Kiss családunk blogja

Nos, debütálásunk remekül sikerült!!!! Annyira nagyon boldog vagyok, hogy hihetetlen:))).

Péntek délelőtt elvittük a csajszikat Tápéra, ahol is Mama és Tata vendégeket vártak, pálinkakóstoló buli volt náluk, ami kb 20 felnőtt embert jelent, nagy főzés, nagy ivászat. De anyuék mondták, ne aggódjunk, síma ügy, jó lesz így, ne változtasson a programon.

Hazudnék, ha azt mondanám, lerágtam a körmöm, hogy mostmilesz, tudtam, a gyerekek rendben lesznek, anyu pedig remekül koordinálja a dolgokat úgyis. Vittük a bicikliket, játékot, mindent, ami szükséges. Elbúcsúztunk, hát nem fakadtak sírva a gyerekek, Bibi tett egy próbálkozást, “Én isz medek Anával” , de hamar meggondolta magát, Tata elvonta a figyelmét egy pillanat alatt:).

Boldogan indultunk el, felvettük ZS-t és P-t, ők velünk utaztak. Persze fürdőruha otthon maradt, még azért gyorsan külön kör, elkéstünk a találkahelyről, grrr, sebaj, végre úton voltunk. Csodás időt fogtunk ki, így rögtön út közben megálltunk, és sétáltunk egy nagyot egy erdőben. Szép volt, hangulatos, rohangáltunk le-fel a dombokra, az egész útra jellemző volt, h folyamatosan röhögtünk vmin:). Mivel megy a zember a zerdőbe? Naná, h GPS-szel. Mivel jelöletlen vadászterületen mászkáltunk, ahol 18h-tól vadászok garázdálkodtak, be kellett vetni a technikát is, hogy kitaláljunk az erdőből:DDDDD. (símán eltévedtünk volna)

Innen a szálláshelyre mentünk, szívesen ajánlom mindenkinek, kellemes kis házikó, borospincével, tiszta, rendes parasztház, 4 kiadó szobával, mindnek saját fürdője. 2 közös konyha rész. http://www.szallasinfo.hu/battyan_vendeghaz/

Elfoglaltuk a helyünket, átöltöztünk és kerestünk egy fogadót. Cigányzene, kacsa, liba, csülök, hát nem a mi világunk, de mentünk vele:))). A kaja el volt sózva, holott én imádom a párolt káposzta+sült kacsa kombót, sajna nem ettem jót. Vigasztalásképpen gundelt ettem volna, ám az meg olyan édes volt, h azért nem csúszott… De ez sem okozott gondot, táncoltunk egyetkettőt, beszélgettünk, majd éjfél körül hazamentünk. Ott még társasoztunk, majd eldőltünk:).

Reggeladdigaludtunkameddigakartunk… Én jó fej akartam lenni, felkeltem fél9kor, és gondoltam, na, mindjárt felkelek és elmegyek a boltba reggeliért. Ahan. Símán visszaaludtam:D. 10kor kászálódtam ki az ágyból, szerencsére A. volt annyira drága, h piciny fiával elment reggeliért. Friss kenyér fogadott minket a buliszobában:)

Ettünk, majd elindultunk az aznap tervezett programra: Mecsextrém. Ahol lehet BOBozni, Quadozni, kötélpályán lecsúszni a hegyoldalban, továbbá nagy felfújt gömbbel beszíjazva legurulni a dombról… Ám a köd miatt használhatatlan volt, egyszerűen nem lehetett csinálni semmit, bármennyire kértük, h legalább a BOBot, nem lehetett:(. Sebaj, Pécs mellett hová is mehetnénk máshová, mint a Király utcára sétálni egyet, én imádom Pécs belvárosát. Ettünk egy gyrost, majd süti, KV, utána elindultunk a HArkányi fürdőbe. Jah, a Király utcán az orrom előtt bezárt AZ A cipőbolt, ahol árultak PADLIZSÁN színű csizmát, hátnekemolyanúgykellenemintegyfalatkenyér, már majdnem a zembernek is sikerült átadnom, hogy hirtelen mekkora szükségem lett egy olyan csizmára, de hát nem vártunk hétfőig, h újra kinyisson a bolt, afrancba. (nem baj, keresek helyben :D)

Ezután Harkányba mentünk, a fürdőben hn 5kor értünk, közölték, 1 óra múlva kell kijönni a vízből. GRRRRRRRRRRRRRRRR 1 óráért nem megyünk be… mire átöltözünk, mire.. ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ

Indultunk vissza a szállásra, út közben boltban meg kell állni. Megállunk egy SPAR-nal. Épp az orrunk előtt zárt be:D. 5kor. 😀

De a tesco már nem cseszett ki velünk:D. Szétszaladtunk a boltban, 1 kosarat tolt E., többiek ölbe vásároltak, mindenkinél volt Chips+üdítő”csoki. Kérdezem egy hasonló kupaccal az ölemben: Valaki értelmes dolgot is vásárol azér’? és igen, még jó, h ott volt E., vett reggelinek valót. (ami elfogyott még éjjel, vagyis hajnal 4kor:D).

Egészen érdekes dolog volt csak magunkról gondoskodni… Pl nem csomagoltam előre szendvicseket, ezt korábban megbeszéltük a többiekkel, hogy minek is, majd megállunk enni itt-ott. Bolt is van mindenhol… Azért vittem egy “kis” csülkös bablevest, nagyon hálásak voltak érte a népek szombat este, a bortúra előtt:). Még csütörtökön főztem, nem akartam elajándékozni, kidobni, elvittük:).

I.elvitte a lány csapatot a pincészetbe, majd fordult egyet a fiúkért is.

folyt. köv.

De nem Berci. Maximum Berti, ha már becézni kell, de leginkább nem kell.

Hétvégén volt a minden évben megrendezésre kerülő Hallé fesztivál. Minket nem hozna ki ez a program úgyamúgy a sodrunkból, én nem is értem, számomra nincs fílingje a műanyag tányérból műanyag kanállal, sörpadon tömegben halléevésnek, márcsak azért sem, mert különösebben nem szeretem a hallevet (ironkodvapironkodva vallom be). Akkor inkább étterem, ahol kiszolgálnak, ahol hátra lehet dőlni a széken, és feltehetőleg nem hánynak a nyakamba.

De nem is a rakparton húztuk a tömegben magunk után a gyerekeket, elrángatva őket a tizedik 500ft/fő/3 perc gyerekjátékoktól, hanem a Rakparton, Béla céges buliján. Ami azért egész más:). Mindig nagyon várjuk, mindig nagyon jól sikerül, mindig finom a kaja, jó a társaság, jó a program, mi kell még?

2klassz zárt sátrat vertek fel reggel, mellette főtt a szegedi, a dunai hallé, a harcsapaprikás, az indiai leves (nemtom a nevét, de haltalan volt), a csirkebecsinált… Én vittem egy tepsi meleg tökös mákos rétest, padlizsánkrémet, és ezeken kívül még rengeteg süti és finomság volt a megterített asztalokon.Mindenki kapott karszalagot, majd egy karszalaggal ellátott tányért, vagy csuprot, vagy nemtommit, jó nagy tálkát, amiből egész nap evett. Agyagedény:). Egyrészt gyönyörű, guszta, imádtuk. Haza is lehetett hozni, kedvenccé avanzsálódott itthon azonnyomban.

A hideg miatt a gyerekeket nem vittük ki délelőtt, anyuékhoz mentek Tápéra, ezt rosszul tettük, mert egyrészt szépen kisütött a nap, másrészt a többi gyerek épp akkor volt kint. Sebaj, mert a délutáni hajótúrára viszont eljöttek, sőt, anyuék is elkísértek minket. 4-6ig hajóztunk, amit Abigél úgy nyitott, h a hosszas indulásra várakozás miatt bepörgött, és míg bennünket vártak már többször földhöz csapkodta magát, majd mikor megérkeztünk sikerült úgy behasalnia a hajóbejáratnál, h a szívbaj ránkjött… A nem kedves (=bunkó) hajókapitány ránk mordult, de úgy, hogyha nem volnék ilyen aranyos, símán beverek neki egyet, Béla szerint még a térdembe is húznám a fejét :DDD (ez nálunk ilyen belső kommunikációs poén, mert mindenki elképzelheti, amint Angi, aki 157cm valakinek a térdébe húzza  a fejét :D)

Anyu is kiakadt az emberre, Béla is, volt még hajóról leszálláskor is 1-2 beszólása, nem volt gyerekbarát a bácsi, na, vanilyen. A hajóút borkóstolóval múlott, a többségnek, nekünk gyerekekre vigyázással:)). A cégben íródott egy nagyon klassz kis céges halinduló, egy rap szám, azt is közösen elrap-elte a csapat, jópofa volt:)

A hajóút után visszamentünk a Partfürdőre, anyuék és a gyerekek is velünk tartottak, megvacsorázott a csapat, mentek egy körhintát, egy dodgemet, majd hazamentek anyuékkal. Otthon azért pótvacsoráztak a bizti kedvéért :)). Nekünk innentől lazulás következett, ittam pár korty bort, igazán nem esett jól, ezért abba is hagytam. Beszélgettünk, ültünk a tábortűz mellett, elpakolásztunk, majd később átköltöztünk a Casablancába, ahová kapott mindenki egy boonfüzetet, amit leihatott az est során. Én csak 1 belső pulcsit rendeltem, mert fáztam (pálinkát), Béla még azt sem,  A 2 héttel ezelőtti hétvége mély nyomai még élénkek, hihi=nem bír alkoholt látni) , de nem segített rajta a pálesz, továbbra is fáztam, mi több, megfáztam, mert krahácsolok, rekedt vagyok, lúzer vagyok, az első hidegtől én mindig megfázom…

Szóval a SzoteJate nélkülünk mulatott, nem csatlakoztunk a csapathoz, papírkutya módon hazajöttünk meleg fürdőt venni, és mivel nagyon éhesek voltunk, még ettünk is:D.

Na de ki az a Bertalan, ugye? 🙂

A hal, akit mi nyertünk el a tombolán:). A fődíjat, egy pici kis gömbakváriummal, Bertalannak neveztem el, ebben már nincs demokrácia, minden fiunk Bertalan lett volna, és nem is érdekel, h ez a hal hím vagy nem hím, ő Bertalan és punktum. Majd legfeljebb kicsit identitászavaros lesz, hosszú életet nem jósolnánk neki, majdcsak kibírja valahogy. Rövid, ám élménydús élete lesz, “LÁNYOK NE KOCOGTASSÁTOK AZ AKVÁRIUMOT, MEGŐRÜL A HAL!!! ” 😀

Ezen eseményen tudunk összetalálkozni Iricc-el és családjával, akivel tavaly meglepve tapasztaltuk, h jéé, te itt, kicsi a világ, indexről ismerjük egymást vagy 6 éve, vicces:). Legkisebb Milos fiukat csodálhattuk, mint álombaba, (kicsinek az enyémek is azok voltak, de elmúlt, hehe) , hatalmas szemű, dundi kiskrapek, nagyon édes pofa volt:)

A hétvége fantasztikusan sikerült. Anyuék ismét kitettek magukért, amiért nem tudunk elég hálásak lenni. Péntek délután 4kor vittük a csajokat, majd vasárnap este 6után mentünk értünk:). 2 éjszakát voltak nélkülünk. Haladunk:). Hibátlanul viselkedtek, anyuék nagyon dícsérték őket, mondjuk nem aggódtunk egy percig sem, hogy gond lenne. Nem is volt.Szombat délután kijöttek meglátogatni minket, úsztak egyet Apával, Tatával a tóban, játszottak kicsit, majd haza is mentek. Jó volt látni őket…

Pénteken, mikor kiértünk, játszani kezdtünk, röpiztünk sötétedésig. Kezdtem fázni (ez már nem a július, ugye), éreztem, meleg zuhanyra vágyom és meleg ruhára. Mesi kérdezi, elmegyek vele a dupla kajakkal evezni egyet? ááámondomolyannyűgösfázós vagyok, de ha nem borulunk fel, akkor elmegyek… aszondja, majd igyekszünk nem felborulni:). OK. BEleültem, még mielőtt elindultunk volna, felborultunk :DDD. Jellemző:))). De jó meleg volt a tó vize, csak kiszállni volt fázós:)). Gyors zuhany.

Hajnal 2ig mulattunk:). Béla radler-ezett, én ugye nem iszom novemberig:). Jó kis buli volt, beszélgettünk, röhögcséltünk, meséltünk…

A sátrunk ugyan állt, mégis hazajöttünk aludni, győzött a kényelem ugye:)). Béla nem vitt elég meleg ruhát magának, hiába a hálózsák, ez így még fázós… Mikor indultunk, visszaszóltam a többieknek, 9kor legkésőbb 10kor itt vagyunk:). Mindenki nevetett:D.Másnap fél 12kor értünk talán ki… Nem túl bölcs módon játszani kezdtünk a déli napban, nem ment túl jól:). Senkinek. A délután további részében ismét sütögettek húst a fiúk, készült saláta hozzá, vacsiztunk, pihegtünk, dumáltunk, ekkor jöttek a gyerekek is.

Apa külön száma:)

Sötétedésig játszottunk (az a jó, h ebben a csapatban mindenki fanatik, ami a játékot illeti:) )

ismét, majd mindenki letusolt, leültünk a teraszon, Béla szólott: “No kezdjünk el masszívan alkoholizálni” ÖÖ:). Idegen volt tőle ez a mondat, mondtam, hajrá:). Csocsózott egész este, láttam, h jól mulatnak, röhögtek egyfolytában… Megérkezett E. apukája, E.bácsi, diópálinkástul… Béla némi barackpálinka után dióra váltott, és E.bácsival megbeszélték az élet nagy dolgait, ahogy azt a részeg pasik szokták:) (élvezettel tudom ezeket a mélyen szántó beszélgetéseket hallgatni, most sajna lecsúsztam erről (is)). A kaput úgy tudom, Á. által szállított rosé tette be, amit már nem kellett volna talán :D. Egyszer látom, emberem leül egy padra, egyik kezében rosé, másikkal kapaszkodik az oszlopba, arcán bárgyú mosoly-jal próbálja leplezni, mennyire nem ura a testének:))). Odalépek, mondok, no, mi a helyzet, buli van? Csak a hüvelykujját mutatta nekem, közben mosolygott, de a szemei eléggé lent úsztak már, ismerem ez a tekintetet (=részeg). 😀

No, mondom, letesszük ezt a rosé-t, ugye. Hevesen egyet értett, persze nem igen beszélt, roppant megterhelő ilyenkor beszélni:))). Kérdem, mi legyen? Menjünk a sátorba aludni? Bólintott. Majd mikor indultunk volna, váltott, mégsem. Eközben minden bizonnyal még felemelte Zs-t Á-val, erről mindössze egy fotó tanuskodik, meramúgy erre egyikőnk sem emlékszik:)). Itt ugyanis már alig állt a lábán:D.

No, nem részletezem én itten, a lényeg, 1 óra múlva már valóban a sátorban pihegett, ha lehet pihegésnek nevezni azt a végtelen horkolást, amit az apró sátorban csapott:D. Remegett a sátor összes fala:))) Bedőlt, mi pedig, khm, hát igen, aljas módon lefotóztuk:).

A buli akkor indult, így Apa bánhatja, h kidőlt:))). TÁncolni kezdtünk, volt ott minden, a cigányzenétől kezdve zorbán át a Depeche Mode-ig, mindenki kívánsága teljesült kicsit.

NAgyon sokat nevettünk:). A. emelgette a népeket, a lányokat pörgette- forgatta, kész voltunk:). Én megmutattam neki, h le tudnám rugni a fejét (magas gyerek) , kitartva is, erre elkapta a lábam, fél lábon szökdeltem a tóig:D.

hajnal 4ig dorbézoltunk:). Majd lefeküdtem Béla mellé, aki már nem horkolt, hanem megébredt, és borzasztóan szenvedett… Kényelmetlen volt, meg rosszul is volt, 5ig símán elszórakoztatott a fészkelődésével. Majd akkr megkértem, vagy feküdjön le, vagy menjen át az autóba. Az autóban köttt ki:). Már világos volt, majd az eső is esni kezdett, sztem 6körül elaludtam, talán 1 órát összesen… Majd 9ig néztem az eget:). Ekkor jött egy ember, h nem kéne a tó másik felén kajakozni. MIVAN? Jó, nem fogunk. 🙂

Majd a pecásaink zörögni kezdtek, autóból bömbölt a zene, úgy tűnik, ők már nem álmosak:)). Ok, mi is felkeltünk. Béla mondja, ő ma semmireselennejó, ő hazamegy. Hámondom, ma mindenki rád akart szerválni és ütni, aszondja, neki ma nemhogy röplabda nem jön szóba, de ki se kel az ágyból:))). Hazajött, lefeküdt. 2kor szóltam neki, héjhahó, Forma 1, rajt, köszönte nagyon, végignézte, majd aludt még kicsit, fél 6kor jött értem:)

Mi M-vel elmosogattunk, összepakoltuk az este romjait, majd kifeküdtem a tó parjára a billenő nyugágyamba, hálózsák alattam, takaró fölöttem és akkor, akkor kezdtem kapisgálni. Amit kerestem. Egyedül voltam. Jó volt. Nem hiányzott senki. Többször leírtam én itten, h megkeresném már Angélát, aki időközben elhagytam, végre magammal voltam.

Majd Á.mellémköltözött, beszélgettünk, kellemes volt nagyon… majd szállíngóztak vissza a többiek, hűvös volt, rimánkodtunk, h süssön ki a nap, megkönyörült rajtunk az idő:). Kisütött a nap, csodás idő lett… Fél6ig még játszottunk. A hétvége 2 legjobb szettje a végére maradt, 2-2 ellen játszottunk, amit én a legjobban szeretek. Jó játék volt:)

Majd elmentünk kicsiny családunkért, az aprónépért, akiket nagyon jó volt végre megölelgetni:). A legjobb volt, hogy anyuék és a csajok jókedvűen fogadtak minket:). ISteni volt. Már pizsiben voltak, anyuék megfürdették őket, h itthon már ne kelljen:). A ruhákat kimosva-kivasalva kaptuk vissza. A Mamának nincs párja:)

Itthon még vetítettünk egyet, majd mindenki aludt, reggel 6ig:D

Az egész hétvégénk lazításból állt, és a következő is abból fog. Nem lehet ráunni:)

Szombaton Röszkén voltunk a tanyán, végre sikerült összetrombitálni a bandát, bár nem sikerült mindenkinek eljönnie. Sütöttünk húst, ettünk ittunk jól mulattunk. Úsztunk, pancsoltunk a medencében, majd ütögettünk kicsit, ha már kivittük a labdát… ADDIG. Addig az én 2 nagy és okos lányom, elől, a kerti tónál ügyködött. amihez ugye tilos hozzányúlni.

A tó körbe van véve sziklákkal, ez a tó jó nagy, úgy 3 nm lehet a felülete, vagy 100nagy szikla szegélyezi. Az én 2 nagy okos lányom nemtudommenyiidő alatt, de a sziklák jeletős részét belegörgette a tóba. Szóhoz sem jutottunk… Rendkívül rosszul éreztük magunkat, hogy ilyet? És miért? És egyáltalán? 🙂

Főleg azon volt mindenki lehidalva, hogy 2 törékeny kislány, HOGYATÚRÓBABÍRTAELAZOKATANEHÉZKÖVEKET???

Béla 1 órán keresztül pakolta vissza őket… Majd elvittem Mamáékhoz a csajokat, ott is aludtak. Ugyan nem ez volt a terv, de anyuék telefonáltak, h vigyük már este őket, ne csak reggel:). Majd még visszamentem Röszkére, Béla iszogatott Gergővel és ahogy ilyenkor szokták, ketten megváltották a világot. Komoly:)

Majd hazajöttünk, aludtunk egyet, és reggel irány az Ativizig, ahol megrendeztük idén is a 4 labda kupát. Szeretnénk, ha ebből hagyomány lenne. 4 csapat indultunk, minden csapatban 4 fő, 4 számban versengtünk. TOllas, kosárradobás, röpi, pinpong. Az egyik röpistársammal és feleségével voltunk egy csapatban, jók voltunk és remekül szórakoztunk:). Meg is nyertük a kupát:)

Még a Tiszában is úsztunk egyet, ugráltunk csoportosan, jó volt. anyuék kihozták a csajokat, meglátogattak minket, végre látták, mit is csinálunk, el voltak ragadtatva. Tetszett nekik a játékunk. Délelőtt pedig kimentek velük Algyőre a lovas napokra, lovagoltak a gyerekek:). Élménydús napjuk volt.

A hosszú hétvégén is röplabdázunk, ismét a SZikinél, 3 napos röpi buli lesz, anyuék vigyáznak a lányokra, hála nekik érte:). És itt is meglátogatnak majd minket, úszunk egyet a tóban a gyerekekkel is:).

Jó társaság, sütögetés, röplabda, mikellmég?