Kiss családunk blogja

Mai napunk istenien telt, nálunk az oviban van tavaszi szünet, így könnyen készülődünk:)

Elmentünk ma tesómékhoz, már reggel 8kor, mivel bevittük apát dolgozni menetben… Naaagy tojásfestős buli volt, tojásleves és fánk volt az ebéd:D. Kifújtunk 30 tojglit, a nagyokkal írókáztunk is, a kicsik temperával nyomultak. Majd az összeset lefestjük lakkal, amitől gyönyörű fényesek… Az írókásaim elég jól sikerültek, én nem látom túl szépnek őket, de a lányok és Erika is nagyon dícsérték, kénytelen vagyok hinni nekik:). Nagyon klassz még üvegfestővel rajzolni a tojglira, pl én csináltam egy szép mintát arany kontúrral egy alap pirosra festett tojásra, szép lett az is.

Szóval valami varázslatos ám, ahogy ennyi gyerek összegyűlik, majd beállít Mama munka előtt 30percre, körészaladnak, ölelik, majd körbeüljük az asztalt reggelinél, ebédnél, és ugyan vannak apróbb konfliktusok, de alapvetően érzik ők, h várni kell a sorukra. Az ad mindenkinek vizet, aki vmiért feláll, vannak szabályok:). Hogy ki kinek segít… Aztán Tata munka után ugrik be, őt is körbeszaladják és hoz túró rudit, de ő hoz nekünk is, ami jó, mert nagyon szeretjük Erikával, csak sosem eszünk, hiszen ilyet egy családos már csak a gyerekeknek vesz, ha… (de inkább sütünk ugye:) ) Aztán letettük a kicsiket-közepeseket aludni, h a nagyokkal tudjunk igazán festeni, másra figyelés nélkül, de persze a közepesek nem alszanak, így engedélyezve egy mese. Egy kikötéssel: fekve nyugton kell nézni, mert aki hangoskodik, vagy minket akadályoz, az megy aludni:))). Persze volt affér is, Bogi felébresztette Pollát, de szerencsére visszaaludt. Hogy a legnagyobb rajong a legkisebbért, és könyörög, h hadd etesse, mondjuk gyakorlott, nem okoz gondot… 🙂 Hogy kiakad a kamaszunk, hogy miért nem ébresztettük fel, mikor odaértünk, pedig épp akkor értünk oda, és jól esett, h nem azért sípol, h hangosak vagyunk és felébreszjük:) Annyifélék, mégis mind annyira jó fejek:) Hogy hagy engem a tesóm, h fessek, amikor fennforgás van, hiszen figyelünk mi egymásra, mivel átérezzük egymás gondjait, a lehető legjobban.

Egy igen kedves barátomtól kaptam ezt az indián verset, 5 fia van, ő fogja érteni a fenti soraimat:). Ezzel kívánok mindenkinek Kellemes Húsvéti Ünnepet!

Nem érdekel, hogy miből élsz. Azt akarom tudni, hogy mire vágysz, és hogy mersz-e találkozni szíved vágyakozásával.

Nem érdekel, hogy hány éves vagy. Azt akarom tudni, megkockáztatod-e, hogy hülyének néznek a szerelmed miatt, az álmaidért vagy azért a kalandért, hogy igazán élj.

Nem érdekel, hogy milyen bolygóid állnak együtt a holddal. Azt akarom tudni, hogy megérintetted-e szomorúságod középpontját, Hogy sebet ejtett-e már valaha rajtad árulás az életben, és hogy további fájdalmaktól való félelmedben visszahúzódtál-e már. Azt akarom tudni, hogy együtt tudsz-e lenni fájdalommal, az enyémmel vagy a tieddel, hogy vadul tudsz-e táncolni, és hagyni, hogy az eksztázis megtöltsön az ujjad hegyéig anélkül, hogy óvatosságra intenél, vagy arra, hogy legyünk realisták, vagy emlékezzünk az emberi lét korlátaira.

Nem érdekel, hogy a történet, amit mesélsz igaz-e. Azt akarom tudni, hogy tudsz-e csalódást okozni valakinek, hogy igaz legyél önmagadhoz, hogy el tudod-e viselni az árulás vádját azért, hogy ne áruld el saját lelkedet. Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépet, még akkor is, ha az nem mindennap szép, és hogy Isten jelenlétéből ered-e az életed. Azt akarom tudni, hogy együtt tudsz-e élni a kudarccal, az enyémmel vagy a tiéddel, és mégis megállni a tó partján és azt kiáltani az ezüst holdnak, hogy IGEN !!

Nem érdekel, hogy hol élsz, vagy hogy mennyit keresel. Azt akarom tudni, hogy fel tudsz-e kelni egy szomorúsággal és kétségbeeséssel teli éjszaka után, fáradtan és csontjaidig összetörten és ellátni a gyerekeket? Nem érdekel, hogy ki vagy, és hogy jutottál ide. Azt akarom tudni, hogy állsz-e velem a tűz középpontjában anélkül, hogy visszariadnál. Nem érdekel, hogy hol, mit és kivel tanultál. Azt akarom tudni, hogy mi tart meg belülről, amikor minden egyéb már összeomlott.

Azt akarom tudni,hogy tudsz-e egyedül lenni saját magaddal, és hogy igazán szeretsz-e magaddal lenni az üres pillanatokban.

Nagyon szépen köszönjük mindenkinek a sok-sok köszöntést:))). Persze a 3 tesó: Virág, Boglárka és Antalka voltak az oviban, Antika ugye unokatesó:), bocsánat, h nem volt egyértelmű.

Lesz még két buli, család és még 1 baráti társasággal. Most a szomszéd gyerekekkel volt zsúr, ami igen jól sikerült, bármennyire is tartottam attól, hogy bent nehéz lefoglalni, összerázni 10 3-6éves gyereket… De síma ügy volt. Nem is vállaltam túl magam, nem szerveztük komolyra, inkább egyszerűre, hogy közben tudjunk foglalkozni a gyerekekkel. Még előtte este feldíszítettük a lakást, ahogy az dukál:

Mivel Béla elég jól rajzol, gondoltam, hogy símán menne neki az arcfestés, amit igen bírnak az ilyen korú gyerekek, főleg a csajok:). Szuper jókat alkotott így elsőre, néztünk a neten mintákat, gyerekek (is) nagyon élvezték. Virág és Bogi tündér volt:

Katica pillangó szeretett volna lenni, Dórika pedig házikó:)

Persze sorban érkeztek a vendégek és az ajándékok, sok szép dolgot kapott az ünnepelt:). Itt épp egy gyönyörű virágot:) Frappánsan: virágot a virágnak:)

Én úgy terveztem, hogy az idő nagy részében csinálunk programokat, bemelegítésként chipsevő verseny volt, hátra tett kézzel. Virág ugye a szülinapjára 3 dolgot kért: rózsaszín tortát, chipset és bulit vendégekkel. Nem volt kérdéses, hogy a chipset rekord sebességgel kéz nélkül is az én lányaim fogják leggyorsabban pusztítani, hiszen mi ilyet sosem veszünk nekik, ez kivételes alkalom volt. Ezután meggondolandó, nem e néha meg kellene engedni:DDD

Mindössze egyszerű virslis kiflit gyártottam, gyorsan elkészült, ezúttal sikerült visszafogni magam és az uccsó percben sem komplikáltam túl, még szerencse, nyilván a gyerekek egyáltalán nem ették… (bezzeg a chipset:D)

Na jó, a fiunk kitett magáért, evett az összes lány helyett, megevett HAT ilyen fél kiflit:DDD. Nem lepődtünk meg. No persze Béla ölében ülve, egymást etették, gyakorlatice végig összenőve játszottak, és nem tért el a hagyománytól, ő bizony nem kért az arcára festést 🙂

Diókrémes tortát sütöttem, csokis piskótával, csokibevonattal, marcipán és tejszín díszítéssel. Ahhoz képest, h én csináltam, ez is egész jó lett, kezdek belejönni:)

A várva várt pillanat, énekeltük a Boldog szülinapot… Mindenkinek nagyon ízlett a torta, szerettem volna többfelé adni belőle, de hamarjában elfogyott, jó tortasors…

Vettem üvegfestékhez való előre gyártott kontúrozott műanyag sablont, nálunk imádják a csajok, nem győzzük venni, bedobtam, volt sikere… Olyan ügyesen kezelték a gyerekek, hogy csuda. Jók ezek a 3+ évesek, egész klasszul el lehet már velük játszani… Terveztünk még táncversenyt, ahol megáll a zene és meg kell merevedni, meg más játékokat is, összeszedtem csomó jutalmat a győzteseknek, de a végén csak szétosztottuk, mert az idő kevés volt rá, h sokfélét játszunk, de így is tuti volt. Béla persze dolgozott, mikor már bírtam magam is, de ahogy jöttek a szülők, el-eltűntem a gyerekszobába és bizony össze is pakoltam, mire mindenki hazament. A konyhát is. Én sem gondoltam volna előtte:)

Na, most itt én gond nélkül hülyét csinálok magamból, nem okoz gondot, nevessetek ti is:DDD. 2 sztori: 1. mikor néhány hete a csajok betegek voltak, felhívtam az óvodát, h lemondjam az ebédet. Mivel sokáig csörgött, fülemre szorítva a kagylót, közben fél kézzel kisuvickoltam a mosogatót. De már mindkét kezemre szükségem lett volna, símán elfeledkezve a fülén csörgő telefonról, hiperaktív Angi egyszerűen letette a pultra és nagy ügygonddal makulátlanra és cseppmentesre varázsolta a csapot:DDD. Mikor vhonnan furcsán közelről és egyben messziről hallottam valakit HALLOzni. Gyorsan felkaptam a kagylót és azt sem tudtam, mit hebegjek a portásnak:DDD : “ELnézést, elnézést, az óvódával szeretnék beszélni… “

1. A bulin Béla engem is kifestett:

Estére Sógival fiúprogramjuk volt (kaptak jegyet undormány ketrecharcra) , Milla és Hanna nagymamánál voltak, tesóm elhívott minket, h náluk eresszük össze a kicsiket. Meg akartam neki mutatni az arcomon lévő pillangót, így nem mostam le, átmentem így a városon. Mivel szuper jól elvoltak a gyerekek, csudajót játszottak együtt, sokáig maradtunk, negyed 10kor indultunkc sak haza:). Addigra réges-régen megfeledkeztem az arcomon lévő pillangóról!!! Nanááá, hogy megállítottak Tápén a rendőrök és igazoltattak. És ki volt az igazoltató rendőrnő? Hát M., réges régi jó barátunk, még edzőtársunk volt anno. Mikor megláttuk egymást, összeölelkeztünk és zsigerből megkérdezte, h “Farsangon voltatok? ” Mire én: “Nem”. és nem is értettem, milyen kérdés ez, ezért hamar tovább beszélgettünk, gyerekek, férjek, munka, tervek, lakás, a szokásos… Majd mondtam neki elköszönéskor, h “M.! Nagyon jól nézel ki. ” Mire ő csak elég zavartan válaszolt, h “Ahan, te is, jó ez a pillangó.” és nekem csak akkor esett le, h tiszta idióta vagyok:DDDDDDDDDDDD

Bibike pedig éppen 7 hónapos korában, ezennel már szabályosan is, ELKEZDETT KÚSZNI! Eddig is közlekedett ő körbe-körbe, picikét előre, de mostmár rendesen kúszik:). Furcsa, mert a nagyok rögtön másztak és ha jól emlékszem, később, Bibi megelőzi őket:). Annyira ügyesen kotor, még persze lassan, gyakran látom, h össze kell hangolnia a mozdulatsort, annyira édes:)). De ma sikerült 1-2 másodpercre szem elől tévesztenem… Holaababaa?

Ittababaaa:)

(aki nem látja az első képen, nézze meg a második kép után még1szer az elsőt, látni fogja:D)

Elbújt a szekrény mögé lufit rágcsálni:DDD. Annyira édes egy pofa, ő sem lesz jobb a deákné vásznánál, már látom, már fiókot nyitogat, és eszi a zsinórokat, mindent megkaparint, ami nem erre hivatott, a rágókákat és játékokat persze bojkottálja:)

Elnézést a kellemetlenségért, az elmúlt napokban előfordult, h hűlt helye volt a www.kissvirag.hu-nak. Feltörték:D. Hogy kinek állt érdekében, nagyon érdekelne, hű, teljesen belelkesedtem attól, hogy vajon miért vagyunk ennyire érdekesek, de le kellett hűtenem magam, nyilván csak valaki ezen gyakorolt:)). Mind1 is, minden a régi, megvan minden, remélhetőleg születnek is majd a hozzászólások általam, bár lenne több időm, gondoznám én becsületesebben is ezt a családi naplót…

Sok-sok dolog történt meggyógyulásunk óta, legkisebb gyermekünk ESZIK, gyümölcsöket, almát, barackot és jóízűen:). Holnap tölti a 6 hónapot, eddig kóstolgattunk, lassan begyorsulnak az események és van reményem, hogy magammal is foglalkozzak kicsit, a szopi jelentőségének csökkenésével múlik a felelősségem, miszerint csak a testemmel táplálom legkisebb magzatom, ez Boginál pont így volt. Remélem most is, addigra összeszedem magam, de úgy igazán, mert fellángolásaim most is vannak, ma is brokkolit ettem vacsira:D, de ehhez ki kellene bírni ugye, h kakaóscsigát azt nem eszünk reggeli és ebéd között, ehh.

Voltunk a csúcsszuper Karolina bálban. Rég éreztük ennyire jól magunkat:). Isteni volt. Táncoltunk, ettünk, beszélgettünk sokat, régi ismerősök bukkantak fel, mint szintén K-s szülőtársak, vicces. Természetesen tesóékkal ültünk együtt, Erikának új sérója van, nekem nagyon bejön, irigy is vagyok, most veszélyben van a társaságomban, bármelyik pillanatban ellophatom a haját. Itt is épp merényletre készülök:D

Még néhány kép a bálról:

A tanárok-szülők tánca nagyon tetszett nekünk, jövőre feltétlen részt veszünk benne! Az idén palotást jártak:

Én ugye botlábú vagyok, szegény Béla sosem tudott követni a keringőben:D. Tesómmal jártunk zorbát, ami egy igen egyszerű tánc ugye, de mivel nagyon röhögtünk, de nagyon, ezért nehezen követtük, sőt, mondhatni mindig mást csináltunk, mint kellett volna:D. Béla térdét csapkodva röhögött rajtunk és ezerrel videózott:DDD Anyu vigyázott a porontyokra és úgy várt minket haza, h köszöni, h vigyázhatott, mert annyira édesek ezek a lányok:))). Jó így hazajönni. Nem, mintha aggódtunk volna:).

Másnap reggel így ébredtünk:

Erről jut eszembe. Hány lány van a képen? 😉 elárulom, 4:). 1 szopizik a paplan alatt, hehe

Kedvenc képeim:

(Virágot eddig sikerült távol tartani a szgéptől. Most már muszáj neki megengednünk. Félelmetesen ügyesen kezeli, egyelőre csak az egyszervolt-tal ismerkedett meg, ott kirakózik, játszik és dalokat hallgat. Teljesen egyedül kezeli ezt az oldalt.

3 lány a kádban:))

Virág palacsintázik:))). Bibi csak szeretne:D

Portfólióóódejó:)

A rangidős:

ezekkel tartoztam: új játéktárolónk:

és a KVfőzőm, amit imádunk:

Aki a mi fiunk is kicsit, ha már nekünk nem sikerült összehozni 1 kukacost sem:D. Amit dehogy is bánok én, főleg, h Totin kiélvezhetem fiús anyai vágyaimat:))). Ő egy igazi egyke a mi családunkban, hiszen egyedüli fiúként rendesen forog körülötte a világ. Kiskoma nagyon vagány, igazi férfiember, széles vállakkal, mély hanggal, vmi hihetetlen, amikor énekel a lányokkal (no, ritkán tisztel meg bennünket ilyesmivel, csak ha épp más dolga nem akad, és már mindent megszerelt) “Körben áll egy kislányka” és csak az ő hangja hallatszik:DD. Szoktam mondani a tesómnak, h szegény felesége, 2 anyósa lesz, mert jól meg kell majd felelnie annak a lánynak, aki a  mi fiunkat boldoggá akarja tenni:))) (ez persze csak vicc. félig:D)

Na szóval ma hálásan hívott fel a tesóm, hogy áldja az eszem (igen, az enyémet:D) a remek ötletemért, mert a Toti boldog, de nagyon. Történt ugyanis, h a tesó panaszkodott nekem, h fiúknak nincs jó jelmez, Dodó valszeg oroszlán lesz … jobbhíján. Mert ugye ő még nem superman, meg batmanus, és hasonlók, így elég szűkösek a lehetőségek. Pedig nem is, nyitottam én fel a szemét az én tesómnak, csak ő annyira lányos anya, h csuda:). Mondtam egyszerű, ad a fiúra egy kantáros gatyát, fejére a sisakját, zsebeibe és kezébe csavarkulcsot és ő a Bob the bilder:))). Hát, Totó azóta ebben a szerkóban nyomja már reggelente, általában csak este veszi le:D. Mondjuk elég határozottan kijelenetette ma nekem a telefonba, h “De az oviba nem leszek Bob, csak itthon” , majd addig még begyúrják ezt is:))))

De a legvicesebb sztorink most vele, amit feltétlen el akartam mesélni, hogy ő ugye rendes idómított unoka lévén Mamával való találkozás alkalmával gyors puszi után rögtön túrja a Mamus táskáját, midnenféle nyammokat keres benne… És ilyenkor Mama viccesen visszakérdez, h “Te mi t hoztál nekem? ” és Toti ugye sose visz semmit:))). Apjával és Tatával fát aprítottak egy havas vasárnap, mikor a nagy munka után megfáradva letámadta a Mamát a konyhában, h valamit kér. Mama mondta a fiatalembernek, h nincs semmije sajnos. “Akkor menjünk be a spáájzba, Mama”. Ott csípőre tett kézzel körbesandított, majd ” Nézzünk be a hűtőbe, Mama”. meglátta a nagy kondér levest a hűtőbe, majd evett és még csomagoltatott is magának:DDD.

No de a lényeg, a sztory, hogy 2 hete az oviban rántott hús volt az ebéd. Ovi után néha bemehet Mamához kicsit a boltba, most is így volt. Mikor beszaladt, előkapott a zsebébőlegykicsit gyűrött (talán taknyos is volt) zsebkendőt, amiből kicsomagolt egy darab rántott húst, amit a Mamának vitt:)))))))))))))))))). Imádom.

Helyzetjelentés betegségfronton: tegnap már teljesen jól volt mindenki, Bogi ment volna oviba, de vmi azt súgta nekem, h ne menjen. Délutánra lázas lett:). És azóta is. Szegénynek magas láza van, ha felszökik, így éjjel pl egyfolytában csillapítani kellett. Semmi más baja nincs amúgy, talán kicsit megy a hasa, szóval ez egyértelműen influenza. Többiek jól vannak, de nem megy a héten már senki oviba, Virágék csoportjában 7-en vannak, Bogiéknál 9-en:(.

Voltunk Bélával szülői értekezleten, Ő Virág csoportjában, én Bogiéban. Utána megkérdeztem Apát, h meghatódott e élete első szülői értekezletén, de úgy nézett rám, mintha hülye lennék:))). (mert én anno meghatódtam:D)