Kiss családunk blogja

Ismét klassz hétvégét tudhatunk magunk mögött. Virág csütörtökön és pénteken nem ment oviba, kicsit köhögött, illetve leginkább fáradt volt, nem akart csüt reggel felkelni, így itthon maradt hosszú hétvégézni:)).

Szombat délelőtt régi kick-box edzőnk látogatott el hozzánk feleségével, nagyon klasszul telt a nap, sokat beszélgettünk a régi dolgokról. Nosztalgiáztunk… Rém megható számunkra, hogy egyértelműen mi voltunk a legjobb csapata, azóta még csak közel ilyen jó gárda sem jött össze nála, mi akkor 3évig sülve-főve együtt voltunk a bandával, nyáron edzőtáborok, szerelmek, versenyek, pezsgett az élet, bizony nem voltunk restek dolgozni, nagyon akartuk az eredményeket. Voltak is eredmények, főleg a fiúk nyakában volt gyakran érem, OB-n, EB-n egyaránt komoly sikereket értek el. Béla pl európa bajnokságon második helyezést ért el, ez még a múlt század végefelé volt valamikor:)). Egészen pontosan 13éve ennek már, akkor, sok-sok kaland és szövödő szál után jöttünk mi össze a zemberrel:). Elég hihetetlen. Én 14 voltam, ő pedig 17. Gyerekek voltunk… 🙂

EL is határoztuk jól, nyárra szervezünk egy találkozót, ahová minden régi edzőtársat meghívunk:)

A csajszik fél délelőtt az udvaron nyomták, lévén, verőfényes napsütés volt. Az ebéd pizza volt, finom lett.

Este elvittük a csajokat a szüleimhez, mi pedig kártyapartyra mentünk VOLNA, ha nem mondják le a srácok, persze mi már úton voltunk a gyerekekkel anyuékhoz. Mit nekünk a póker, feltaláljuk mi magunkat:). Moziztunk egyet, majd beültünk a John bullba, amit msot sem bántunk meg. Valaha megunom én ezt az éttermet? A film borzasztó volt, rém megrázó, végig ki akartam jönni, a feléig csak sírtam, Apocalypto a címe, ép lelkű embernek nem ajánlom.

A csajok kriminálisan viselkedtek, 11ig el sem aludtak, szal boldogították anyuékat:)). TÖnkretették (megint) a DVD lejátszót és szétpakoltak csomó dolgot, amit nem kellett volna… Reggel 7kor ők már ki is pihenték magukat, szal szépen folytatták tovább a randalírozást. Érdekes, a 2 lány külön-külön teljesen édes, kezelhető gyerek, együtt meg spanolják egymást, viszik bele a hülyeségbe a másikat.

Délelőtt mentem értük, Virág haza sem akart jönni:)). Itthon labdáztunk egy nagyott a ház előtt négyesben, csodálatos idő volt. Ettünk maradékokat, majd csajok mentek aludni, én pedig megnéztem vagy 6rész Jóbarátokat:)))). Maratont aludtak a csajok.

Ma már ment oviba a csirgi, most az van, h Bogacs egyfolytában emlegeti, h menni akar az oviba Virággal, nemrég halasztottuk a januári kezdést, mert annyira nem volt kedve… No, lehet, h nemsokára kezd BOgi is, meglátjuk:)

Ma kiválasztottuk a világ legédesebb gyerekszemüvegét, kicsit gondban voltunk, mert a csajnak fejlett ízlése van, MINDEN kékben tetszik neki, na most kék szemüveg, hááát, de ő csak a kékeket próbálta meg, a többiről hallani sem akart. Ám sikerült megtalálni AZT a rózsaszín keretet, ami még neki is tetszett, majd teszek fel képet, sztem álomszépség benne a kicsi :))

Ezzel a hendikeppel indult november első hétvégéje, de nem hagyjuk, hogy a rossz idő kedvünket szegje. Megint igyekeztünk úgy szervezni, hogy pihentető is legyen és mindenki ki tudjon kapcsolódni is. Fontos.

Péntek este pizzáztunk egyet, hm, nem lett rossz…

Virág így tolta:

Mamaszerelem és hatalmas huncutkodás (ez Boginak egy nagyon jellemző arca, nagyon huncut tud lenni:) ):

Szombat délelőtt próbáltuk bejárni még a temetőket, sikertelenül:(. Bogi indulás előtt a kezembe nyomta a cumiját: ” Tedd a dobozba csicsizni a cumimat, itthon marad” állunk leesett, mi szoktuk erre megkérni, hogy tegyük a dobozba a többi cimbihez a cumikat és hagyjuk itthon, most ő ajánlotta fel. Ennek ellenére már odafelé rázendített, bár csak a szokásos incidens akasztotta ki. Nevezetesen, hogy folyamatos konfliktus az autóban, mit hallgassunk. Több lehetőség van, talán ez is a baj:). Virág (és én) Grillus (Vilmos)bácsi rajongó, Boga pedig (Halász) Jutka nénit szereti. Így mikor elindulunk, mindketten rázendítenek, JUTKANÉNIIIIIT!!! GRILUUSBÁCSIIIIIIIIIIIIT!!!!!! NEEEEM GRILLUS BÁCSIT, JUTKA NÉNIIIIT és így tovább…. Van, hogy sikerül dűlőre jutnunk, de legtöbbször megelőzi a kompromisszumot A (!) csend:). Apa vagy én megunjuk, kikapcsolunk mindent és hátraszólunk, hogy vagy eldöntik, mit akarnak, vagy nem hallgatunk semmit. Bogi a temetőben már nagyon sírt, vissza akartam ültetni a kocsiba, hogy nyugodjon meg, indulunk haza és cumizhat, de nem hatott, befeszített, alig tudtam bekötni az ülésbe. Nagyon sajnáltuk, mert annyira kikelt magából szegény, nem hallgatott semmire:(. Aztán hazaúton megnyugodott már. Ebédre paprikás csirkét főztem tésztával apa kívánságára, finom lett. Mama főzte céklát ettünk hozzá:). Délután aztán nagy felfedezőútra indultunk. Nagyon sajnálom, hogy nem vittünk fényképezőgépet, Szegeden nyílt egy hatalmas (és drága) játszóház. Csúcs szuper nagy labirintus, naaagy csúszdával, amin nekünk is le szabad csúszni, rengeteg gyönyörű játék, gyerekparadicsom:). TÖbb, mint 1 órát töltöttünk ott, Virág gyakorlatilag megállás nélkül rótta a köröket, egy darabig féltettük és mentünk utána, de szégyen nem szégyen, nem bírtuk a tempót:)). Kis gizi testével olyan gyorsan girnyózott fel mindenhová, hogy számunkra követhetetlen volt:). De mindig megérkezett épségben, nem is aggódtunk igazán;) Bogival nagyokat főztünk a sok kis házikó, sok kis konyha többségét kipróbáltuk, több csúszda, mini, kicsi, nagyobb:). Bogi érkezés után nem sokkal kezébe vett egy (csúnyácska) babát és onnantól nem engedte:). Ölelte végig, míg el nem jöttünk, együtt csúszdáztak, de volt, hogy előbb a baba, majd a Bogi, érkezéskor megölelte, beszélt hozzá, annyira édes:). Kis anyuka:). Meg persze szeretgette az igazi babákat is, tolt babakocsit…

Maratoni fürdés, majd diavetítés, még mindig ez a nagy sláger, mondhatni nagyrészt leváltotta a mesenézést, aminek én nagyon örülök. Letettük őket, nem sokra rá megérkeztek Gábor és Éva, fondueeeeeüüüü 🙂

Fincsi lett, ipari mennyiséget fogyasztottunk el némi szamorodni is csúszott vele szokás szerint.

Reggel csajok korán keltek, de mi neeeem:), nézhettek mesét, én 8kor, apa 10kor kászálódott ki az ágyból, szégyen gyalázat:)). Hamar elkészültünk és kimentünk mamáékhoz. Csajszik elaludtak az autóban nagy meglepetésünkre… Hagytuk őket aludni, majd meglepetéééééés, az ebéd paprikás csirke:D. De nem untuk meg:) Nagyon klassz délutánunk volt, Béla és sógi játszottak egy party Catant anyuval, ez arról szól, hogy végig froclizzák egymást:). Mi, ha épp szerencsénk van tesóval, tudunk beszélgetni fülünkre nőtt telefon nélkül élőszóban:P. Később otthagytuk a csajokat, mi pedig elpályáztunk felnőttprogramozni, MOZIba:). Elég rég voltunk moziba, most sikerült megnéznünk a neten egy rossz portálon a műsört, tévesen volt kiírva:(. Sebaj, megnéztünk egy vicces filmet a 2 letargikus helyett, amiket első helyre tettünk volna, Borat-ot néztük, amire végülis kíváncsiak voltunk, régen a Viasaton néztük, filmben sem volt rossz, rengeteget lehet nevetni, bár helyenkén még nekünk nem prűdeknek is irtó közönséges és broáf volt. Mire mentünk a csajokért, anyu megfürdette őket, hajat mostak, körmüket levágta, tudom, szerencséses vagyunk egy ilyen mamával:)

ENYHÜL az időőőő:)

Ez a csúnya ősz, ami már inkább tééhééél, hát próbálom én keresni benne a szépet és jót, de nem igen találom:((. Délelőtt, mire mindenki felkelt és felöltöztünk, reggeliztünk, stb, volt 10 óra (kit lep meg:D). Akkor indultunk temetőzni. Sajnos egy nagyon nagy és hideg temetőben időztünk, caplattunk vagy 2km-t, gyerekek a kezünkben, ui fáztak is, meg tömeg is volt, meg bejött autóval a temetőbe boldog boldogtalan (MIÉRT?), akiktől nem lehetett haladni, csak az avarban, brűű… Délelőttre terveztük, hogy az összes temetőbe elmegyünk, majd ebédelünk valahol a városban, miylen jó lesz nekünk, de ezután a hosszú, tévelygős túra után csak hazamenni akart mindenki, ebédhez még korán volt. Így aztán csak főztem egy egyszerű csirkerizottót, amit azonnal belapátoltunk, mindenki eléggé éhes volt:). Csajócák aludtak egyet, mi filmeztünk, punnyadtunk, na, ha valami, hát ez jó a rossz időben és esőben, bentről nézni a meleg szobából, takaró alól… ezjó:) Délután folytattuk volna a temető-túrát, de nem volt szívünk az esőbe-sárba kivinni ezt a 2fázóst, Virág nagyon fázós sajna, a széltől rosszul vannak mindketten, Virág még a havat sem élvezi télen, zavarja, h közben_hideg van. Anyuék közben szerencsésen hazaértek Zalából, beugrottak, hancúroztak egy nagyot a csajokkal. Olyan jó ez:). A szüleim, ahogy négykézláb kergetik a lányaimat, velünk ilyet miért nem csináltak soha? 🙂 Hoztak sok gyümölcsöt, meg kicsi csokit, belefér:). Majd maratoni diavetítés vacsi után. Megnéztünk vagy 5filmet, felváltva narráltuk apjukkal, sztem Béla borzalmasan olvas mesét, ezt szóvá is tettem. Erre feltette a kérdést a csajoknak: “Ki olvasson mesét nektek, anya, vagy apa?” APAAAA, APAAA hangzott egybehangzóan a válasz, pf. Le lettem szavazva:) Most pedig asszem megisszuk a maradék tokajit, mert megérdemeljük, rég volt ilyen semmittevő napunk:)))

Bogesz 2napja ezzel a szóösszetétellel egészíti ki a mondatait: “jajj isten” de ezt hol hallotta? :))) “Jajj isten megyek a fördőszobába pisilni.”

Elterveztem, hogy ezentúl mindig leírom valóban “blogszerűen” a 7végéinket, hiszen mindig nagyon jól sikerülnek, mozgalmasak és nyugalmasak egyben, nagyon élvezzük.

Na, a szombat délelőtt ez alól a kivétel, a szombat délelőtt általában a zsörtölődésé:))). Én zsörtölődök, mert Béla lustálkodik, a gyerekek pizsamában nyomják még 10kor, én ugye rendet tennék, ebédet készítenék és várnám, hogy mindenki pattogjon velem, hiszen délután mindig programunk van, a délelőtt sem a henyélésé, ragaszkodom a délelőtti játszótér, udvar, akármi, csak a levegőn programhoz. Így minden szombat délelőtt lejátszuk a meccseket, én haladnék, Béla szerint a 7vége nem a arohanásé:))

Azért végül lett ebédünk is, borsóleves és palacsinta volt a kívánság. Délután letettük a gyerekeket aludni, mi pedig befeküdtünk a TV elé, megnéztünk egy filmet. Najó, a többes szám így nem igaz, mert én elaludtam:). Gyakorlatilag az egyetlen helyzet, amiben képes vagyok fényes nappal elaludni, az a filmnézés ember ölében. Mikor felébredtek a prücskök, uzsi után bringára szálltunk (lányok utánfutóban) , elmentünk a szomszéd kertvárosba megnézni a játszóteret. Lányok teljesen szabályosan mérleghintáznak:). Csajoknak maratoni fürdés, diavetítés apával, majd gyors ágybakerülés lett volna a terv, de sajna a projekt sikertelen volt, így még találkoztak kis boszorkák a vendégekkel. Ahhoz képest nem is volt gáz, viszonylag hamar elaludtak jó pár kimászkálás után. Mi pedig némi tokaji társaságában megnyitottuk a téli esti fondue szezont Gáborral, Évával, Petivel és Andival. Jóóóó lett a cucc nagyon, Éva nagyon sok zöldséggel készült, eddig leginkább csak répát és uborkát mártogattunk, illetve próbáltunk már párolt brokkolit és karfiolt, az is nyamm, de most hozott paradicsomot, paprikát, retket, répát, uborkát, (!)póréhagymát. A bagette-t frissen sütöttem, a sajttal egy időben készült el, szal friss meleg-ropogós volt még, nyamm:)

Óráátállítás rulez, jó lenne minden szombatról vasárnapra nyerni egy órácskát:)). Báris, adnám ezt az órát a korai sötétedésért:((.

Reggel csajok nézhettek mesét, míg mi durmolunk:). Aztán piac, majd temető. Sajnos épp akkor kezdett el szakadni az eső, amikor kiértünk, de ott voltunk mind. Anyu, Apu, Erika, Sógi, Milla, Hanna, Antalka, Polla, Virág, Bogi, Béla és én.

[a kis sírunk: http://www.kissvirag.hu/indexre/osz032.jpg]

Majd mind elmentünk a Halászcsárdába ebédelni. Jó hangosak voltunk:)))). Anti megszólalt egyszer: ” Hű, amikor 15éve elkezdtem Erikának udvarolni, ki gondolta, hogy egyszer ennyien leszünk és ilyen hangosak?? :))) ” és tényleg.

A kép hátterében látszik a falon a jelölés, melyik évben meddig ért a víz. Ez a Halászcsárda ugyanis az ártérben van, azaz, ha kiönt a Tisza, rendszerint, évente 2szer vízben áll az épület. Az idei árat sajnos már nem tudták az épületen belül jelölni, hiszen ennél is magasabban volt, csak az épület külső falán találtunk 2006-os jelölést:

fiúszakasz vonatozik:

A 2 tojás:

Mama és a legkisebbek:

Délután maratont aludtak a lányok, mi pedig filmeztünk. Nagyon jót pihentünk. Délután eljöttek Rózsamamáék, hoztak matjóskababát Moszkvából, játszottak, beszélgettünk, jó volt:). A korai sötét most inkább olyan békés és nyugalmas volt nekem… Könyörtelenül itt a tél, hát keressük benne a szépséget (nehéz megtalálni) 🙂