicsit tartalékolni a megváltozott munkaviszonyok miatt. De nem esünk kétségbe, már ki is találtuk az olcsó házi verziót, ami ugyan nem lesz szép, de praktikus…ész olcó 😀

Ám a játéktárolót megvettük, egy régi babakocsit sikerült eladni végre, annak az ára szerencsére bőven futi:). Majd lefényképezem, évek óta fájt rá a fogam, az ikeában trofast család néven lehet megtalálni, baromi praktikus tároló rendszer gyerekeknek. Így a gyerekszoba sokkal rendezettebb, szebb lett. (a barátnőm megvette, a sógorom hazahozta, az Angi összerakta, az icikepicikék mind szétszedik:DDD ) Köszönet a közreműködésért mindenkinek!!! 🙂

hír3. Bibi kóstolgat, 5 és fél hós most, “evett”2 napja kicsi krumpit anyatejjel, tálból a pici szájba kanállal, onnan az előkére, mivel ugyanakkora halom volt az előkén, mint előtte a tálkában, a projektet nem minősítettük sikeresnek:D. Ám az őszibarack tegnap jobban csúszott, mondjuk, h egy picit le is nyelt:D. Továbbra is angyalabb az angyalnál, gügyög, dumál, mindent tol a szájába, húzza fel magát hasizomból:D, forog összevissza. És gyönyörű! A nagyok körülrajongják egyfolytában, ő meg nagy kacagásokkal köszöni ezt meg. Jó ezt látni nagyon:)

Ma volt nyílt nap az oviban. Nagyon jó volt látni Virágot, drága volt. Nagy meglepetés volt Mama, tesóval együtt futottak be:). Persze közben Bibit is szoptattam, de a drága elaludt a nagy nyüzsi közepén 1 perc alatt. Készítettünk papírmadáretetőt, kellett hozzá ragasztani, színezni, ügyes volt a csaj. Láttam végre, hogyan zajlik 1 nap, mi mi után következik. Majd teszek fel erről is képeket egyszercsak… (ahhoz több idő kell, ha mindig összevárom a képeket, sosem posztolok:/)

Ám nem volt teljesen zökkenőmentes a dolog, Virág ugyanis sírni kezdett, mikor jöttem el. És ilyenkor beindul a kérdésözön a fejemben. Ha hazahozom, Bogi nem találja őt az udvaron… (mivel külön csoportba járnak, ott szoktak találkozni). Ha nem találja kint, kiakad szegény, ezt nem tesszük vele. Nem beszélve arról, h nem jó az sem, ha kéri, h hozzam haza, akkor hazaviszem, azt meg kell tanulniuk, h ez nem az ő döntésük. Szóval sok ölelkezés és puszi és magyarázás tőlem, miközben figyeltem, nehogy Bibinek vmelyik jószándékú kispajtás kinyomja a szemét:D. RIngatták, énekeltek neki, nagyon aranyosak voltak, de mégis gyerekek. SZóval a nagy nyüzsi közepén megoszlott a figyelmem, pedig ha tudok csak rá figyelni, akkor meg tudtuk volna mi ezt beszélni… Aztán naná, h összefutunk Bogcsival a folyósón, nagyon megörültünk egymásnak, ment is vissza 2 puszi és ölelés utána csoportjához kötelességtudóan, majd visszaszaladt sírni:). Virággal addigra elszakadtunk egymástól, de sírva hagytam ott:((. Bogit végül én öltöztettem és ő is kérte, h menjünk haza… Alig tudtam otthagyni, de 1 idő után már csak rosszabb lesz a helyzet a jelenlétemmel, viszont rá 3 percre már nem sírnak sosem.

Én tulajdonképpen csak azt éreztem ezen a ponton, hogy sajnálom nagyon, h nem tudok rájuk külön-külön koncentrálni, mindig meg kell osztanom a figyelmem. Aztán tesóm ráébresztett, hogy tulajdonképpen mégiscsak el kellett volna hoznom őket, azóta is kínoz a lelkiismeretfurdalás, bár már tudom azóta, hogy 3 perc alatt megnyugodtak mindketten. Összeölelkezve mentek ki az udvarra:). Óvónéni úgy fogalmazott, hogy én vagyok a vevő, ők az adók, ha megszűnik a vevő (hazamegyek), akkor az adó nincs kinek sugározzon és hamar rájön, h jobb ötlet játszani szépen a többiekkel. Azért persze alig várom, h menjek értük, aztán mamázni fogunk kicsit:). Ma kitaláljuk, ki mi legyen a farsangon, de már előre félek, h beállunk a sorba és hercegnők, királylányok, stb… akarnak lenni. (én szívesen kitalálnám és elkészíteném inkább a jelmezt, volna hozzá kedvem, de félek, h a Mamánál a boltban úgyis beleszeretnek vmi rózsaszín dzsönörűségbe:D)

hír4. Végre van szárítógépünk:))). Nagyon rég ácsingózom egy ilyenre, hiszen ha az ember szárítógéppel szárít, akkor nem kell (annyit) vasalni, no meg én sokat küzdök azzal, h bírkózom a fregolival, mert a nappali közepéről átteszem a keskeny folyósóra, majd a gyerekszobába, onnan kivágom a lakás elé, ahol meg a szomszédok esnek át rajta… Télen nem szárad kint a ruha, folyton útban van, nem beszélve a párolgásról, ami nem veszélytelen ilyen hideg télen, nagyon kell vigyázni, h ne kezdjük penészedni. De szárítógépnek sajna nincs helye a lakásban sehol (ahogy a fregolinak sincs…), ám most támadt egy jó 5letem, rábeszéltem a szomszédokat, hogy vegyünk közösen egy szárítógépet. Mindenki belement, a sráctól (akitől a mosogatógépeket is szoktuk venni – név és cím a szerkesztőségben:D) vettük 25 ezer kemény magyar forinttért. Siemens, szinte vadi új (NÉmetországból hozza be a szajrét, megjavítja -ennek pl a felnyomócsöve volt eldugulva, mert nem takarították rendesen a gépet- majd eladja 25-ért 1 év garanciával. Imádjuk!!! Minden szomszéd nagyon csípi:). Mivel a villanyóra mellett van, nagyon ecccerű, felírjuk a kezdő óraállást, majd amikor végzett a program,azt is. (általában 2-2,5 kw/h a fogyasztás 1 szárítással, ez kb 100-120 ft.