Kiss családunk blogja

Idén is maradtunk hagyományainknál, Sógi volt a Mikulás természetesen. Már sok-sok éve így van ez. A nagyok már beavatottak, nekik az a buli benne, hogy ők öltöztetik az apjukat. A kicsik pedig áhitattal figyelik és teszik, amit kér. Szeretik az öreget és ez olyan aranyos:). Nem félnek tőle egyáltalán.

Mint általában, a Mikulás idén sem az ajtón jött be:))

Majd bekísérték a gyerekek az öreget:

Ezután leültették és eléültek sorban a kiscsirkék. Milla és Hanna is szívesen eljátszák még, ők is énekelnek neki. Milla furulyázott is, lekottázta délután a Kiskarácsonyt és ugyan nem hibátlanul, de a szoprán furulyáján eljátszotta. Majd egymást licitálva jelentkeztek, h előadják prudukciójukat. Mindenki szépen énekelt, kivéve a fiunkat, aki ugye nem tanul meg ilyeneket (no tudja ám mindet, ez időnként kiderül, csak épp nem vesztegeti drága idejét, h előadja otthon). No de, nagy meglepetés volt a Mikulásnak, h Toti megtanult egy hosszúúú vonatos verset egy leporelló könyvből. Naná, csak meg kell találni a megfelelő érdeklődési kört és máris megy a verselés:)).

Mindenki az ölébe ült, ahol az öreg tartott egy kis eligazítást… Hogy pl Bogi nem hisztizzen, hogy a Virág aludjon az oviban, hogy a Hanna ne legyen büszke rá, ha rossz eredménye lesz a suliban. (mert a kis szaros tök jól tanul, de ha olyanja van, akkor hanyag, így lett, hogy az írás felmérője hemzsegett a hibától, amit apjának hazafelé röhögve, hencegve mesélt el, majd hozzátette: “Anya ki fog nyírni” :DDD. Szóval van önbizalom…….. )

Totó megkapta a Mikulástól a hőn áhított 2arcó Thomast barátját, majd amint kibontotta, a benne lévő miniprosin rögtön hevesen mutogatta a Mikulásnak, hogy milyet hozzon még neki:))). Haláli volt. Bírom, amikor a gyerekek és úgy veszem észre, h főleg a fiúk, így bele tudnak mélyülni a játékba. Nálunk a lányokra sajna ez egyáltalán nem jellemző. No lehet, h ez azért van, mert ketten vannak és igazán elmélyülni esélyük sem volt soha…

Elmélyülten játszott mindenki a földön, Virág és Bogi sapkát, könyvet kaptak, Hanna sminkkészletet (wow:D) , Toti Thomas könyvet a vonaton kívül, Polla mágneses rajzolót, amit alig lehetett elszedni a többiektől, Millára rá kellett szólni, h adja vissza a hugának:DDD. És mindenki csak 1 csokimikulást kapott, amit meg is ehettek, így nem a csokitöméssel voltak elfoglalva. Bélát Milla tanította furulyázni, egy kis duettet sikerült is összehozniuk:). Tata pedig elénekelte nekünk az Unokák című dalt, amit megtanult még nyáron és többször elénekelte már nekünk, nagyon szép, majd egyszer levideózom:)

Nagyon jó kis este volt:).Tesó készített melegszendót, én kuglófot sütöttem. Már nem szokott kaja maradni, bármit és bármennyit készítünk, szegény Mamáék mire odaértek, már majdnem minden elfogyott:DDD. Vagyunk egy páran, he:)

Másnap eljött Mami, hozta, amit hozzá vitt a Mikulás. Eljött vele Laura is, nagyon hancúroztak a csajok. Apa vetített nekik.

Ma Bélatatáék jöttek el, így mostmár annyira sok a csoki és édesség itthon, h elrakom nagyrészét. Bár ezalatt a 2 nap alatt nem csináltunk ügyet belőle, ehettek sokat.

Holnap ismét útra kelek a 2 nagylányommal délelőtt, megcélozzuk a pijjacot, vasárnap lesznek vendégeink, veszünk eztazt, azután megint könyvesboltozunk egyet. Jó lesz:)

Az ovi kezdetével megint beállt egy változás, jelentős fejlődés a kis életükben, ami most tűnt fel nekem. Például este már nem kirohangálnak lefekvéskor, nem velünk szórakoznak, hanem mint mi a tesómmal anno (emlékszem anyu hogy kivolt ránk akadva mindig:D) megy a pusmus és a röhögcsélés:)). Hallgatózom és nem mérges leszek, hanem legszívesebben megölelgetném őket ilyenkor. Átmennek egymás ágyába, dumálnak dinnyeségeket és visszafolytott hangerővel kacarásznak:)))). (engem anyu életemben 1szer vert meg, egy ilyen alkalommal, mikor hétköznap még mindig röhogcséltünk ste 11kor Erikával és mikor már sokadszor szólt ránk, minden elhangzo fenyegetés ellenére még mindig buli volt, bejött és idegesen csapkodott, próbált minket pofonvágni, mi meg csak röhögtünk, mert szegény tök vicces volt:D. Aztán leült az ágy szélére, feladta és nevetett ő is:DDD )

Olyan jókat szerepjátszanak már. És amint társaságba kerülünk, keresik a többi gyerek társaságát, Virág is, ami nagyon megnyugtató, mert miatta folyton aggódom valami hülyeséggel. Szegény első is, és az előzmények is, mindig találok vmi aggódnivalót magamnak, ami rendre idővel magától megoldódik.Mióta újra ovisok, Virág sokkal nyitottabb, elmeséli, h kivel játszhott az oviban, pl mondja, ha nagyobb fiúkkal focizott, mostanában mindig foci zik, nyilván ezért. És nem alszik du az oviban a kis szaros:(. Éselmeséli itthon, h miket csinált alvás helyett, pl rendszerint kisatangol pisilni, stb… Megkérdeztem tőle, h haragudott e ezért az óvónéni és totál megdöbbenve azt mondta, h “Neeeeem, rám nem haragszik az óvónéni, mert aranyos, és szeret engem”. Anyai szív ilyenkor megmelegszik:)

Bogi miatt kezdtem most kicsit aggódni, nagyon figyelek rá, mert középső gyerek, midig nekik a legnehezebb, és ez most asszem be is bizonyosodott. Hajlamos vagyok tőle többet várni, ő olyan talpraesett és rendkívül szociális (mint én) , ám rendkívül érzékeny is (mint én), és erről hajlamos vagyok megfeledkezni:(. És lehet, h a hosszúzós ovinapok neki még gyors volt, mert nagyon anyás lett az elmúlt héten. Pl már hajnal kettő körül mellettem van, és összebújva alszunk és nincs szívem most ezt megtagadni tőle, így reggel már öten nyomulunk a 160as ágyon:D. Mondjuk ez a rövid hét az oviban is zavaros volt, mert Marikanénije beteg lett, így volt összevont csoport és helyettesítés is, és a kis barátnője (akit Abigélnek hívnak:D) is beteg volt, szóval lehet, h csak ennyi… Péntek reggel sírt is, h nem akar ovii ba menni:((. Most jót tesz a szünet, merthogy jövő hét őszi szünet:). Utána pedig 1-2hétig nem csinálunk nekik hosszú napot, majd visszük-hozzuk Bibivel őket inkább.

Ma görbe nap, minden hónapban csinálunk egy ilyet a kajajegyeket elesszük valahol, most a burgerben voltunk, ott van egy kis játszóház is. És betettük a kocsiba a bringákat, a Kárászon bicajoztak egy nagyot a csajok:). Este húsfondue-zünk, majd készítek képeket.

Abigélről is röviden. lelassult a hízása, ami okozott némi fejtörést nekem, aztán többen megnyugtattak, h az a baba, aki képes :PP 8-7ig aludni éjjel, az nem éhezik:D. Most elkezdett éjjel kelegetni (én ezt elővetítettem a gyenge hízás miatt) , de sebaj, majd újra beállunk. Már hangosakat kacag, a lányokat imádja, meg minnket is, az idegenektől kezd tartani.

A fejemben is:). Jólesett kipanaszkodni magam, sokat gondolkodtam és arra jutottam, hogy a probléma gyökere nem feltétlen a helyzetből, sokkal inkább belőlem fakad. Rosszul szervezem/tervezem a napjaimat, illetve nem rosszul, csak túlzsúfolom, ami hosszútávon oda, illetve idevezet, hogy kiakadok. És ugye ha én borulok, borul a család is…

Arra jutottam tehát, hogy meg kell állapítsam, a hétvége és a délutánok nem szolgálják az én pihenésemet, ezért ezt akkor kell megoldanom, amikor a csajok oviban vannak.  Nem szabad sajnálnom az időt a saját aprócseprő dolgaimra, de még bele kell jönnöm, mert zavar, ha nincs körülöttem rend, és itt ugye olyan sosincs, h minden rendben lenne…

Krisztibarátnémnak örök hála ezekért a mondatokért:

“Egy a lényeg: add lejjebb és szabj ki magadnak elérhetőbb célokat.Csak annyit, hogy azokat teljesíteni tudd. Ha nem változtatsz, folyamatos kudarc lesz, ami még jobban gyilkolni fogja az önbizalmadat.Ne akarj mindenkinek megfelelni maximálisan, nem fog sikerülni.“

Mondjuk ami bennem a legnagyobb feszültséget szüli, az a fenekem mérete, de uccu, vettem magamnak egy gatyát:D, h vhogy kinézzek, aztán majd lefogyok, amikor eljön az ideje. Addig kajafronton a sokszor kevesebbet ám táplálót elvénél maradok.

Tartozom egy múlt heti szülinapi beszámolóval is, sok klassz kép készült az elmúlt napokban, majd pakolok fel néznivalót:)

Úgy tűnik, ez már komoly, ezentúl már csak jó idő lesz:). El lehet pakolni a kesztyűket és meleg cuccokat. Imádom… Gyűlölöm a telet, grrr. Főleg, ha hó sem esik, mint most:(

A hétvégénk pénteken indult, ugyanis apa szabadnapot vett ki. A terv az volt, hogy a csajok oviban, mi pedig kettesben itthon, mert ilyen 4éve nem volt:). Na nem láblógatni, hanem megcsinálni az előszobát, ami kaotikus volt. Volt ott egy dülöngélő cipősszekrény, és egy másik instabil polcos. Egyik sem túl gyerekbiztos és nem is elég praktikus. Ha az ember kis lakásban lakik, muszáj a helyeket a lehető legjobban kihasználni. A bárányhimlő közbeszólt, Bogcsi ugye itthon “betegeskedik”. Ez a kislány egy hős, imádom:). Nyilván nagy mákunk is van vele is, anno Virágnak is nagyon enyhe lefolyású volt, ez most annál csak kicsit nehezebb, 2 napig volt csak láz, amit hagytunk dolgozni, amíg fel nem szökött nagyon. Kapott homeos szert, talán ez segített, hogy igazán nem szenvedjük meg klasszik módon ezt a kórságot:). Egyelőre nem is vakarja és a pöttyök többsége nem is pörsen, ahogy annak lennie kéne. Virágnak sem pörsentek ki, egyszerűen leszáradtak… Én még csak nem is ítélem szobafogságra, ellenkezőleg, sokat vagyunk kint, hiszen az idő csodás, őket pedig csalogatja a gyerekzsivaly. Szerencsére a szomszédok közül vagy voltak már a gyerekek, vagy időszerű, hogy legyenek, így senkinek nem volt ellenére, hogy kint játszon Bogi.

A péntek kalandosra sikerült, ui apa elzarándokolt bevásárolni a Praktikerbe. Közben telefonált, hogy hm-hm, ajtó nem lesz rajta, mert kicsit elszámoltuk magunkat, morva drágák már a polcok és konzolok is:(. No, a lényeget megvette, csak nincs, ami eltakarja. Én közben nem lettem jobban, napok óta keményedtem, a laboreredményeim sem tökéletesek, a védőnő épp beugrott és mivel látta rajtam, hogy “döcögök” elzavart orvoshoz. Felsőlégúti nyavalyám sem javult már 2hete, a laborom egyértelműen azt mutatta, h bacikkal küzdök, az orvosom antibiot írt fel. Nem örültem, de szedem és szépen javulok, már sokkal jobban vagyok. Igyekszem sokat pihenni is.

Apa magára maradt a “közös projektünkkel” , de őrület ez az ember, minimális részvételemmel totál kész volt estére:). Kipakolt, szerelt, bepakolt. Csak a rendszerezésnél segítettem kicsit, no meg a szortírozásnál. A hálóba is felszerelte a polcot, és a lámpát, amit rég megvettünk, most erre is sor került:)

Himlő miatt most a játszótér és más közösségi helyek nekünk kiesnek, így itthon maradtunk szombat délelőtt. Terveztünk 1-2 dolgot a lakásban, én sütni akartam máglyarakást, meg üvegfesteni Antika szülinapjára. No, ehhez képest 10körül kiengedtük a gyerekeket, leültünk a hintaágyba meginni a KVnkat apával, majd szépen ottragadtunk. Hamarosan csatlakoztak a szomszédok is, gyakorlatilag átbeszélgettük a délelőttöt a teraszon:))). Én közben megpucoltam a zöldségeket, kiteregettem, elpakoltam a ruhákat, de nem haladtunk a betervezett dolgokkal. De nem bántuk meg, kell ez a lazulás is:)). Apa kérésére főztem egy nagy adag babgulyást birkából. Hát, sosem fogom én ezt a birkát megkedvelni, pff. Bár mindenki szerint nagyon finom, berántani már nem kellett, így is megállt benne a fakanál, szó szoros értelemben, hehe. Hozzá még húsvétról maradt száraz kalácsból mákos guba készült, isteni lett.

Délután Virág és Bogi ovis pajtásáék jöttek át hozzánk. Zsófit mind a két lány nagyon csípi, igazi rosszcsont csaj, így könnyen megtalálja a hangot a banditáimmal:). Sokáig az udvaron voltak, majd bent játszottak. Leülni is sikerült pár percre, míg betolták a pizzájukat, de hamar szaladtak tovább:))). Mi pedig nagyon jót beszélgettünk a szülőkkel.  Pizzát sütöttünk, szuper jól sikerült mindenki szerint, jót ettünk:)

A vasárnap is eseménytelenül telt, főzni sem kellett, tényleg csak lazultunk és pakolásztunk. Mivel a nyomtatónk bekrepált, szabad kézzel rajzoltam Antikának sablont az üvegdíszhez, természetesen lánctalpas markolót festettem neki, Béla nem kis örömére. Halálra röhögte magát a rajzomon, oké, nem titok, valóban nem tudok rajzolni, de szerencsére a 3 évest lenyűgöztem:)))). Egész jó lett szerintem, bár kép nem készült róla.

Délután ünnepeltünk tesóéknál, Totink is 3 éves lett, hihetetlen nagyfiú:). Sógi grillezett, volt hozzá sokféle finom krumpli és saláta, Mama szuper tzatzikije lányaim nagy örömére. Úgy tolják a tzatzikit, hogy öröm nézni:). Még Bogi is, aki főleg fotoszintetizál, ui alig eszik, ám sokat iszik mostanában. Kezdünk aggódni a vonalaiért;). Himlős husijuci fogyóban:

A 2 kajagép:))

Polla a kis beste nőszemély nem eszi a pépeket, a darabos viszont bejön neki:). A grilezett husiért meg volt veszve, itt épp próbálom a főzeléket becsempészni a husi mellé, egy darabig beveszi a cselt:)

Nagyon nagyot játszottak az udvaron a skacok:

 Majd felköszöntöttük a kiskrapekot, az, hogy boldog volt nem is kifejezés, már nem is mosolygott, csak nagyon komoly arccal és tátott szájjal próbálta elhinni, hogy a gokart az övé és próbálta végigtapperolni a jármű összes váltóját, csavarját, kerekét, kormányát:

Lánctalpas torta lett volna, HA a cukrász nem telefonál szombat este, hogy megbetegedett:(. Így be kellett érnünk vonatmarcipános egyszerű epertortával, ami egész jó volt.

Hát a Tata nem megetette a legkisebbet:)))

Petus teli pocakkal bűvöli Zselét, a kutyát. Mindent bedobál neki a kiskoma, mindent:).

Mama titkos búcsúkindertojást csúsztat észrevétlen Toti kezébe:)))

A kosárcsapat:

Máglyarakás sütés hétfőre tolódott, életem első máglyája, amiből kimaradt a baracklekvár:))