Kiss családunk blogja

Nos kérem, meghatódva észleltük, hogy kicsiny Virágunk fogacskája MOZOG. MAmáéknál töltött hétvége során el is tűnt, kiesett, valszeg lenyelte barackostul:))). hüpphüpp. TÉnyleg ekkora gyerekünk van?

Fogtündér hozott egy kirakót, párna alá tette. Nos, nem okozott nagy örömöt, Virág kb fél percig sem foglalkozott a dologgal.

Kicsi Abigél pedig néhány napja elég emgbízhatóan szól, hogy “Tatálni tell” , vagy pisilni, vagy kakálni kell neki. De szól:). Annyira ügyes, édes, semmilyen érdemem nincs benne, totál magától, 1 nap alatt abszolválta ezt a dolgot. Persze ha elmegyünk itthonról, még kap pelust (ma még kapott, színházban voltunk délelőtt) , és akkor nem is szól, de jó úton haladunk:)

Isteni hétvégénk volt, igazán feltőltődtünk, fizikailag alaposan elfáradtunk, jól esett, nagyon!

Ma este sütögettünk egy jót:

Ami szép, az szép!

Bogi énekel, Abigél és Apa táncolnak:)

Mivel nem tudok aludni, elmesélem a mai napunkat, ami igen remekre sikeredett. Kimentünk Röszkére Bogica csoportjával, hogy elbúcsúztassuk az évet, vagyis nem tudom miért, de az mind1 is. Lényeg, h buli legyen:)

Isteni marhapörköltet főztek az apukák, nem lehetett segíteni, sem hagymát pucolni, sem uborkát szelni, mindent ők csináltak. Sütihegyek voltak, kajafrontú elkurvulás abszolválva, kapkodtam mellé a garciniát, no meg este már nem ettem semmit, talán ezért nem tudok elaludni, hangosan korog a gyomrom…

A medencében hideg volt a víz, ezért előre megbeszéltük, hogy nem lesz fürdés, de aztán jöttek a gyerekek azzal az olcsó trükkel, amivel a farkas a mesében, “Csak a lábamat hagy dugjam bele” és ugye bevettük, naná, h fürdés lett a vége, Virág így is göthös, biztos használt neki, h szétfagyva jött ki a tényleg hideg vízből. De élvezték:)

A társaság jól összebarátkozott, Béla is haverkodott az apukákkal, itthon hagyta az antiszoc énjét, még ivott is, mondjuk én is, reggel toltam egy páleszt és egy kis rosét, jó is volt mindkettő. És megvilágosodtunk nyaralás ügyben, ha Apa még nem rendelte meg, holnap lesz a napja, kell nekünk mini DVD a gyerekeknek az autóba, háthogyaviharba ne kellene? Enélkül utazni? Még a végén a gyerek kénytelen lenne az uncsi tájat nézni, közben játszani vmi utijátékot… Mi bejártuk a szüleimmel és a Wartburggal fél Európát (na jó, amennyit lehetett anno) és egész jól elvoltunk enélkül. Na, mind1, tény, h a tengerig elmenni nagy segítség lehet egy ilyen kütyü.

Hazaérvén apa azonnal folytatta a munkáit (egész szombaton is dolgozott) , csajoknak kapcsoltam egy mesét, én kicsit gazoltam, majd Katival kitakarítottuk a medencét (GRRR algás volt nagyon és koszos is) , majd még meglocsoltam a kertet, végül 10 órakor elindultunk futni:). Annyira nagyon jól esett, többször váltottuk a futást iramos gyaloglásra. És most meg fél 2 és holnap piszok álmos leszek………………

Semmiből sem tanulok:))). Már régen tudnom kellene, h teljesen felesleges több fogást, húsfélét, köretet kínálnom, főleg együtt, mert úgy is kiszúrnak 1 dolgot a kínálatból, amit esznek:). Ma kapkodós tökfőzeléket főztem, rántott csirkehusival, mit ettek? Csak a húst:). Hiába pakolom bele direkt a főzelékbe a husikockákat, Boglárka meg sem eszi, ha főzelékes:D. A szabály eprsze a 3 falat, amit nagy kínlódva benyomnak:)), de van ennek értelme? Legközelebb 1 félét kapnak, majd magam előtt elsüllyedek szégyenembe, de esküszöm kipróbálom, vajon reklamálnak e a többi dologért, ami úgy is csak útban lenne a tányéron:DDD.

De biztos csak irigy vagyok, tolom itt a brokkolipürémet, bizony szívesen ennék tökfőzeléket rántott szusival:D

Amúgy édesek, a teraszon ebédeltek, lányokat befogtam segíteni teríteni, egész ügyesek, ilyen kisebb dolgokba egyre inkább be fogom vonni őket. Hadd tanulják:)

Virág tegnap du belázasodott az oviban:(, telefonált az óvónéni, gyorsan elszaladtam értük, szerencsére még nem aludt el Bogi sem, így őt is hazahoztam. Aztán úgy döntöttem, legyen ez mostmár szabad hét mindenkinek, Bogit sem küldtem el ovikázni.

Tegnap volt egy lakásérdeklődő házaspár, tetszett nekik a lakás, hát nem voltak szívbajosak, tettek egy 4mó-val olcsóbb ajánlatot:D. Nyilván erre csak nemleges választ tudtam adni, így marad, ami eddig, igazából fel sem hívnak… ott a gond. De majd:)

Tegnap volt Bélák napja. Jól kitaláltam,  hogy együtt választunk ajándékot neki a lányokkal. GOndoltam, jó lenne  neki is egy nyugágy (nem mintha az az 1 nem lenne elég, ritkán használjuk, de jó lenne együtt feküdni bennük) , bementünk az Obiba. Vettünk egy olyan tolós kisautót, abba 1 nagy beleült előre (ők cserélgettek), Abigél pedig a tolókaros ülőkébe. (Időnként őt is beengedték a kisautóba, persze ilyenkor 20méterenként egyezkedünk, hogy ki következik, ki hányszor volt, Bogi toporzékol, pedig ő ült benne legtöbbet, de nem ismeri el, én meg sosem tudom eldönteni, h menjek a kisebb ellenállás felé, mert Virág nem toporzékol, bármibe beleegyezik, Bogi pedig nyer, de ezt nem hagyhatom (mindig) Persze célszerű a dolgokat rájuk hagyni, néha bele kell avatkozni, mert pl Bogi Virág összes szép pólóját elkuncsizza, Virág tojik a strasszokra, így oda is adja símán, lavírozok:) ).

Kiválasztottuk a nyugágyat, hónom alá “csaptam”, semmi fogás rajta persze, és azt bírom a csajokban, ha megkérem őket, h MOST szépen megkérem őket, tegyék, amit mondok, mert a nagy kocsival, hónom alatt a szajréval ki kell menni az autóig, akkor azért hajlanak a jó szóra, sikerrel vettük az akadályt.

Gyorsan hazaszaladtunk pisilni, és berejtettem az ajándékot is. Elmentünk Apáért, majd hazafelé Virág ezt mondta: “Nem áruljuk el a meglepetést, ami itt van hátul” és felnevetett nagyot, meg kell zabálni. Hazaértünk, felköszöntöttük, megették a palacsintatortát az utolsó morzsáig:)))

Elszáguldottam röplabdázni, isteni volt, mint mindig, nagyon kikapcsol és feldob.

Reggel elindultunk, Bogi hajráfját nem találtuk, így újratervezés, csak 1féle copfot enged kötni ( a lényeg,h minél hosszabbnak látszon a haja) , nem szokott ebből engedni, de most sikerült rábeszélnem egy újra, a tükör előtt állva fésültem, és mutattam neki, hogy milyen szép így, azt a hiú, magában gyönyörködő arcot:D, mondjuk tényleg gyönyörű a lány, ez kétségtelen. (most épp úgy érzem, hármuk közül ő a legszebb, de ez mindig változik, ahogy változnak)

Ma gyorsan kitakarítottam a nappalit, konyhát, még felmosok gyors, míg abigél alszik, elmentünk a Yiskbe ajándékot beszerezni, meg 1-2 apróságot itthonra, hazafelé játszóztunk, Bibi kicsit fáradt volt már, így a hintában ok nélkül sikított nekem, nem volt jó, ha löktem, nem volt jó, megállítottam, ha le akartam venni, belém akart harapni, annyira édes volt, le kellett volna videózni. Egyszer csask lenyugodott, majd megszólalt: “Titájok” és elment libikókázni. Aztán benyomott 3 tányér levest, csak pislogtam, hová fér bele ennyi kaja,őrület a kicsi.

Apa egész héten, minden nap megbeszélt délután, tegnap kivételével, ma 2 megbeszélése is lesz, és látom,  hogy mennyire fáradt, olyan jó lenne neki segíteni vhogy…

Valami megmozdult fogyó ügyben, na a mérleg még nem mutatja, de kezdem érezni, nem kell nagy dolgokra gondolni, de a lendület és elszántság megtartására éppen elég:). Menni fog ez. Bár elkeserítő arra gondolni, hogy mi lesz 10 és 20 év múlva. A kívánt formához így is az kell (hosszútávon az kell!) , hogy szinte ne egyek Ch-ot. Anyuval a múltkor kostatáltuk, hogy “ezt beszívtam” -tőle örököltem ugyanis ezt a kellemes, hízékony, zsírjához nagyon ragaszkodó alkatot 😀