Kiss családunk blogja

Apa szombaton versenyezni volt Szarvason, hetedikek lettek a 9 indulóból. Ez nem rossz eredmény, lévén, a csapat mindig előtte 1-2 nappal áll össze. Későn ért haza.

Mama és Tata elvitte Virágot, Bogit és Totit Algyőre a Borbála fürdőbe, vagy 3 órán át pancsikoltak, a lányok fel voltak dobva teljesen:). Este maratont vetítettem nekik, élvezték nagyon:)

Vasárnap délelőtt felkerekedtünk és kimentünk a Vadasparkba. Jó döntés volt, sokáig hezitáltunk az idő miatt, végül senki sem fázott. Mondjuk a lányokra adtunk overált is, olyan fázósak ugyebár. Abigél vígan ismételgette utánunk az állatok neveit:)). teve=tebe, és a többi, nagyon bírta őket a kiscsaj, tetszett neki minden állat.

Béla a Vadaspark elején még kifejtette nekem, h amennyiszer itt járunk, csak erősödik benne egy hülye félelem, miszerint vmi vadállat kiszabadul és a gyerekekre támad. Na, nekem se kellett több, innentől már ketten féltünk:D. Az oroszlánok segítettek mégjobban beparázni, lévén, vmi párzási morgással “szórakoztattak” minket, méteres közelségből. Nagyon félelmetes volt…

Mindketten álmodunk amúgy ilyen rémségeket, nem tudom, mi az oka, de folyton menekülünk, mentünk, borzasztó álmaink vannak:(. Már meg sem osztjuk egymással, annyira megrázóak.

Kellemes séta volt, Bogi visszafelé már nyafogott, így felállt a babakocsira, Virág még kifelé is szaladt, előre-vissza, előre-vissza, ő kétszer annyit ment, mint mi:D. További meglepetés várt a lányokra, mert ebédelni a burger king-be mentünk:)). A kicsi is szuperül nyomul a csúszdán, így mi is nyugodtan tudunk ott ebédelni. hazajöttünk, tettünk egy harmatgyenge kísérletet, h esetleg aludjanak a nagyok, de neeeeem, olyan nincs:D. Mi néztünk egy filmet, Abigél nagyot aludt, nagyok meséztek és rajzoltak, majd kimentek az udvarra.

Később sütöttem egy nagy tepsi almás pitét, és isteni ragulevest (tk galuskával). A pite tésztája persze fele t.k.fele finomliszt, sok lenmaggal, az alma közé és alá zabpelyhet szórtam (morzsa helyett). Apa húzta a száját, mert hagyományos pitére számított, majd felhívtam a figyelmét, h bízhatna jobban bennem:D. Nem volt panasza rá, sőt, el volt alélva, milyen finom. Tényleg jó lett, majd teszek róla képet, kérésre receptet is írok, kivételesen mértem a mennyiségeket:))

Mivel lehet igazán elfárasztani egy 4-5-6 éves gyereket? 3 órás pancsolás smafu, korcsolyázás smafu, Vadasparkban nagy futkározás-séta smafu, ezek együtt is smafu:))), Boglárka ma reggel is 7 előtt ébredt, pedig este volt fél 9, mire ágyba kerültek 😀

Ez egy valós történet, tényleg, nem humbuk! Aki tud, segítsen, bárhogy is…

http://www.szilagyi-kira.mlap.hu/

Köszi a kommenteket, Lányok, elvittem ma az ügyeletre a Zembert, még jó, beigazolódott a gyanú, tüdőgyulladása van:((((. Holnaptól másik antibiotikum. Tegnap este annyira aggódtam érte, kis híjja volt, h nem mentünk már akkor ügyeletre. Annyira nagyon szeretem ezt a nagy embert, rossz őt elesettnek látni, nagyon rossz:((.

Lányok és én a göthös hurut valamely fázisában nyomulunk,láztalanul, remélelm ez így is marad, azért hétfőn megyünk doktornénihez.

Főztem Apakúráló levest, sooook húsos csontból, karfiollal, répával, karalábéval, csodás húsleves lett, tényleg, jó ízűen evett is a drága 2 tányérral. kényes gyomrúak ugorjanak!!! Majd lefeküdtünk, elkezdtük nézni a Lost új részeit (5.évad első 3 rész) , köhögőroham indul, pause. Köhögőroham off, film play. Köhögőroham on, film pause, majd szegény telehányta az ágyat. Mivel igyekezett a fürdőbe, sikerült a falat és a padlót is összehányni, majd tovább mindent… Miután feltakarítottunk, lecseréltem az ágyneműt, lefekszünk, mondok neki, “Te, én aszittem ilyet csak gyerek tud, h a 2méteres körzetében mindent összehány, értsd, lepedő, takaró, ágytakaró, fal, stb… ” Aszondja, “Nem akartam megmondani, hogy nem ízlett a leves, hát ez lett a vége”

:DDDDDDDD

Még jó, h humorunknál maradtunk:DD

Csodálatos volt ez a 2 hét, leszámítva a pms-t, ami okozott némi borulást, a kedélyállapotom hagyott némi kívánnivalót maga után, szerencsére a zember már fel sem veszi, tudja, hogy csak 1-2nap és magától elmúlik… Ezt leszámítva, csúcs volt az elmúlt 2 hét, folyamatosan együtt voltunk, ha valaki, hát mi tudjuk ezt értékelni:))). Valami csoda folytán Apa nem is dolgozott, csak nagyon keveset, ezért aztán reggelente sokáig ágyban fekvés, hempergés,már amennyit hagytak minket a csajok, sok film nézés, pókerpartik barátokkal, mozi a gyerekekkel, mozi kettesben, volt program bőven:). Sikerült mindeközben fenntartanom a rendet, Abigél miatt kell ugye folyamatosan szinten tartani:)))

Ám itthon is sokat voltunk, ami jó, mert csak úgy tétlen keveset vagyunk itthon. Szinte tanulnunk kell, hogyan kell itthon csak úgy lenni. Pontosabban ezt nekem kell tanulni:). Zabszem effektus ugye. Idilli volt ez a szabadság, Bélával este szinte búcsúzkodtunk, hogy kezdődik a meló és derossz…

És derossz lett persze a reggel, mert elaludtunk, a francba is, fél 9kor csörgött a telefon, még jó, rohanás, idegbaj:(. Számítottam rá, hogy Bogi nagy jelenetet ad az oviban, mert napokkal ezelőtt elkezdte, h neki biz esze ágában sincs oviba menni, ő már majd csak iskolába fog járni:)). Szóval nagy kiakadás az oviban, közben a szandálja is elveszett, grrrrrr. Ovinál Bibike sírt a nagyok után, munkahelynél pedig Apa után. “APAAAAAAAAA, APACIIII, APAAAAAA” hazáig, és szó szerint zokogott a kicsikém.

Aki már remekül fel tud mászni az asztalra, ha épp nem szétrámol vmit:)))

A nap többi része már jól alakult, Apa bepörgött a munkahelyen, továbbra is imádja *, én meg itthon. Lakásnéző is volt, egész pozitív:). Délután elvittem Éva barátnőmet CTG-re, szegényke, már nagyon nehezen mozog, és régóta fekszik. Mentem a csajokért, 2 mosolygós angyalkát hoztam haza… Du főztem gombás husit tésztával, a közös vacsorát, nagy hancúr követte.

*Béla munkahely. Jól elfelejtettem csomó dologról beszámolni, többek között a cég záróbulijáról, ami remek kis mulatság volt. Készültünk, lányokra Mesi vigyázott. Mesi megbízható, ügyes, talpraesett lány, nagyon ügyesen bánik a gyerekekkel, az enyémek pedig jól ismerik, hiszen itt lakik a szomszédban:). ELőfordul, hogy vigyáz a csajokra, nagy könnyebbség, hogy lehet őt hívni… MEgfürdettük a gyerekeket, vacsorát készítettem, Mesi pedig megetette és lefektette őket szuper mód:).

Mi pedig tök nyugodtan buliztunk, ugyan nem táncoltunk, de jókat beszélgettünk és ettünk-ittunk egész este. Finom koktélok voltak, és svédasztal, nyamm, irtó jó kaják voltak… Van egy régi bútordarabnak számító kollegina, akit én is ismerek, még régről, egy tündér, veszélyeztetett kismamaként otthon kellett maradnia, vele videókapcsolat létesült az este során többször is, őrület:)

A főnök nem egy béna, álságos, szokványos beszédet mondott, frappáns volt és őszinte, tőle elvárhatóan elvont és kifejező:). Sok-sok jó fej dolgozik Bélával együtt, így igazán nem okozott gondot vegyülni. Fél kettő után léptünk le:)

megint más: 3 napja nem volt szopi:))). Mióta elkezdőtött az ovi-munka, reggel kiugrok az ágyból, gyors felöltözök, neki meg azonnal adok enni, így nem jutok eszébe:)). Ma mondta, hogy “Szciszciii” :))

És jövök holnap (remélem) az elmúlt hétvégi beszámolóval, mert ismét élménydús, ezennel gyerekek nélküli klassz hétvégénk volt:)

Még 1 megjegyzés: Béla haját egészségügyi okokból (korpa) nyírtuk majdnem koppra, reméltük, h a nyaralás végére konszolidált formát ölt a feje, de lassabban nő a haja, mint reméltük:))). Vagy túl rövidre nyírtuk? 😀

Szombat reggel elindultunk tehát Balatonberényből Alsópáhokra. Keszthely magasságában jártunk már, mikor Bélának beugrott, hogy a pendrive-okat, pénzt, kocsi pótkártyát, stb… a rejtekhelyen hagyott az apatmanban:D. Gyorsan visszafordultunk, no pánik, persze meglett, ott volt, ahol hagytuk:). Hamar odaértünk a célhelyre, hiszen nagyon közel volt egymáshoz a 2 nyaralóhelyünk, ez persze nem véletlen:). Amint becsekkoltunk, Apa megkereste az első wifit a laptoppal, és leült dolgozni, mi pedig birtokba vettük a park játszótereit:). Szobát még nem kaptunk, de ez nem is volt probléma:). Apa másfél óra alatt végzett a fontosabbakkal, így végre megebédelhettünk, majd átvehettünk a szobánkat. Az ebéd borzasztó volt és vagyonba került, azóta is vicc tárgya köztünk a “leves csészében” hogy bakker mi KV-t és teát iszunk csészéből, a levest pedig tányérból esszük, mert a csészébenemfér bele 1 adag leves:). De cseles:D. 1200-ért egy csésze babgulyás és 2 db túrós palacsinta, khm:). No, mind1, ezen sem aggódtunk, vagy puffogtunk, inkább csak röhögtünk, gyakice megették a 2 adag ebédet a gyerekek, mi ettünk néhány morzsát, amitől a szemünk kopogása abbamaradt, de gyúrtunk tovább a svédasztalos vacsihoz:)

A szobánk. Hát, khm, csodálatos volt. Egyértelműen életünk legszebb, legnívósabb szállása volt, legkényelmesebbnek nem mondanám, az ágyunk kifejezetten kényelmetlen volt, a lányok ágyai sokkal kényelmesebbek voltak. De csodás megoldások szobaszerte, élveztük a luxust, meg kell hagyni:). Bár csak aludni mentünk a szobába:))

Onnan jött a bőség zavara:). Merre tovább? Épp gokartozás folyt a mellettünk lévő aszfaltpályán, go, ott a helyünk! Birtokba vettük a járműveket, családilag:).

Majd átmentünk a főépületbe, és a játszóházat vettük birtokba:).

Ilyen átjárókon lehet a lakóépületektől a főépületben:

Ezek nagyon jól sikerült képek:)

És ez volt a “bölcsi”, ami egy piciknek kialakított, biztonságos játszószoba volt. Itt összesen egyszer voltunk, hiszen nem váltunk szét, a nagyobb játszó sokkal klasszabb volt:).

Elég sztenderd program volt a játszóház, hiszen a csajok nagyon bírnak mindenféle mozgalmas játékot, pl ugráló asztalból amerre jártunk, mindenhol volt 1-1 a parkban…

időközben fürdőztünk is egyet persze:)

Innen hamar mentünk vacsizni, hiszen farkas éhesek voltunk… A vacsora nagyon jó volt. Végül 1szer sem éltünk a lehetőséggel, hogy a gyerekeket odaadjuk az óvónéniknek, akik megetetik a gyerekeket. Ezt kicsit bánom, de ott és akkor egyszerűen csak együtt akartunk lenni. Persze így elmentek a vacsik azzal, hogy rohangáltunk a gyerekeknek kajáért, minden alkalommal volt kakálni kell-pisilni kell , áááá, szóval nem tudtunk úgy és annyira megnézni a kínálatot és kiélvezni, ahogy terveztük, de sebaj, éhesek sosem maradtunk:). Bár azon röhögtünk, h tulképp mindig elmaradt az a kellemtlen teltségérzet, magyarul nem lett degesz, felháborító, ezzel hecceltük egymást, h mekkora papírkutyák vagyunk:))))

Innentől folyamatosan az aktuális animációt néztük, amiben nem volt hiány, főszezonban nagyon komoly animáció van a parkban. De sajnos a lányokat sosem hatotta meg, hogy menjünk görög fejdíszt készíteni, vagy termésképet gyártani, vagy gyöngysort kövekből:)). Bezzeg a kalandjátszótér, aaaz igen:)).

No, vasárnap reggel nyomás reggelizni, azonnal. Majd fürdőzés következett, amit mind nagyon élveztünk, főleg, hogy felváltva elmentünk szaunázni is. Terveztük, h csajok ovi-bölcsi és 1 órácskára elszökünk szaunázni együtt, pihenőzni, de ebből sem lett semmi:). Végül mindig meggondoltuk magunkat:)

Lányok nagyon belejöttek a fürdőzésbe. Merülnek mindketten ügyesen, és a végére a siklás is ment úgy ahogy:).

Gyerekeknek ebéd a medence mellett, fish&chips, majd közös pihegés a szobánkban:). Gyerekek hamar elaludtak, mi pedig filmeztünk egyet. Ez volt a nyaralás alatt az egyetlen nap, amikor a gyerekek aludtak du. href=’http://www.kissvirag.hu/blog/wp-content/uploads/2008/09/img4558.JPG’ title=’img4558.JPG’>

Majd igyekeztünk mert ismét volt kalandjátszótér, és gokart is, ott a helyünk. Nem vicceltek, biztosítókötél, sisak, és igen komoly akadálypálya a fákon. Hihetetlen módon élvezték a lányok, mi pedig ismét büszkén, dagadó mellel konstatáltuk, hogy ezek a mi gyerekeink, annyira ügyesek, annyira jó a koordinációjuk, annyira küzdenek:)

Virág:

Bogi is csont nélkül ment végig!

Majd még egy kis gokartozás:))

Apa nem talál vmit:). A féket asszem:D

Vacsora előtt játszótér, játszóház:

Vacsi után meseolvasás az oviban:)

Apa addig ejtőzik:)

Bibi pedig mászik, bebújuk, felmászik, ezsejobbadeákné vásznánál, 1 percre nem lehet egyedül hagyni sehol:)))

Majd lementünk a csárdánál tartandó “Ismerkedési est” nevezetű programra, amihez semmi kedvünk nem volt már, de “gyerekdisco”-t ígértek, csajok aludtak délután, így beáldozódtunk és lementünk, hadd csörögjenek kicsit, bírják az efféle bulikat nagyon:). Volt ott szögbeverés, diótörés, vetélkedő (elég gyenge volt:)) ) , majd egy kis tánc…

És a várva várt Bobó vonat, amit nagyon vártunk, hiszen először ezt mutattam meg a csajoknak hónapokkal ezelőtt a weboldalon:). Ezt várták, erről beszélünk ezer éve. Hát, várakozásunkat alulmúlta, de csak a felnőttekét, csajok nbagyon bírták:)

Hétfőn, reggeli után csajok szívesen bentmaradtak az oviba, így összerámoltunk, kijelentkeztünk a szobából, és tovább élveztük a hely adta lehetőségeket, újra, még1szer, voltunk játszóházazni, ugrálózni, gokartozni, úszni, szaunni:). És még arra is figyelnek, hogy akinek még, vagy már nincs szobája, tudja hol altatni a kicsijét, van egy alvószoba, ahol igény esetén lehet altatni a csöppeket:). NEm vettük igénybe, hanem hazaindultunk, dobtunk egy késői ebédet Siófokon, majd a nagyok is aludtak másfél órát utána. Bibi sokat aludt, de sokszor fel is sírt, nem tetszett neki a hosszú autózás.

Hazaérvén egybehangzóan úgy vélekedtünk, hogy életünk legszebb nyaralása volt:). Feltöltődtünk, alaposan:). Apa még aznap belevetette magát a munkába, és folytatta a többi napon… Újra való világ:)

Bár a cég nagyon klassz, jól érzi magát nagyon, erről szól a következő poszt, de most elájulok, fárasztó hétvégénk volt, és ez enyhe kifejezés:D