Kiss családunk blogja

Bizonyos dolgokban irtóra laza szülők vagyunk, bizonyos dolgokból viszont nem engedünk, sőt, nagyon féltjük a gyerekeket sokmindentől. Leginkább tőlünk független dolgoktól tartunk, ilyen pl a lovaglás, ami most jó példa erre, vagy a közlekedés, hogy a gyerekek mindig bekötve üljenek az autóban, hogy pl nem engedjük őket szabadon biciklizni, csak előttünk, stb…

Bizonyos dolgokban pedig irtóra lazák vagyunk, ilyen a gyerekek elesése, hogy nem esünk tőle kétségbe, életre nevelünk, vagy mi, tanuljon meg esni az a gyerek.

Nem tudunk betelni vele:). Annyira nagyon édes ez a kis szaros, h félelmetes. Ahogy beszél, amiket mond, amiket kérdez(!)… kész:)

Símán, megbízhatóan szobatiszta lett kis nadság, éjszakára és délutáni alváshoz kap még pelut, de du el fogom venni tőle, mert szépen felébred és szól (emiatt viszont kevesebbet alszik du, hát evvan).

Több színt szépen felismer, a “Józaszínt” azt szímán felismeri, de tudja a feketét, a sárgát, a pirosat, a kéket, szinte biztonsággal. Hát nem okos? 🙂

Szombaton pedig 2 éves lesz. Hihetetlen:)

A napjaink jól telnek, eltelnek, heti 3szor járunk úszni ugye, át Algyőre, ami nem kis program, de elvagyunk vele. Anyu múlt héten pénteken elvitte őket, de vitte Bibit is, hogy akkor már pancsolnak egyet, jó volt nekik:). Én kértem, HA nem muszáj, hadd maradjak ki a buliból, és hagyták, jóóóóvoltnekem, volt másfél órám, telefont néztem (volna) magamnak, aztán villamosoztam egyet, szoli, többsemkell:). Jah, de, az esti röplabda.

A csajok medencéznek, amikor lehet, jól elvagyunk most, tényleg.

Én minden este gyaloglok 1-1,5 órát, iramosan, szépen le lehet dolgozni vele a vacsit, úgy érzem, formában tart és irtó jól is esik. Nyáron. Majd ősszel kell találni vmi mozgásformát helyette. Az a gond, h úszni Szegeden csak messze lehet… Elég költséges a lányok úszatása is. Elég az.

A telefonom végleg megadta magát, mostmár tényleg kell vennem másikat:)). 1 szempont van, szééééép legyen, a többi nem érdekes:)). Azért kiszolgálta az idejét ez a kis tömegsamsung, főleg, h 1éve kimostam 60 fokon, 100perces programmal:D. Túlélő tipus:D

Abigél, alias Duncika, annyira kikeredett, hogy nem is lehet másképp szólítani:))). Teljesen behízta  a kis fejét, nincsenek is vonásai, tokás, hatalmas pocakja van és kerek feneke, egyszóval: gyönyörű:)

Sok időt töltünk ugye most együtt, intenzíven is, nemcsak egy légtérben, a medencében énekelgetek neki, már unom a repertoárt, rá kell néznem, a nagyoknak mivel is csesztem el a hallását idejekorán, Abigél se maradjon ki a jóból:).

Megyek hát Gryllus dalokat keresgélni:).

A minicsapat sült krumplit tol éppen, kecsappal, nem panaszkodnak:)).

Csipcsipcsókát, hintapalintát, zsippzsuppkenderzsuppot, ezeket már símán tudja:). Most bejött még az Alma, alma piros alma, Lassan jár a csigabiga, Micimackó, Bóbita, Kicsi vagyok én, Egyszer egy királyfi, stb…

Biztos az sem tesz jót, hogy éjjelente jönnek a pisi-körök, bepisiltem, vagy pisilni kell, főleg, h a legkisebb is csatlakozott a bulihoz. Hajnal 4kor remek dolog “tatálni tell” felkiáltásra ébredni, rohanunk bilire, amibe persze már nem sikerül produkálni semmit:).

Majd hajnal 4kor már nem hajlandó a saját ágyába menni, csak a miénkbe, de miért is ne jönne akkor már Bogi is? Így már csak nekem nincs helyem az ágyban.

NEm éppen kipihenve ébredtem. Délelőtt elmentünk vásárolni a tescoba. Még itthon kiderült, hogy a babakocsi elment apával dolgozni, miért is ne, elmegyünk hát gyalog, elég nagy már Abigél. Mekkora gondolat volt ez tőlem:). Megeszemamitfőzökamintvetekúgyaratok.

Odafelé síma volt a dolog, nagyok biciklivel, kicsi babakocsit tol, ügyelve arra, hogy a baba mindig rendben legyen benne. megérkeztünk a tescoba és felavattuk az új játszóházat, bementek egy órára a csajok, én addig bevásároltam, már amit úgy ítéltem meg, h málhás (babakocsi) nélkül haza tudok vinni. Na jó, kicsivel többet:)

Induláskor paláver kiver, kicsi persze nem akar kijönni a megőrzőből, kifeszít, elrugja a cipőt, lefogom, cipő ráad, nulla türelmem van már nekem ehhez. Elindulunk a déli napban hazafelé, nem nagy távolság, de nem sok az árnyék, Abigél végig nyafog, ki akar hajtani az útra, félúton heves zokogásban tör ki, miszerint én vigyem őt. Ok, Bibi felemel, picibabakocsira csomag rápakol, majd azt húzom, miközben a kicsit cipelem (jajj a hátam). De hazaérünk. Kapnak (bolti) túrós buktát, tán még sosem adtam ekkora szart ebédre, de néha belefér.

Kicsit leteszem, nagyok meséznek, elrendezem a lakást. Du felállítom nekik a sátrat az udvaron, viszek ki mesekönyvet, közben főzni kezdek, várjuk apát vacsorával, lányokra is ráfér egy normál étkezés ugye:)). Sült csirkecomb, rizs, lecsó. Elkövetem ellenük a merényletet, összekeverem a lecsót a rizzsel, ígynemkell. Elvek feladva, kapnak síma rizst, csak haladjunk már, húúúúzzatokaludni, CSENDET akarok.

Apa sehol, hívom telefonon, a felénél jár egy tárgyalásnak, ő sem ér már haza fektetésre sem. Még vacsi előtt megfürdettem őket, azt a szintű koszt ugyanis mosdatással nem lehet levakarni:)).

Adom a vacsorát. Husit kérek, szedd le a csontról, nem, mégis inkább fogós husit kérek, ÉNNEMSZERETEM A LECsÓÓÓÓÓT!! Persze tiszta zsír már minden, Abigél kanál helyett villát kér, majd villa helyett kanalat, nem mintha bármelyiket használná, mert kézzel eszik. Hülyét csinálni belőlem persze mókás dolog:)). Már ha mókás az, ahogy ilyenkor üvöltök, “NEFOGDOSSMÁRÖSSZEMINDENT!!!!” – nem, ez nem mókás egy cseppet sem. Süllyednék el inkább.

Aztán látom Abigélt, aki ül a nappali közepén, és potyog belőle a rizs, persze az etetőszék 1nm-es körzetében minden csupa lecsós rizs (megérdemlem, én erőltettem) , majd miután újra megmosdatom, körbetakarítom a helyét, Virág nyammog a 4.csirkecombbal, én is megpróbálok magamba tolni 1-2 falatot, mire Abigél mellémáll, ütögeti a combomat, h “én isz kéjekszépen, médtéjek, ana öjébe, ANA ÖJÉBEEEEEEEEEEE! ” naneeeeeeeeeeeeem, kezdjük előlről a dzsuvázást, mégazhiányzik. belenyugodott, karonfogta Bogit “Deje Bodita, átszunk!” és bementek a szobába. Huhh. Virággal tömjük a búránkat, végre csend, majd Abigél totyog ki, fura a járása, bepisilt a szobába……… ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ

De akkor süllyednék el legfőleg, mikor leordítom a gyerek haját, MAJD utána megkérdezem, miért mászott be Abigélhez lápmaoltás után. Virág csak meg akarta keresni a kicsi cumiját.. én meg leüvöltöttem a fejét:(((.

Ma este nem is elsüllyedni akarok, hanem elszaladni, de jó messzire. Hadd ne mondjam meg most, mikor jönnék vissza. Nem tudom.

ÁM! Mivel elmenni, elszaladni nincs módom, megpróbálom a holnapot jobban csinálni. Menni fog:). Ugye nemsokára könnyebb lesz? (a kérdés költői)