2011. Síelés – Maribor (Szlovénia)

Családi blog, Sportblog 3 hozzászólás »

5 napot töltöttünk ezen a csodás helyen egy fantasztikus szállodát találtunk, jó választásnak bizonyult hálisten.

http://www.sielok.hu/szallas/bellevue_maribor/

Mármint a szálooda, mert maga a síparadicsom… hááát… alacsonyan van, így a hóbiztossága alacsony, sajnos nekünk sem volt jó havunk, nappal olvadt, az olvadék pedig éjjel lefagyott. Hálisten 2 alkalommal esett egy kevéske friss hó, de dél utánra már ez is kásás volt. Így a hegy alsó szakaszain nem volt igazán élvezhető, azért elmanőverezgettünk, mikor sível, mikor boarddal:)

Ugyanis az idén vittünk boardot is, Béla csak deszkázott, ő soha életében nem köt fel sítalpakat a lábára, úgy megszerette:)

Indulááás!

Aztán volt úgy, hogy esténként a szaunában pihengettünk, ahol is meglepetés fogadott minket, egy kedves szaunamester várt a bejáratnál és ajánlotta magát. Un. szaunaszeánszon vettünk részt, a gőzben paprikássóval kentük be a bőrünket, majd 45 perc pihenő következett a sötét, halk zenéjű pihenőszobában, sok mécseske égett, nagyon kellemes volt…

Majd a finn szaunában kböző aromákat tett a kövekre, közben legyezgetett minket.. majd mézzel kellett bekennünk magunkat, és ezzel a testünkön kimentünk a hóba, mezítláb… Háááát:). Csodavolt.

Majd tus és ismét pihenő…

A mézest megismételtük még egyszer. Így érdemes élni:)))

2szer voltam kint esti síelni, bár boardozni tanulni nem volt sikeres, eleve olvadt a hó, nem is láttam, fáradt is voltam, az az este úgy ért véget, h kiestem a francia felvonóból, sírva odavágtam a dseszkát, sznóóóbordozzon, akinek 3 anyja van:D

Azért adtam még 1napot a dolognak és nem bántam meg:). Végül le tudok jönni piros pályán is vele, meg tudok állni, szóval mondhatni tudok sznóbordozni, igaz inkább csak sarokélen, a lábujjélre nem éreztem rá…

három napot síeltem, az az enyém igazán:)

A sznóborddal sikerült esnem egy szépet, megakadt a lábujjtámaszos élem előre, azaz előre, a völgy felé sikerült  a hóba harapni, illetve fejelni, egy meredekebb szakaszon… ISten áldja a sisakot, rendesen be… a fejem:((. Utána fájt még, majd este viszontláttam a vacsit, szal vmi nem volt kerek.. Másnap később is mentem ki síelni, a nap egy részében pihengettem… De bepótoltam az esti síeléssel:)

A gyerekek rettentően hiányoztak már a 4. 5. napon.. Anyu volt velük, és le a kalappal, mert símán, zökkenőmentesen oldotta meg a csibékkel az egészet, és élvezte végig, nem is fáradt el különösebben… Annyira szeretem, olyan jó, hogy így sikerült ez, olyan megnyugtató volt, h tudtam, mindenki jól érzi magát. Különösebben nem is hiányoltak minket:). Kedden mentünk és szombaton jöttünk, szóval rekord 5 napot töltöttünk a lányok nélkül. Sok volt:). Asszem a 4 nap legközelebb elég lesz…

Video blog

Családi blog 3 hozzászólás »

Az utóbbi napokban volt néhány esemény, amit sikerült lencsevégre kapnom, ezekből szemezgetek nektek most párat.

Az alábbi vodeó az ovis balett bemutatón készült. A gyerekeket Merci néni tanitotta, akinek ezúton is köszönet a kitartásért!

Családi sportolás, első epizód. Bátran elindultunk görizni Anyával, Virággal és Bogival, Bibi pedig motorral száguldozott körülöttünk. Csak az a fránya 5 centis patka ne lett volna a sarkon…:

Bogi búcsúztató beszéde az ovis ballagáson. Sajnos elég halkra sikerült a felvétel, de nagyon szépen szavalt az én kislányom:

Családi sportolás, második peizód. Az egész család bringára pattant gyereknapon:

Gyereknapi örjöngés:

2010. Donovaly, avagy “Nincs sportértéke”

Családi blog, Sportblog Nincs hozzászólás »

Csodás 4 napot töltöttünk Szlovákiában, tele élménnyel érkeztünk haza. A gyerekek kiválóan elvoltak a szüleimmel, bár csak itthon árulták el, hogy Apukámhoz péntek éjjel ki kellett hívni az ügyeletet, olyan komoly fejgörcse volt, hogyanyu megijedt. 200as vérnyomása volt, kapott gyógyszert, injekciókat, mindezektől jobban lett. Most kivizsgálásra jár, remélhetőleg ezután valóban szedi majd a vérnyomáscsökkentőt…

Az utunk gyors és eseménytelen volt, hamar Donovaly-ba értünk, 11kor már síeltünk:). Első nap még a kék pályás oldalon maradtunk, és együtt síelgettünk. Enikő kezdő síelő, ő gyakorolgatott végig, Attila pedig profi, ő tanítgatott mindnyájunkat. Később csak Mesternek hívtuk… Enikőt pedig hugiztuk, ugyanis egy hüttébe nem akarták beengedni, mivel azt hitték, nincs 18 éves:D. Ezzel egészen addig hecceltem, míg nem visszaszólt, hogy ne hugizzam, nem a nővérének, hanem az anyjának néztek:DDDDDDDDDDDD.

Igen, volt humora a csapatnak, így nevettünk nagyokat. És aludtunk is nagyokat… Volt olyan, hogy bebuktam a pókert és elmentem aludni, kipihent akartam lenni. És van mit behoznom alvásilag… Nem csaptunk dorbézolós estéket, vacsora után póker, filmnézés, semmi piahabzsidőzsi. Nagyon jól esett…

Félpanziós ellátásunk volt, a kaja jó volt. Általában a pályán ebédeltünk némi sült krumplit, vagy salátát, vagy ilyesmiket, a bőséges reggeli és a mégbőségesebb vacsora elég volt. Sikerült is híznom fél kg-t:(. Délután, 2 alkalommal voltunk szaunázni, úszni, pihenni, ami issssteni egy átsíelt nap után. Egy alkalommal szauna után hóban hűtöttük magunkat:)))

Első nap tehát csak a kék pályákon nyomultunk, ami nemvolt igazán kihívás, így elkezdtünk fogózni, Béla, Atti és én. Általában én voltam a fogó, na nem a sítudásom miatt, hanem mert fizikailag nem tudtam elég jó ütemben gyorsulni, hiszen a fiúk 40kg-val többet nyomnak, mint én. Elég komoly előny ez gyorsuláskor:). Persze, kaptam a cinket végig, mígnem felszívtam magam és második nap végén visszamentem a síkölcsönzőbe és kicseréltettem a lécemet. Angol tudásom ugye minimális, ökögökmakogokcsak, de annyit el tudtam mondani, hogy

“This is slow. ” mondta a srác, h igen, ez egy lassú léc, mondtam,

“change please fast skyboard” mondta, okey, és hozta a másikat. Odaszóltam, hogy ” please, double wax!!!” Röhögött nagyon. Visszahozta, ráállította a bakancsomra, kérdeztem: “Is this fast? Double wax?” Mondta, ezzel én leszek a leggyorsabb a pályán:D

Béla végig videoblogolt, így megörökített néhány igazán klassz pillanatot. Az első nap termései:

Másnap készültünk felmenni a nagy hegyre, ám sajnos zárva volt a felvonó a nagy szél miatt. Így maradtunk a kék pályás oldalnál, ami továbbra sem okozott nagy kihívást, így mentünk hegyi utat keresni, a mély hóban, hát izgalmas volt:DDDD. Mivel nem találtuk meg a régi ösvényt, nem csináltunk újat, feladtuk és hagyományosan a pályán közlekedtünk, amolyan unalmas módon:D. Na meg fogóztunk…. Itt még a gyengeléccel sajnos…

Ezen a napon nagyon esett a hó, vagyis az ónos eső, kitudjami, de hamar átázott mindenünk, így hamarabb abbahagytuk a sízést, mint terveztük.

2.napi videó:

Majd eljött A Nap, a harmadik, mikor is végre fel tudtunk menni a nagy hegyre, ahol piros pályák tömkelege várt ránk, nomeg 1 fekete szakasz, amit feltétlen meg kellett másznunk , amiről feltétlen le kellett síelni…

Amikor felmentünk először, 1350méter magasságba, és fújt a szél, és esett a hó, mint a Deltában… Gyönyörű volt és félelmetes, azt sem láttuk, tudtuk, hol a pálya, merre menjünk… De jóóóó volt, izgalmas, adrenalinfröccs volt.

Délután még a fekete pályán is lejöttünk,az új lécem remekre vizsgázott… Az én technikai tudásomon még bőven van mit csiszolni, Attila szerint ezt bátorsággal kompenzálom, így tulképp nem rettentem meg, “símán” lejöttem a fekete pályaszakaszon is:)

Buckasí a kedvencem, jól el tudom kapni a ritmust, nagyon élvezem:)

3.napi videók:

legjobb:DDD. Mikor Béla elesik az ájfónnal:DDDDD

Negyedik nap ismételten nem működött a nagy hegy, így sajnos kényszerűen ismét a kék pályarendszeren kerestük a kihívást… Volt ott kutyaszán, gyorsan Enivel mentünk egy kört, egy élménynek nem volt rossz, máskülönben nem volt nagy szám.

ugratás:

Itt meg azért esem el, mert Attila felettem a felvonón beszélt hozzám, és összeakadtak a lábaim:DDDDD

Fiúk síelnek:

Hegy tetején bohóckodás, nagyon viccesek:DDD

Nagyon-nagyon jól sikerült túra volt, minek egyik szlogenje lett a “Nincs sportértéke” , amelyet Attila használ nagy előszeretettel, ki nagyon komoly sportember, és tőle hiteles is ez a kifejezés, de ellopkodtuk mi is, mondom, már szállóige:)))))

Jövőre 2 túra lesz, elvisszük a gyerekeket is, jövőre mind síképesek lesznek:). És feltétlen megyünk egyet a csapattal  is, Franciaország, vagy Ausztria lesz. Szlovákia ellen szól néhány dolog, pl kellemetlen, ha nem megy a nagy hegy, ez ott gyakran előfordul… Továbbá a vendégszeretetből sem a javát sikerült kifognunk, találkoztunk kedves helyi emberekkel, ám sajnos a többség tolakodott, furakodott a felvonóknál, a vendéglátókban is voltak megjegyzések, amikre nem volt szükség, csak kaptuk vele a hangulatot is… Szomorú és szánalmas ez az általánosító népek közti viszály, hát honnan gondoljam én az akárkiről, hogy ő milyen, az alapján, h  épp szlovák… De hendikeppel indulunk mi is, magyarságunk okán, ezért is kapjunk az arcunkba a kedvességeket:(

Hogy én legalább ne általánosítsak, voltak kedves szlovákok is, és csak emiatt nem menne el a kedvünk, a vendégszeretet fontos, de a síterep és az ár/érték arány a legfontosabb egy ilyen túra szervezésekor. Sajnos hiába olcsó Szlovákia, igazán jókat síelni csak 1 nap tudtunk a négyből.

Azt hiszem, Béla majd még kiegészíti a posztot, időnként kicsit megváltozik majd:))))

The perfect day

Családi blog, Sportblog Nincs hozzászólás »

A tökéletes nap. Ilyen volt a mai. Sok-sok ilyen napot kívánok magunknak. Mondjam úgy, ameddig a karomat fel tudom emelni és ütni tudom a labdát, röplabdázni fogok:)

Elindultunk egy amatőr strandröplabda kupán, Bélával párban, nyűgösen indult, nyűgösen szerveződött, de nagyon tudtam, h ott a helyünk, mert tétje nincs számunkra, nem vagyunk dobogóesélyesek (szinte sosem játszunk együtt), de játszunk pár meccset, bíróval (dekomoly), és az jó buli lesz.

{ Amit nem csak én vettem észre, sokkal jobban játszom bárki mással 1 csapatban, mint Bélával. Béla jelenléte frusztrál vhogy, lenyom, nem is értem, ő az ügyes (mert ő tényleg nagyon nagyon ügyes), maximum a keze alá dolgozhatok, de nem érzem, h bármi esélyem lenne mellette, hülyedologez. )  }

Anyuék ma dolgoztak délelőtt, így nem tudta vállalni a csajokat, itt jött a képbe a jó öreg Mesi,aki azonnal vállalta őket. Mondta, ha gond lesz, szól anyának a szomszédban, és jön anya segíteni. Tudtam én, h Mesi megoldja, ügyes csaj, a gyerekeinek arany élete lesz, határozott, kedves, aranyos, ügyes, soha jobb bébiszittert!! Persze előkészültem mindennel, megfőztem, rendet tettem, stb…, símán szót fogadnak neki, hallgatnak rá, mindeközben pedig imádják a lányok. Mesi megoldotta a napot, ahogy azt előre megbeszéltük, adott ebédet, délután uzsonnát, Abigél elaludt, játszottak, meséztek, minden volt, anyuék pedig 4kor jöttek a csapatért, és tesómékkal együtt bementek a városba bulizni, volt ott ugye pöttyös rudis hajó, hajósinasképzéssel, túró rudi osztogatással, 2szer ettek fagyit, majd az estére a koronát a börger king vacsora tette be, lennék a szüleim unokája, azt hiszem:)). Fél 8kor futottak be, utánunk alig néhány perccel, feldobva, boldogan, meséltek-meséltek, dőlt belőlük a szöveg, vkitől “megtanultak” hipnotizálni, így most azt játszák, h Virág beszél (kövesd az ujjam, és aludj el, aluuuudj, piheeeeeeenj, mintha álmodnáááááál” stb, közben Bogi a szemével átélten követi Virág apró kis mutatóujját, beszartunk a röhögéstől:))).

Volt kalandos része is a városi túrának, mivel Virág előreszaladt a séta alkalmával és egyszercsak eltűnt. Leizzadt a csapat arra a 3 percre, míg nem volt meg, de okos kiscsibe felállt a nagyáruház előtti lépcsőre, átkarolta a korlátot és onnan nézte (fentről-okos), h merre vannak Mamáék. Meglett, volt fejmosás, itthon is volt fejmosás, “Nem minden ember jó ember, nem dönthetjük el, ki a jó és ki a rossz, mindig egymás mellett, kézenfogva, nem rohangál, sétál, stb.”) .

A kis csipogóknak annyira tudtam örülni, ahogy már régen, mondom én, h arra lenne szükség, h hiányozzanak, de ha folyton velem vannak, úgy nehéz, sőt. De most igazán nagyon élveztem a velük létet, az egész estét, ahogy meséltek, csacsogtak, percekig olyan érzésem volt, h el sem  hiszem, h ezt a 3 csodát én hoztam a világra, aznemlehet…

De kezdjem az elején: reggel 8-ra mentem fodrászhoz, új helyre, mert újat akartam, mást, de nem jött össze ANNYIRA, folyton lebeszélnek a fodrászok a nagyon rövidről, nem is értem, miért hagyom magam, olyan meggyőzőek, no mind1, a hajam szinte ugyanolyan, de jóez, viszont olyan helyre mentem, h ihajjcsuhajj, élni tudni kell, recepció (!), majd kanapén foglaljhelyetkérlek, majd a mosóban fejmasszázs, lábfelemelős szék, h addig is lazulj, majd egy tanonc hű fegyverhordozó eligazgatja rajtad a leplet, h tökéletesen álljon, és a májsztrónak adogatja az eszközöket végig, közben megkérdezi, kérek e KV-t, vizet, bubisat, vagy mentest, öö. Bírnám én ezt:)).

ROhantam haza, mert persze már kicsúsztam az időből, és még szendvicset akartam gyártani, á, még zsömlét is elfelejtettem venni, bepakoltuk a sok vizet és üdítőt, amit behűtöttem, betettük a 2 nyugágyat, merazfontos, jó, na, röplabdát elfelejtettünk vinni, midnen nem juthat az ember eszébe, nyugágy fontos, röpiversenyre, labda úgy is van ott sok;), hiszen visz mindenki:D

A piákat símán kinthagytuk a kocsiban, szinte forráspontig melegedtek estig, sebaj, vettünk aranyárban a büfében, hiszen lusták voltunk kimenni az autóba a felmelegedett vízért (sportemberek ugye). Kajaszintű elkurvulás abszolválva, volt hotdog és sült krumpli, és holnap sem lesz böjt, ilyen is kell. Végülis átmozogtam az egész napot, talán ennyi belefér.

{Viszont absztinenciát fogadtam, legközelebb november 27-én iszom alkoholt, 30.szülinap, annál hamarabb nem. Sikerült 2 hete egy pénteki napon túlzásba esni:) }

No, ott tartottam, h nagynehezen kiértünk, becsekkoltunk, sorsolás következett, 18 csapat, 4 csoport,  a csoportok körmérkőztek, majd délután következett a döntő, ahol már egyenes ági kieséses ment. Viccesen a saját csoportunkba épp azokkal kerültünk össze, akikkel én heti 2szer játszom, házibajnokság, gondoltuk, meg volt még 1 fiúpár, de nem voltak túl  ügyesek, így azzal nem volt gond. A D. testvérpár mindenkit levert (nagyon ügyesek, vegyes páros), sajnos még minket is, rajtuk kívül viszont hoztuk a meccseket. Mivel a csoportmásodikak is továbbjátszottak, döntősök lettünk, ahol is sikerült azzal a csapattal összekerülni, akik az egész tornát nyerték, magasan, nem volt csapat, aki kijött volna a 8ból ellenük (15-ig játszottuk a szetteket).

Megfogalmazódott hát a cél, ki kell jönni az 5ből. Azaz, míg ők csinálnak ellenünk 15pontot, mi csinálunk 5-öt. Tudni kell, hogy a 2 srác igazolt válogatott játékos teremben, sajnos ezt a szervezők nem kifogásolták, így magasan megnyerték a tornát. Félelmetesen szépen és pontosan játszottak, öröm volt még nézni is.

Felálltunk hát, első szerva az enyém volt, átütöttem, és bakker, nem tudták fogadni. Jó-jó, persze, fel sem szívták magukat ellenünk, hát látták, h zsebben a meccs, de ez igazi sikerélmény volt akkor is. 6 pontot csináltunk, irtó büszkék voltunk magunkra:))

5óra után megszülettek a dobogós helyek is, gyönyörű játékokat láttunk, és amit bármikor szívesen nézek, mikor egy lány igazán szépen és erősen üt, arra igazán tudok lelkesedni, mert ok, hát a fiúk ütnek, mert erősek és magasak, de a lányok ugye nem, és látom, hová kell és lehet fejlődni, húz magával a dolog.

Majd játszottunk 7óráig még, baráti meccset a szokásos csapattal, rengeteget nevettünk, igazán felszabadító volt az egész, komplett feszültségoldó lelki welness (eztdeszépenmondtam) , nagyon ránk fért:). Símán tudnám ezt főállásban csinálni, az az igazság:))

Hogy mit nem csináltam egész nap? Nem ültem a nyugágyban:)). De fontos volt kivinni,  merugye a lehetőség, h beleülhetnék , ha akarnék:)). Viszont nagyon vicces még az is, hogy símán nem kentem be magam naptejjel (hogylehetekekkoraidiótaamúgy??), viszont a bírósráchoz meg símán odamentem (szegény, fent ült egész nap a napon ugye) , hogy már le van égve, és ugye keni magát óránként vastagon magas faktorossal, és ne haragudjon, de kibújik belőlem az anya. Rá fél órára, “Angi, te nagyon le vagy égve” ehh. 😀 (volt már ilyen máskor is amúgy)

Szenzációs volt. Az egész nap. Jövő hét vasárnap 4 labda kupa. Azseleszrossz:). Ott 4 fős csapatokkal indulunk 4 számban, röplabda, pinpong, tollaslabda, kosárradobás. Tavaly jók voltunk,  idén mégjobbak leszünk:)

http://www.youtube.com/watch?v=89Zu2-NIsqc


WordPress Theme & Icons by N.Design Studio
Entries RSS Comments RSS Bejelentkezés